Bécsi csúcs - Orbán bukta a javaslatát, "gigantikus menekültvárost" vizionál

Az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal - ezt mondta a miniszterelnök szombaton, az európai menekültügyi válságban leginkább érintett országok kormányfőinek bécsi csúcstalálkozója után. Orbán Viktor javaslata süket fülekre talált, ezért - szerinte legalábbis - további tanácskozásokra lesz szükség. Panasz is szólt: rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim - mondta a magyar kormányfő.

A kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón indoklásul azt mondta: Egyiptomban 5,5 millió "migráns" várakozik. Szerinte, ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, akkor onnan meglepetés érhet bennünket. Szorgalmazta továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a "gigantikus menekültvárost", ahová vissza kell vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat. Orbán Viktor jóslata szerint Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európájának.

"A kérdés politikailag vélhetően nem megoldható"

Ezt az osztrák kancellár mondta az Ausztriából a Magyarországra visszaküldendő menekültek lehetséges visszafogadása ügyében. Christian Kern szerint további afrikai országokkal, Malival és Nigerrel is egyeztetéseket kell folytatni egy lehetséges megállapodásról. Egyúttal szorgalmazta az uniós külső határ hatékonyabb védelmét.

A magyar kormányfő sikerként értékelte, hogy - közlése szerint - a részvevők egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni útvonalat továbbra is zárva kell tartani.

Azt azonban kudarcnak tartja, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Ez - Orbán szerint - felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.

Mint mondta, egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel számban mások, köztük Magyarország - fogalmazott Orbán - úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

Új védelmi vonalat tartalmazó vészforgatókönyv

Gyakorlatilag ez az elutasított, Orbán-féle javaslat lényege. Mindez pedig "arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás." A macedón miniszterelnökkel zajló kétoldalú megbeszélésen a magyar kormányfő világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.

Beszélt arról is, hogy a találkozón jelezte, szerinte nincsenek igazságosan elosztva a források, a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia szégyentelenül kis összeghez jut. Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól. Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy "a kvóta egy értelmes dolog". Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.

De még nincs vége:

Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim - mondta Orbán, aki szerint a késhegyig menő viták és a kvóta-önkéntességre vonatkozó ígéretek ellenére az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten, és Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt. Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer - festette le az EU-s közösség vezetőit a magyar kormányfő, aki - lepődjünk meg - végezetül közölte: el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok.

Lesz-e alkotmánymódosítás?

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, Orbán Viktor azt felelte: a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben "egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen".

lásd még: Szégyenletes, ijesztő, sokkoló - Így minősítik Orbán javaslatát