Hirdetések;korrupció;adó;EU;versenyképesség;Világgazdasági Fórum;lecsúszás;

2016-09-29 07:22:00

Drámai a magyar versenyképtelenség

Magyarország teljesítménye valóban szinte egyedül álló: egy év alatt hat hellyel csúszott hátrább a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában. Ezt már nehéz az "elmúlt nyolc évvel" magyarázni, inkább az elmúlt hat év a ludas a rendkívül gyenge szereplésben.

Öt év alatt az unió 10 legversenyképesebb országa közé léphet Magyarország - mondta 2011-ben még gazdasági miniszterként Matolcsy György. A számok azt bizonyítják, hogy a jóslatból a tíz bejött, csak nem előre, hanem hátra felé: Magyarország az utolsó harmadba "küzdötte magát".

A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 részből áll össze, olyanokból, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását alapvetően befolyásolják.

Jelenleg Magyarország a 69. helyen áll, ami hat pozícióval rosszabb a tavalyi helynél, és éppen harminc pozícióval rosszabb a 11 évvel ezelőtti 39. helyhez képest. A 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama Magyarország, és már megelőzött bennünket Románia és Bulgária is. Az utolsó három helyezett az unióban Horvátország, Ciprus és Görögország.

A dobogós helyeken nem történt változás az előző évhez képest: Svájcot Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.). A lista utolsó három helyén Csád, Mauritánia és Jemen áll.

Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye a WEF magyarországi együttműködő partnere, a Kopint-Tárki elemzése szerint.

A rendkívül gyenge teljesítmény elsődleges okai között szerepelnek az intézményrendszer hiányosságai, a nagy mértékű korrupció, a relatív magas adóztatás, munkabér-terhek, az átláthatatlanság és a kiszámíthatatlanság, vagyis a jogbizonytalanság - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a negyedéves konjunktúrajelentésük bemutatóján. Az ország felzárkózását akadályozza a felsőoktatás, a közoktatás és a szakképzés színvonalának romlása. Emiatt nincs meg az a szellemi háttér, ami a versenyképesség javításához is elengedhetetlen - tette hozzá.

Ha a magyar közoktatás és felsőoktatás nem képes olyan teljesítményre, hogy XXI. századi képzést adjon, valamint a nagy számú közmunkás egy részét nem képes bevinni a versenypiacra, abból hosszabb távon baj lesz - figyelmeztetett Vértes. A kormányzat olyan szakképzést akar, amelyből kikerülve a diák azonnal beállhat a termelésbe. Nem az motiválja őket, hogy a végzett fiatal még 40 évig fog dolgozni, azaz nem tanítják meg a fiatalokat, hogyan kell tanulnia egész életük során. Képzett, gondolkodó emberek helyett, bérrabszolgálat "gyártanának" - kritizálta a szakképzés állapotát az GKI elnöke.

A kormányzat szívesen hivatkozik a német duális képzésre, csakhogy ott, egyharmaddal több közismereti órát tartanak és rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a nyelv oktatásra. A hazai szakképzésben heti egy óra angolt terveznek, ami nem biztos, hogy elég az angol, vagy német nyelvű szakirodalom olvasásához. Az is sokat mondó kritika a magyarországi szakoktatás helyzetéről, hogy például a nagy német autógyárak saját képzési rendszert építettek ki - fejtették ki a GKI gazdaságkutatói. A WEF elemzésében is kiemelik a szakértők, hogy a negyedik ipari forradalom hajnalán az eddigi munkaalapú versenyképességi előny egyre dinamikusabba alakul át tudásalapúvá. A magyar kormány teljes mellszélességgel a munkaalapú társadalom kiépítésén fáradozik...

A Kopint-Tárki elemzésből az is kiderült, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni. A hazai vállalkozások nem szívesen vesznek fel hiteleket sem például a kiszámíthatatlanság miatt és azért, mert jelentős részeben nem versenypiaci, hanem államilag szabályozott piacon kell tevékenykedniük. Ezért sem akarnak a cégek beruházni, így pedig a bankok hiába szeretnének hitelezni.

Sok céget visszatart a hitelfelvételtől és a növekedéstől, hogy ha túlságosan sikeres, akkor felhívja magára a figyelmet, esetleg elveszik a nyereségét, vagy be kell vennie új tulajdonost, vagy éppen meg kell válnia a vállalkozónak a jól menő cégétől. Ez különösen az állami megrendelésektől függő vállalatokat fenyegeti - mondta a Népszavának Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. A mikro- és kisvállalkozások körében még működik a verseny, ezek viszont nem mernek növekedni. Ez a belső dinamika is hiányzik a magyar gazdaságból.

A nemzetközi cégek magyarországi "leányainál" a termelékenység nem nagyon marad el a nyugat-európaitól. A magyar cégeknél olyan jelentős a technológiai elmaradás és egyes felmérések szerint olyan alacsony a hazai vezetői kultúra, hogy ez a kettő fogja vissza a termelékenységet és fékezi a versenyképességet. A magyar cégek meghatározó részénél a teljes munkaidőből 4-6 óra a hatékony munkavégzés, a többit elviszi a szervezetlenség, az anyaghiány - értékelték a GKI kutatói.

A magyar versenyképességet javító elemek között makrogazdasági indikátorok egyebek mellett, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, jók az államháztartási mutatószámok, alacsony az infláció. A GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem túl jó, ám számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat Magyarország versenyképességére - áll az Kopint-Tárki összefoglalójában. A Nemzetgazdasági Minisztérium hasonló érveket fogalmazott meg közleményében, hozzátéve, hogy nem tekinti mérvadónak a WEF Magyarország számára igencsak kényelmetlen ranglistát, mert sok benne a vállalatvezetők által megfogalmazott szubjektív elem. A tendencia azonban magáért beszél - reagáltak erre a Portfolio elemzői, s mint írják: az, hogy most korruptak vagyunk, a jövőben meg buták leszünk, nem egy szép kép, azaz ha az oktatásunk és a piaci verseny helyzete időben rosszabbul alakul, mint a közvetlen versenytársainknál, arra mindenképpen érdemes figyelni.

A pozitív mutatók között akadnak egyszeri tényezők is. Az energiahordozók árának mélyrepülése miatt a magyar export cserearánya 2 százalékkal javult. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy nagyon alacsony beruházási és növekedési szinten is képes gyors jövedelemszint növekedésre - említette Vértes András.