Tízezrek tüntettek a kormány ellen - Győzhet a Kalózpárt

Különleges parlamenti választást rendeznek szombaton, Izlandon. Minden esély ugyanis megvan arra, hogy a Kalózpárt végezzen az élen, ami jórészt ki is fejezi azt, hogy a mintegy 330 ezer helybéli mennyire elégedett a politikai élettel.

A nyári, franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon is megtapasztalhattuk, mennyire víg kedélyű, összetartó nép az izlandi. A lakosság majdnem tíz százaléka utazott el a mérkőzések helyszíneire, az pedig, hogy a negyeddöntőig menetelt az együttes, maga volt a csoda. Ekkor ismerhettük meg azt is, milyen a viking harci üvöltés: amikor nyert az együttes, az ünneplés e nem mindennapi módját választották a szurkolók.

Az izlandi tehát semmiképpen sem nevezhető morcos népnek, amit egy 2010 májusában rendezett voksolás is bizonyított. Ekkor ugyanis a reykjavíki önkormányzati választást a Legjobb Párt nevű tömörülés nyerte, amely viccpártként definiálja magát. Fél évvel korábban poénból alapította meg a humorista, Jón Gnarr. A tömörülés akkor szűk többséggel ugyan, de legyőzte a jelenlegi parlament legerősebb politikai erejét, a Függetlenség Pártot. A Legjobb Párt nem mindennapi ígéretekkel állt elő. Többek között azzal, hogy jegesmedvét hoznak a reykjavíki állatkertbe, Disneylandot építenek a szigeten, kitiltják a parlamentből a kábítószert, ingyen törölközőket biztosítanak az uszodákban, a fjordokat pedig pálmafákkal ékesítik. Gnarr 2014-ig lehetett polgármester, s ellenfelei elismerték: nem is végezte rosszul a munkáját. Jelentősen csökkentette a főváros kiadásait, szűkre szabva költségvetését, újjászervezte a tömegközlekedést. Neki is köszönhető, hogy a főváros a vártnál hamarabb heverte a válságot. Reykjavík ma újra a régi. Virágzó város, több negyedben hatalmas építkezések folynak.

Egykor sokan szórakoztak a párt egyediségén, idén tavasszal azonban az izlandiak arcára fagyott a mosoly. Amikor ugyanis márciusban közzétették a Panama-aktákat, kiderült, hogy a Progresszív párti Sigmundir Davíd Gunnlaugsson miniszterelnök és felesége is érintett volt az offshore-botrányban. Ráadásul, hogy az ügy még kínosabb legyen, egy interjún bukott le. Ennek során a riporter megemlítette a Wintris nevű céget, ami az offshore-botrányban érintett Mossack Fonseca panamai cég irataiból került elő, és a kormányfő és felesége, Anna Sigurlaug Palsdottir tulajdona. A kormányfő láthatóan nagyon zavarba jött a témát firtató kérdésekre, majd dühösen elviharzott. Mintegy 4 millió dollárt menekítettek ki az országból ők és más befolyásos izlandi pénzemberek offshore államokba 2008-ban, amikor három izlandi bank (Landsbanki, Kaputhing Bank és Glitnir) is bedőlt. Ezt Gunnlaugsson elhallgatta a vagyonnyilatkozatában is, és hogy a nyomokat eltüntesse, a részesedését feleségének adta el 1 dollárért.

Ennek kapcsán az amúgy békés országban tüntetéshullám bontakozott ki. Több napon keresztül legalább tízezren tiltakoztak a kormány ellen. A miniszterelnök bele is bukott a válságba, s lemondásra kényszerült. A Progresszív Párt és a Függetlenségi Párt alkotta kormánykoalíció ezt követően Sigurdur Ingi Jóhansson mezőgazdasági minisztert nevezte ki új miniszterelnöknek. Ekkor a kormány megállapodást kötött az ellenzékkel az előrehozott választás megrendezéséről. Ezt rendezik meg szombaton.

Az offhsore-botrányban a miniszterelnökön kívül a kormány két tagjának a neve is felbukkant, Olöf Nordal belügyminiszteré, valamint Bjarni Benediktsson pénzügyminiszteré, a Függetlenségi Párt elnökéé. A sors fintora, hogy ma már ő az ország egyik legnépszerűbb politikusa, s akár arra is esélye van, hogy ő legyen hazája következő miniszterelnöke. Tavasszal még maffiavezérként jelenítették meg a hírközlő szervek, mára azonban a rendes családapa képét öltötte magára. Számos plakát bukkant fel Reykjavík utcáin, amelyen családjával együtt főzőcskézik a konyhában. A hathatós PR-kampány meg is tette hatását, hiszen az általa vezetett konzervatív koalíció nagyjából ugyanúgy áll, mint a baloldali pártok szövetsége, amelynek a Kalózpárt a legnépszerűbb tömörülése.

