Magyarországra is veszélyes a Brexit

Mérsékelt ütemű kilábalás kezdődik az európai átalakuló térség gazdaságaiban az elmúlt évek gyenge teljesítménye után, de a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból hosszabb távon növekedési kockázatot jelenthet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban ismertetett átfogó féléves előrejelzésében.

Magyarországon az EBRD az idén 2 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei magyar előrejelzést a bank kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentette. (A szerdán nyilvánosságra került IMF prognózis hasonló mértékű bővülésre számít.)

A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a beruházások értéke éves összevetésben 15 százalékkal csökkent 2016 közepéig, jórészt az EU-források lassabb beáramlása miatt, a magánszektor fogyasztása azonban folyamatosan élénkül, mindenekelőtt "a tisztes reálbér-növekedés" és a munkapiaci helyzet javulásának hatására. Az exportnövekedés is változatlanul robusztus, bár nettó hozzájárulását a hazai össztermékhez jórészt ellentételezte az erős magánszektorbeli fogyasztás által hajtott import - áll az EBRD csütörtöki elemzésében.

A bank várakozása szerint jövőre valószínűleg lendületbe jönnek a beruházások is a magyar gazdaságban, a költségvetési ösztönzés, a működőtőke-beáramlás várható - részben az Audi- és a Mercedes-üzenek bővítéséhez köthető - növekedése és a gyorsuló EU-folyósítások miatt.

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít. Idei évre szóló becslését a bank 0,2 százalékponttal javította májusban kiadott előző prognózisához képest, akkor ugyanis 1,4 százalékos növekedéssel számolt működési térségében 2016-ra. Az EBRD a jövő évi előrejelzést nem módosította.

A térségi átlagon belül ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. A közép- és kelet-európai, valamint a balti térség EU-gazdaságaiban az EBRD 2016-ra 2,7, 2017-ra 3 százalékos átlagos növekedést vár, Oroszországban ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést, illetve alig 1,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsít ugyanerre a két évre.

Külön kitér az EBRD térségi elemzése a Brexitre, különböző forgatókönyv-változatokkal modellezve a lehetséges átgyűrűző növekedési hatásokat. A viszonylag zökkenőmentes brit kilépést és Nagy-Britannia és EU között a jelenlegihez közelítő szintű kereskedelmi kapcsolatokat feltételező forgatókönyv szerint az EBRD-térség egészének hazai összterméke a 2021-ig tartó előrejelzési időszakban nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne. A "hard Brexit" forgatókönyv-változat komoly fennakadásokat modellez Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, és azzal számol, hogy 10 százalékkal csökkennek a keleti EU-tagállamoknak juttatott uniós fejlesztési források. Mindezek hatására 2021-ig 3,5-6 százalék közötti GDP-veszteséget okozhatna a bank működési területének gazdaságaiban a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest.