Viszlát, szabad felsőoktatás!

Miközben az utóbbi időben a közoktatás botrányos átalakításairól, az ezek miatt kialakult tiltakozó megmozdulásokról szólnak a hírek, a kormányzat a felsőoktatás felett gyakorolt állami kontroll kiterjesztése terén sem tétlenkedik. A kancellári és a konzisztóriumi rendszer bevezetésével megnyirbált egyetemi autonómia mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakmai függetlensége is jelentősen csorbult az elmúlt években. A levezényelt személycserék és szervezeti átalakítások következtében a MAB mára lényegében el is veszítette függetlenségét, a kormányzati befolyás a szervezet mindennapi tevékenységében is egyre jobban érezhető - értesült lapunk a bizottság munkájára rálátó, megbízható forrásból.

A MAB, mint a hazai felsőoktatás minőségbiztosítási szerve, már 2011-ben a kabinet kereszttüzébe került, egyik első lépésként a szervezet eredetileg 15 fős plénumának taglétszámát 18 főre emelték; így kerülhetett sor egyebek mellett arra is, hogy a katolikus mellett már a református egyház is delegálhasson valakit a testületbe. Informátorunk szerint ezt Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere - aki református lelkész is - lobbizta ki. Elérte azt is, hogy a bizottság soraiban számára megbízhatónak tartott személyek is megjelenhessenek, akik személyesen informálják őt a szervezet munkájáról.

Lapunk úgy értesült, legutóbb a titkárság bővült egy újabb dolgozóval, akinek a munkatársak előtt is alig titkolt feladata a miniszter rendszeres tájékoztatása. "A miniszter mindent tud a MAB-ban zajló munkáról, ami persze nem is jelentene gondot. A probléma az, hogy nemcsak információt kap, hanem az érintett személyeken keresztül jelentős befolyásra is szert tett, ami a döntések kimenetelére is hatással van" - fogalmazott forrásunk, hozzátéve, hogy a titkárságra kinevezett illető egyben a Károli Gáspár Református Egyetem egyik kari igazgatója is.

Az akkreditációs bizottság weblapján fellelhető információk szerint a református egyház által a MAB plénumába delegált tagja ugyancsak a Károliról való, ahogy a szervezet Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) egyik tagja is (őt Balog miniszter delegálta). Az FvB eredetileg három tagból állt, ám két főre redukálódott, miután korábbi elnöke, Falus András (az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem oktatója) idén februárban lemondott tagságáról és elnöki pozíciójáról. Falus indoklásában azt írta, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Jelezte azt is, hogy a MAB felülvizsgálati döntéseit megfelelő szakmai kompetencia hiányában "esetenként" nem tudja felvállalni.

Informátorunk szerint az egyik ilyen eset a veszprémi Pannon Egyetem egyik doktori iskolájának akkreditálása volt: a MAB testülete azt kezdetben elutasította, mivel szinte csak külföldi egyetemeken teljes állásban dolgozó oktatókat akartak foglalkoztatni, amit a hazai szabályozások nem tesznek lehetővé, de más, "minőségi" kifogások is akadtak. A doktori iskola később mégis elindult: az FvB felülírta a plénum döntését. A doktori iskolák ügyében ugyanis fellebbviteli eljárás keretében az FvB is döntést hozhat, az érintett tudományterület szakértőinek véleménye alapján. A szóban forgó doktori képzés pedig pont azt a tudományterületet érintette, amelyért Balog miniszter delegáltja felelős az FvB-ben. Az ügy precedenst teremtett, s mit ad Isten, nem sokkal később a Károli Gáspár Református Egyetemnek is elindult egy addig elutasított doktori iskolája, melynek a lelkészminiszter protezsáltja lett a vezetője.

Már 2014 elején is felmerült, hogy a kormány irányítása alá akarja vonni a MAB-ot, a humántárca azonban ezt érthető módon cáfolta. Csakhogy az európai felsőoktatás nemzetközi minőségbiztosítási szervezete, az ENQA már 2013 novemberében felfüggesztette a MAB teljes tagságát, s "ellenőrzött" státuszba helyezte, mert a vizsgálatok során nem tudott megfelelni a függetlenségre vonatkozó nemzetközi kritériumoknak. Az ENQA elnökségében komoly aggodalmakat váltott ki, hogy az oktatási hatóságok kényükre-kedvükre megváltoztathatják a MAB döntéseit, és hogy felsőoktatási intézmények MAB-akkreditáció nélkül is kaphatnak működési engedélyt. A tavalyi felülvizsgálatok során a függetlenség tekintetében még mindig csak "lényegi megfelelést" állapított meg az ENQA.