Központi "gyámság" a kistelepüléseken

Nincs jövőkép a kétezer fő alatti kistelepüléseken, a vidéki Magyarország majdnem fele annyira nem fontos a kormánynak, hogy 2019-ben véglegesen el akarja engedni a kezüket, szakemberei a polgármester- és képviselőtestületi választás eltörlésének tervén dolgoznak. A kilátástalanság és a remény között hányódó, magukra hagyott települési vezetők tegnap a Magyar Önkormányzati Szövetség konferenciáján fogalmazták meg aggodalmaikat.

A kétezer fő alatti települések jövője címmel megrendezett tegnapi konferencia meghívójának végén hatalmas kérdőjellel utaltak arra a Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) vezetői, hogy ezekben a községekben a polgármesterek, a hivatali dolgozók és az állampolgárok is kilátástalannak látják a helyzetüket, ha 2018-ban ismét nyer a Fidesz és befejezi az önkormányzatok önállóságának felszámolását. A szövetség elnöke, Gödöllő polgármestere a Népszavának úgy foglalta össze a megszólalók véleményét, hogy senki nem látott okot az ünneplésre a „helyi önkormányzatok napján”, mert egyre biztosabbnak tűnik az a kormánykörökből kiszivárgott hír, hogy a Fidesz 2019-ben ebben a körben már nem akar önkormányzati választást tartani, saját embereiből kiválasztott, vagy egyszerűen kinevezett hűséges vezetőkkel akarja megoldani a helyi ügyek irányítását.

Gémesi György úgy fogalmazott, az 1990-es első helyhatósági választásra emlékezve szeptember 30-án az idén már arról kell beszélni, hogy a vidék Magyarországán a kormány elvette a jövőképet az emberektől és ezt tudatosan felépített lépések, elvonások sorozatával érte el. A kistelepülések lefedik az ország területének 44-48 százalékát, ahol másfél-kétmillió ember él, de a kormánypártok azt gondolják, a szétszórt szavazók nem olyan fontosak, mint egy nagyobb város egyszerre megszólítható tömegei. Az önkormányzatok jogainak csorbítása régóta tart – emlékeztetett a MÖSZ elnöke. Megszűntek a kétezer fő alatti települések önálló hivatalai, sorra összevonták őket, feladataik a negyedszázados szünet után 2013. januárjától újra életre keltett járási hivatalokhoz kerültek, ebben a körben drasztikusan csökkentették a polgármesteri fizetéseket, a járási hivatalok nyári béremelése után a kormányhivatali alkalmazottak is kapnak pénzt, de a helyi hivataloknak egy fillért nem ad az állam, ezért a szakemberek sorra távoznak a magasabb bérek reményében. Ha pedig a kiürült hivatalok nem tudják ellátni feladataikat, könnyű lesz azt mondani, hogy lám, erre sem vagytok képesek, mit akartok az önállósággal – írta le a folyamatot Gödöllő polgármestere, hozzátéve, hogy az új elektronikus elszámolási és nyilvántartási rendszer, az ASP bevezetése véglegesen a községek gyámság alá helyezését eredményezi.

A települések jogainak csorbításához napi működési gondok társulnak, ezekkel a kormány elérte, hogy a legtöbb polgármester akkor is megfontolná az újabb indulást, ha a Fidesz nem akarná felszámolni ezt a társaságot. Nemcsak az függ ma már a térség fideszes parlamenti képviselőjének véleményétől, hogy kaphat-e fejlesztési támogatást, hitelt egy kisközség, hanem az is, hogy kap-e működési kiegészítő támogatást a bevételeiből nem fedezhető alapkiadásai, elsősorban a munkatársak bérének kifizetéséhez. A településeket rövid pórázon tartó politika a népszavazás támogatására határozati javaslatokat fogadtat el a képviselő testületekkel, és Gémesi szerint a hűségnyilatkozatokkal tarkított kiszolgáltatottság és fenyegetettség folyamatosan nő az utóbbi hónapokban.

Nem tudják pontosan, milyen módszerrel éri el a kormány, hogy 2019-ben a kistelepüléseken már ne kelljen választást tartani, de egyre több forrás erősíti meg ezeket a terveket – emlékeztetett az önkormányzati szövetség vezetője, hozzátéve, hogy a tegnapi tanácskozáson a belügyi tárca munkatársa sem cáfolta az elképzelést. A közigazgatásunk lassan elveszíti önállóságát, a kormány gyámsága alatt működik és ez az alárendeltség még erősebb lehet, ha a Fidesz választási tervei is megvalósulhatnak – foglalta össze a polgármesterek félelmét Gémesi György a MÖSZ konferenciája után.