alaptörvény;hazaárulás;
2016-10-21 07:00:00
Ismét hazaárulónak minősítette egymást a Fidesz és a Jobbik frakcióvezetője. Kósa Lajos arra figyelmeztette a szélsőjobboldali pártot, ha el akarják kerülni, hogy a "saját mércéjük" alapján hazaárulóvá váljanak, meg kellene szavazniuk az alkotmánymódosítást. Volner János viszont azt mondta, az a hazaáruló, aki kiskapus megoldásokkal lehetővé tenné a gazdag migránsoknak, hogy Magyarországon telepedhessenek le. Csatlakozott az üzengetéshez a Jobbik elnöke is. Vona Gábor a közösségi portálon azt írta Kósának: "Ön szerint ki a hazaáruló: az, aki mindenféle betelepítést elutasít, ahogy mi, vagy az, aki kötvények formájában pénzért árulja a hazát, ahogy önök?" Ez a megjegyzés is utal rá, hogy a két párt között a fő vitatéma a letelepedési kötvények ügye, ezért folyt a frakcióvezetői szópárbaj is a tegnap tartott, négypártira zsugorodott ötpárti egyeztetés után.
Emlékezetes, Vona Gábor a hét közepén Orbán Viktorral tárgyalva közölte, a Jobbik csak akkor szavazza meg november 8-án az alaptörvény módosítását (amihez kétharmad kell), ha november 7-ig hatályon kívül helyezik az idegenrendészeti törvény letelepedési kötvényről szóló passzusait. A követelést a tegnapi egyeztetésen is megismételte Volner. A Fidesz frakcióvezetője erre úgy reagált, Magyarország védelme nem alku kérdése. Szerinte egyébként meglesz a módosításhoz szükséges kétharmad, mert két ellenzéki vagy független biztosan meg fogja azt szavazni. A jobbikos frakcióvezető kizárta, hogy képviselői közül bárki kiszavazna. "Ha mégis, akkor drasztikusabb eszközökkel eljárunk az illetővel szemben" - fogalmazott. Volner arra emlékeztetett, hogy a népszavazáson az emberek nemcsak a brüsszeli kvótára, hanem a migráció minden formájára nemet mondtak. Úgy vélte, a letelepedési kötvénnyel érkezők száma magasabb lehet, mint az uniós kvótákkal érkezőké, ezért ennek az intézménynek véget kell vetni.
Ami a kötvényt illeti, a kormányzati kommunikációs államtitkár sokkal engedékenyebbnek látszik, mint Kósa. Tuzson Bence ugyanis azt mondta, nincs kőbe vésve a gránitszilárdságú alaptörvény-módosítás elfogadásának november 8-ra tervezett időpontja. A kormánypárti Magyar Időknek megerősítette, a kormány megfontolja a letelepedési kötvények megszüntetését, s erről jövő heti ülésén tanácskozik a kabinet. Megismételte, amit Lázár János is elmondott már a héten, miszerint a kormány már korábban is tervezte a kötvényrendszer felülvizsgálatát.
Ehhez képest a kormányszóvivő Vona Gábort hibáztatta mindenért. Kovács Zoltán szerint a Jobbik elnöke próbál alkupozícióba kerülni, de amikor nemzeti ügyről van szó, ki kell derülnie, ki támogatja azt és ki támaszt feltételeket. Vélhetően egységes kormányzati parancsról van szó, hiszen Kósa Lajos is azt bizonygatta, az alkotmánymódosítás és a letelepedési kötvény sehogy nem kapcsolódik egymáshoz. Ezzel összefüggésben mondta el, hogy "Vagy nemzeti érdek valami, vagy sem(...) Vagy hazafi vagyok, vagy hazaáruló".
Eközben kiderült viszont, joggal támadhatja a Jobbik a bizniszt, hiszen újabb offshore-cég bukkant fel az értékesítők között. Bár a legnagyobb forgalmat lebonyolító letelepedésikötvény-cég, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, azért nem számít offshore-nak, mert ismertek a tulajdonosai – magyarázta korábban Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője 2013-ban, még a gazdasági bizottság elnökeként beszélt erről, meg is nevezve a tulajdonosokat: Boros Attilát, Lian Wangot, Simon Mutot és Jonathan Chant. Utóbbi egyébként onnan is ismert, hogy ő fizette Habony Árpád és barátnője exkluzív hongkongi helikopterútját. Ám a Magyar Nemzet szerint a cégből kiszervezték a legnagyobb bevételt hozó tevékenységet a nagyon hasonló nevű Hungary State Special Debt Management (HSSDM) nevű cégbe. Ennek tulajdonosai már a brit Virgin-szigeteken vannak bejegyezve, ahol a cégadatokhoz nem lehet hozzáférni, s így homályban marad a valós tulajdonosok kiléte. A rejtélyes vállalatot Hongkongban jegyezték be négy nappal azelőtt, hogy a letelepedési kötvényről szóló magyar jogszabály hatályba lépett volna. Az üzlet úgy működik, hogy a HSSDM aratja le a hasznot, mert ennek a cégnek fizetik be az ügyfelek az 50-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, a HSSDF-nek pedig csak a kötvény árát, amelyet az továbbküld Magyarországra.
Mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a kötvény, legalábbis a magyar állam nagyjából ennyit bukhatott az üzleten. Ugyanakkor a közvetítő cégek jól jártak, hiszen egy törvénymódosításnak köszönhetően 2015-től 300 ezer euróra emelték a kötvény árát, és az összeggel együtt értelemszerűen nőtt az utána járó kamatkifizetés is. A letelepedési kötvény bevezetése óta az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint több mint 33 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a cégeknek. Hiába ellenőrzi a bevándorlási hivatal a külföldi kötvényvásárlók előéletét, bűnözök is kaphatnak letelepedési engedélyt. A jogszabályok értelmében erkölcsi bizonyítványt kell bemutatni, ami azt igazolja, hogy a külföldi állampolgárnak nem voltak zűrös ügyei a hatóságokkal. Ezt azonban a bejelentett lakhely szerint illetékes hivataltól kell kérni. Több, korábban elítélt külföldi is úgy kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, hogy adóparadicsomként számon tartott államba jelentkezett át, és az ottani hivataltól szerzett erkölcsi bizonyítványt.