Béremelést sürgetnek a kereskedelmi dolgozók

A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint.

Sáling József azt mondta, ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a bérekről nem tudnak országos szintű megállapodásra jutni, akkor a szakszervezet egyesével tárgyal a kereskedelmi cégekkel a fizetésemelésről.
Hozzátette: a kialakult helyzet megoldására a kormány felvetette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelyről a legutóbbi VKF tárgyaláson a kormányoldal ismertette, hogy az adónem 1 százalékpontos csökkentése 120 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek.

A KASZ elnöke azonban úgy látja, hogy ez a járulékcsökkentés nem oldja meg az alacsony bérek és a munkaerőhiány problémáját, mert kérdéses, hogy a járulékcsökkentés révén megmaradt összeget a munkáltatók átadják-e a dolgozóknak. A béremelés előmozdításához Sáling József eredményesebb eszköznek tartaná a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését.
A bérek és a munkaerőhiány kérdése mellett nagy hangsúlyt fektetnek még a cafeteria rendezésére is - ismertette a KASZ elnöke. A szakszervezet elnöke felidézte: 2017. január 1-től megszűnik az Erzsébet-utalvány, és bár a kialakult helyzetre megoldást jelentene ha a munkaadók készpénzben fizetnék ki a béren kívüli juttatást, ez azonban a kereskedelemben felvet egy problémát. A szektorban a cégek a cafeteriánál mindig arra törekedtek, hogy a dolgozóik ezt az összeget annál a cégnél költsék el, ahol dolgoznak, mindezt a készpénzes kifizetésénél már nem tudják elérni. A szakszervezet célja, hogy megőrizze a béren kívüli juttatásokat, hiszen jelenleg is a kereskedelemben dolgozóknak a cafeteria átlagosan 5000-6000 forint kiegészítő jövedelmet jelent.

A problémák kezelésére a KASZ országos értekezlete állásfoglalást készített, amelyet az érdekképviselet csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatott be - számolt be minderről Sáling József. A dokumentumban egyebek mellett kifejtették: a minimálbér nettó értékének 2018. január 1-től el kell érnie a létminimum összegét, a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy mit akar tenni a tömeges munkaerőhiány megszüntetése érdekében, valamint a szakszervezet kezdeményezi egy úgynevezett foglalkoztatási kódex kialakítását is.

Szerző
2016.10.27 16:34

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18