Megmosták Trócsányi fejét Strasbourgban

Ha Magyarország, Csehország és Szlovákia "erkölcsi leckét adnak a migránsokról, de utána nem segítenek", és "csak a pénzünket akarják, az olaszok pénzét el is felejthetik" - üzente a Rai1 egyik műsorában kedd éjszaka Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök "teljesen félreérti a helyzetet" - válaszolta erre Szijjártó Péter, aki szerint az uniós források a közép-európai országoknak járnak. Még nem tudni, Renzinek lesz-e igaza, ám Jean-Claude Juncker Strasbourgban állítólag fideszes EP-képviselőkön kérte számon a magyar kormány politikáját.

Keményen nekiment a migrációt ellenző közép-európai országoknak Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök kedd éjszaka a Rai1 televízió politikai talkshow-műsorában azt üzente, ha Magyarország, Csehország és Szlovákia "erkölcsi leckét adnak a migránsokról, de utána nem segítenek”, és „csak a pénzünket akarják, az olaszok pénzét el is felejthetik". Az olasz kormány ugyanis "kész megvétózni az Európai Unió költségvetését". Közölte, szeretné, ha ebben a kérdésben Olaszországban egyetértés lenne a kormány és az ellenzék között. Hogy szavainak nyomatékot adjon emlékeztetett, Róma nettó befizetőként évi 20 milliárd euróval finanszírozza az EU-t, és ebből Olaszország 12 milliárdot kap vissza.

Mi áll a fenyegetés mögött?

Renzi fenyegetése mögött Róma és az Európai Bizottság vitája áll, illetve az, hogy a miniszterelnök az alkotmány reformjáról szóló december 4-én esedékes népszavazásra készül. Az olasz kormány a jövő évre 2,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt fogadott el. Ez azonban 0,1 százalékkal több a Bizottság által engedélyezettnél, ami 1,7 milliárd eurós pluszköltséget jelent. Papíron ez ugyan nem sok, de Brüsszel már a 2,2 százalékkal is szívességet tett az olasz kabinetnek, hiszen korábban 1,8 százalékról állapodtak meg. Renzi azonban a költségvetési kérdéseket illetően nagyobb rugalmasságot követel az EU-tól, a Bizottság azonban úgy véli, már eddig is túl nagyvonalú volt a jelentős adósságot felhalmozott Rómával kapcsolatban. Renzi EU-val szembeni harciasságát az is magyarázza, hogy december 4-én rendezik meg Olaszországban az alkotmány reformjáról szóló referendumot, amely kulcsfontosságú a miniszterelnök további politikai sorsa szempontjából. A kormányfő alighanem úgy véli: a kampányban a kemény hangnem segíthet abban, hogy végül az igen szavazatok győzzenek.

Renzit vélhetően az dühítette fel, hogy Brüsszel kedden figyelmeztető levelet küldött az olasz kormánynak, mert nem tartotta be az államháztartási deficit 2017-es évre előirányzott mértékét. A kormányfő szerint Európa "jobban teszi, ha a szája jártatása helyett a pénztárcáját nyitja meg", mivel Olaszország tiszteletben tartja a költségvetési szabályokat. "Ha nekünk levelet küldenek, azoknak az országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a migránsok befogadását, mit kell küldenie Európának, könyvet vagy enciklopédiát?" - kérdezte. Világossá tette, országa jövőre képtelen lesz még egyszer ugyanannyi menekültet befogadni, mint az idén.

Az olasz miniszterelnök Szijjártó Péter szerint "teljesen félreérti a helyzetet", az uniós források ugyanis járnak a közép-európai országoknak, azokat európai jogszabályok garantálják. A külügyminiszter azt üzente vissza, Olaszország nem teljesíti a schengeni tagságából adódó kötelezettségeket. Ha betartanák a közös szabályokat, jóval kisebb lenne a bevándorlási nyomás az EU-n.

Legkorábban jövőre már egységes szabályok alapján kell vizsgálni, hogy valamelyik uniós tagállam leépíti-e a demokráciát, megsérti-e a sajtószabadságot. Erről még a két politikus szóváltása előtt döntött az Európai Parlament. A javaslatot a strasbourgi plenáris ülésen 405 igen szavazattal, 171 ellenében, 39 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői is támogatták, hogy "a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltómunka helyett kötelező mechanizmus keretében, éves jelentésekben", független szakértői testület munkájára támaszkodva vizsgálják a tagállamokat, a Fidesz EP-képviselői viszont ezt elutasították. Az éves jelentésekből ki fog derülni, hogy az adott országban szabad-e a sajtó, van-e plurális média, a polgárok hogyan férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, hogyan működnek a hatalmi ágak. A mechanizmus létrehozására az Európai Bizottságnak jövő szeptemberig kell benyújtani javaslatot.