Más felmérések inkább a baloldalt teszik az élre, bár az is igaz, hogy rendkívül széttöredezetté vált a politikai paletta, mert várhatóan három jobb-, és négy baloldali színezetű párt kerül be a törvényhozásba. Mindenesetre az Izlandi Egyetem október 21-én nyilvánosságra hozott felmérése szerint minden ötödik választó a Kalózpárt neve mellé teszi az ikszet. A tömörülés 22,6 százalékos eredményt érhet el, amellyel másfél százalékkal előzné meg a jelenleg is a hatalomban lévő Függetlenségi Pártot. Ez azt jelentené, hogy mindkét politikai erő 15-15 mandátumot szerezne a 63 tagú törvényhozásban, az Althingiban.

A Kalózpárt már 2013-ban is történelmet írt, amikor 5,1 százalékos eredményt ért el, mint azonban látható, három év alatt megnégyszerezte támogatóinak táborát. Sőt, képviselői helyeinek számát megötszörözheti. Jelenleg az északi állam az egyetlen a világon, ahol a Kalózpárt képviselteti magát a törvényhozásban. A felmérés szerint harmadik helyen állnak a Baloldali Zöldek 18,6 százalékkal, 9,1 százalékkal negyedik a Progresszív Párt, amely a leköszönő kormány legnagyobb tömörülése, 8,8 százalékot szerezhet a Regeneráció nevű tömörülés, 6,5-öt a szociáldemokraták, s hat százalékot a „Fényes Jövő”.

Ha valóban így alakulnának a végleges számok, s Izlandon a közvélemény-kutatók nem szoktak sokat tévedni, az azt jelentené, hogy a Kalózpárt elnöke, Brigitta Jónsdottir alakíthat koalíciós kormányt. Bár korábban azt közölte, semmiképpen sem kíván a kormányfői bársonyszékbe ülni, mára megváltoztatta véleményét. Ebben – mint a Süddeutsche Zeitungnak elmondta – nagy szerepe van francia-norvég kettős állampolgárságú barátnőjének, Eva Joly egykori francia vizsgálóbírónak, aki meggyőzte arról: kormányfőként igenis sokat tehet honfitársaiért.

A Kalózpárt ma már nemcsak az internet szabadságáért száll síkra. Egyebek mellett az adatvédelem fontosságát emeli ki, s fellép a korrupció ellen, ami a Panama-akták nyilvánosságra hozatala óta különösen jól cseng a választók fülében. A párt átláthatóságot, őszinteséget ígér. „S úgy látjuk, hogy Európában ennek éppen az ellenkezője történik” – fejti ki a pártelnök. Ezzel a jobboldali populistákra utal, azon pártokra, „amelyek az emberek félelmeit kihasználva gyarapítják szavazóik számát”. Brigitta Jónsdottir szerint az emberek közösen is felléphetnek egy jó ügy érdekében anélkül, hogy félniük kelljen bármitől is.

Kiheverték a válságot

A gazdasági válságnak különösen súlyos következményei voltak Izlandon. Miután összeomlott a szigetország három bankja, a háztartások nagy bajba kerültek. Sokan ugyanis hitelre vették például gépkocsijukat, így a nemzeti valuta összeomlásakor terheik a kétszeresére nőttek. Többen elvesztették a nyugdíjas évekre félretett megtakarításaikat. A munkanélküliség háromszorosára ugrott, megközelítette a tíz százalékot.

Néhány dermesztő adat: 2008-ban Izland külső adóssága 50 milliárd euróra nőtt úgy, hogy a 2007-es GDP-je nem érte el a 9 milliárd eurót. A tőzsde rekord mértékben, több mint kilencven százalékkal zuhant. Az izlandi korona 2008 januárja és szeptembere között 35 százalékot vesztett értékéből az euróhoz viszonyítva. Az infláció pedig 14 százalékra nőtt. A gondok hatására a parlament 2009. július 17-én ötfős többséggel fogadta el azt a javaslatot, amely szerint Izland csatlakozni kíván az Európai Unióhoz.

Reykjavíkban azonban 2012-re alábbhagyott az EU-fória. Izland Észtországgal egyetemben megmutatta, hogyan is kell kikászálódni a válságból. Ebben nagy szerepe volt a korona leértékelésének, amely növelte ugyan a családok adósságait, de jelentősen serkentette az exportot is. A halászat például valósággal szárnyalni kezdett. A turisták is megszállták a szigetországot a sokkal olcsóbb áraknak köszönhetően. Meg is lett ennek az eredménye. A 2009-ig tartó zuhanás után 2010-ben már fordult a kocka, s a GDP tetemes 15,7 százalékkal nőtt, 2011-ben pedig további 6,1 százalékkal. A munkanélküliség öt százalékra csökkent. Mára az ország ki is heverte a válságot, s az EU tagja sem akar lenni.