Burjánzik a bürokrácia

Nincs elegendő felkészülési idő a kistelepülési polgármesteri hivatalok köztisztviselőinek képzésére, ráadásul nincs tesztidőszak sem, hogy megtanulják az új központi elszámolási rendszer (ASP) működését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a Magyar Államkincstár központjában és a „végeken” is a technikai feltételek biztosítását várja és folyamatos élőszavas segítséget kér a munkatársaknak.

Változatlanul fenntartásokkal fogadják az önkormányzatok a központi elszámolási rendszer (ASP) kötelező bevezetését jövő januártól, de az év első felében még erősen érezhető félelem kezd oldódni a településeken – fogalmazott a Népszavának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a kérdésről rendezett múlt heti konferencia után. Gyergyák Ferenc szerint a legnagyobb baj, hogy épp a minden szempontból legrosszabb helyzetben lévő, ötezer fő alatti településeknek kell először csatlakozniuk, ahol a hivatalokban dolgozók közt sok a középkorú vagy még idősebb munkatárs. Ők lassabban tanulnak meg egy új informatikai rendszert hibátlanul működtetni, mint egy friss diplomás fiatal, vagyis mindenképpen szükség lett volna hosszabb tesztidőszakra, ami alatt begyakorolhatták volna a program lépéseit – érvelt a szakember. Ráadásul meg kell oldaniuk az eddigi informatikai rendszerekben rögzített adatok átmásolását az új rendszerbe és ez a „migrálás” is nagyon időigényes, bonyolult feladat annak, aki napi szinten nem végzett még ilyen munkát.

A TÖOSZ főtitkára emlékeztetett rá, hogy azok a jegyzők, akiknek az önkormányzata az ASP első változatát már használja, arra panaszkodtak: ha munkatársaik hibáznak – márpedig az első időszakban ez elkerülhetetlen -, a Magyar Államkincstár (MÁK) bírságot szab ki a hivatalra, amit minden alkalommal megfellebbeznek. A Kincstár ezt elfogadja, elengedi a büntetést, végül senkit nem ér kár, csak éppen közben burjánzik a felesleges bürokrácia. Ezért az önkormányzati szövetségek most türelmet kértek a Kincstártól, hiszen a magyar települések felét, 1500 önkormányzatot érintő januári indulás az ASP2-nek nevezett, továbbfejlesztett rendszerben biztosan nem lesz zökkenőmentes.

Mivel a TÖOSZ a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a kötelező csatlakozásra vonatkozó rendelkezéseit több pontban aggályosnak tartotta, az alapvető jogok biztosához fordult, hogy az ombudsman kérje a változások Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. A biztosnak azonban először a belügyminiszter véleményét kell kikérnie a panasszal kapcsolatban és itt meg is akadt a kérdések tisztázása. A belügyi tárca ugyanis a júliusi megkeresésre a főtitkár tudomása szerint még nem adott választ.

A TÖOSZ vezetői ezért három kérést fogalmaztak meg, ha már a hosszabb felkészülési időre, hosszabb tesztidőszakra vonatkozó javaslataik süket fülekre találtak. Egyrészt azt kérik a Kincstártól, hogy gondoskodjon az adatközpont zavartalan működéséről. Ez természetesnek látszik, de a közalkalmazotti bérek kifizetése körüli év eleji zavarok azt mutatták, nem biztos, hogy a szervezet az indulás percétől kezdve képes megbirkózni a feladattal. Másodsorban azt várják, az első hónapokban mindig legyen telefonon elérhető segítő a központban, hogy ha elakadnak valamelyik kistelepülés hivatalában, ne csak gépi iránymutatást kapjanak a munkatársaik. Az utolsó elvárásuk pedig az, hogy az indulásig mindenhol álljon rendelkezésre a hibátlanul működő internetkapcsolat és a munka elvégzéséhez szükséges szoftver. Ez is reális követelmény, de a fejlesztések még sok helyen nincsenek készen és azt már most tudják, hogy 15 településen biztosan nem lesz széles sávú internetelérés és így adatszolgáltatás.

Korábban sok polgármester megfogalmazta félelmét, hogy az új elszámolási rendszer kötelező bevezetésével a kormány épp ezeknek a kistelepülési hivataloknak a további összevonását, netán megszüntetését készíti elő. Az aggodalom mai is ott motoszkál a fejekben, azzal együtt, hogy az ASP minimálisra szűkíti az önkormányzatok pénzügyi önállóságát és lehetővé teszi akár egy fölülről irányított gazdálkodás bevezetését, amelyben a legapróbb beszerzésektől a legbonyolultabb beruházásokig mindent kézben tarthat az állam az informatikai háttér segítségével.

Gyergyák Ferenc megerősítette a kistelepülések vezetőinek szavait: nekik nincs takargatni valójuk, olyan kis pénzből gazdálkodnak, hogy mozgásterük sincs a trükközésre, ráadásul a gazdálkodásra eddig is pontos rálátása volt a Kincstárnak és ez ezentúl sem változik. Maguk is jónak tartják, ha a gazdálkodási és adatrendszerek egységesek lesznek az egész országban, de még nem látják pontosan, megfelelő lesz-e az adatvédelem, ahogy azt sem, képes lesz-e kezelni a rendszer például az eltérő helyi adó megállapítási technikákat, helyi sajátosságokat. A TÖOSZ főtitkára szerint az is kérdés, mi változik a 2018-as választások után, milyen további hivatali összevonásokban, racionalizálásokban gondolkodik a hatalom. Egyelőre egy dolog biztos: az önkormányzati törvény júliusban hatályba lépett módosítása értelmében a helyi önkormányzatoknak kötelezően csatlakozniuk kell az állami ASP-rendszerhez, amely lehetővé teszi a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatok elemzését, illetve az önkormányzatok központi adatszolgáltatását. Az első – már említett – határidő 2017. január elseje, amikor az 5000 fő alatti települések lépnek be, a következő dátum jövő év október elseje, ameddig minden önkormányzat csatlakozik az adórendszerhez, és végül 2018. január elsején már minden település valamennyi elszámolási feladatát ebben a rendszerben kell, hogy ellássa.