A javaslat strasbourgi vitájában Magyarország és az orbáni politikát követő Lengyelország volt a fekete bárány. A két ország pártjára jórészt csak radikális jobboldali politikusok álltak. Volt, aki azt kifogásolta, hogy az egy éve hivatalban lévő varsói kormány ellen az Európai Bizottság már eljárást indított, ám a testület Magyarországgal szemben eddig nem volt ugyanilyen határozott. A fideszes Gál Kinga viszont azért háborgott, mert véleménye szerint az uniós döntéshozók 2006-ban, amikor Budapesten brutális erőszakot alkalmaztak békés ünneplőkkel szemben, nem aggódtak a magyar jogállam állapota miatt. Gál azt állította, "amíg nincs a jogállamiság fogalmának objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, a most elfogadott is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni".

Orbán Viktorék Európa-ellenes politikáját állítólag a néppárti frakció előtt kérte számon a fideszes képviselőkön Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke a szocialista Ujhelyi István forrásai szerint kedden zárt ajtók mögött undorítónak nevezte különösen azt, amit a magyar kormány az utóbbi napokban csinál. Az MSZP-s EP-képviselőnek néppárti politikusok azt is elmondták, hogy tegnap Manfred Weber, az EPP nagy tekintélyű német vezetője keményen "mosta meg" a Strasbourgban tárgyaló Trócsányi László igazságügyi miniszter fejét mind azért, ami Magyarországon történik.

Schulz '56-ot méltatta

"Példa és bátorítás volt sokak számára". Martin Schulz így emlékezett meg tegnap az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról. Az Európai Parlament elnöke a testület tegnapi ülését megnyitó felszólalásában arról beszélt, hogy mintegy hatvan évvel ezelőtt kezdődött Magyarországon egy heteken át tartó, rengeteg áldozattal járó felkelés "a brutális és elnyomó idegen hatalom diktatúrája ellen". A német szociáldemokrata politikus szerint "a felkelést az emberek azon vágya tüzelte, hogy ismét csatlakozzanak az európai családhoz". A szabadságért folytatott harc mindig is egy Európáért folytatott küzdelem volt a kontinens keleti részén - fogalmazott.

Colleen Bell aggódik

Aggódik a magyar sajtószabadságért az Egyesült Államok, és nem ez az egyetlen terület, ahol Washington bírálta a magyar kormányt. Erről tegnap Colleen Bell, az USA magyarországi nagykövete beszélt, aki a Hír Tv Globál című műsorának vendége volt. Bell arra figyelmeztetett, Magyarországon egyre jobban összezsugorodik a médiapiac, pedig fontos, hogy "egymással versengő hangok" legyenek. Arra van szükség, hogy a magyar emberek különböző véleményekhez, információkhoz jussanak.

A sajtószabadság durva korlátozása ellen a Fedél Nélkül Népszabadság-különszámával a kezükben, felkiáltójel-formába állva tüntettek Ujhelyi István szocialista EP-képviselő vezetésével Strasbourgba érkezett szocialista politikusok az Európai Parlamentben, Strasbourgban. "Veszélyben a sajtószabadság, veszélyben a tájékozódáshoz való alkotmányos jog!" - írta Facebookján Újhelyi.

Az európai zöldek frakciója az EP tegnapi plenáris ülésén a Népszabadság kiadójának eladása ellen szintén a Fedél Nélkült magasba tartva tiltakoztak. Philippe Lamberts, a frakció társelnöke közölte, "a sajtószabadság alapvető fontosságú európai érték, és ezt megsérti bármilyen újság, különösen egy ellenzéki lap ilyen módon történő bezárása". A Freedom House is megszólalt a Népszabadság-ügyben. Az amerikai független civil szervezet közleményében azt írta: a baloldali ellenzéki lap felfüggesztése, majd eladása a magyar kormány növekvő befolyását jelzi a médiára. A szervezet szerint az EU-nak és az Egyesült Államoknak erőteljesen el kellene ítélnie ezt a sajtóellenes támadást.