Plakátbotrányok

Nemcsak a Pruck Pált ábrázoló, ám Dózsa László nevét viselő fotóval van baj az idei 1956-os kampányban. A 168 Órában megjelent Sándor Erzsi írása, amely szerint az '56-os Emlékbizottság által kiplakátolt "pesti srácok" képei között nemcsak hamisítvány, hanem jogdíjfizetés nélkül felhasznált fotó is található.

Az inkriminált kép a Sponga Juliannát ábrázoló fénykép. Itt a nevet sikerült eltalálnia a Schmidt Mária vezette bizottságnak, ám a fotográfus egészen véletlenül értesült arról, hogy 60 éve készült képe ma egy több emelet méretű molinón látható. A fényképész, Russel Melcher egy barátjától tudta meg, hogy a Photoshoppal erősen átalakított műve a kampány része lett. A képről eltűnt két alak, megváltozott a háttér, kiszíneződött a kép és Sponga Julianna vonásai is kisimultak.

A fotográfus egy ügyvédi irodát bízott meg jogai képviseletével, ők november 3-án tárgyaltak Schmidt Mária kormánybiztossal. Schmidt azzal érvelt, hogy eredetileg másik fotósnak tulajdonították a képet - bár annak sem próbáltak fizetni vagy engedélyt kérni tőle. Utólag valószínűleg sokba fog kerülni a jogdíjak rendezése. Az is elhangzott, hogy a Nemzeti Múzeum archívumában találták a fotót "copyright Paris Match" pecséttel a hátoldalán és azt gondolták, hogy akkor nem kell utánajárniuk semminek. Pedig egyszerűen megtalálhatták volna. Bruno Bourel ugyanis 2008-ban megvásárolta a fotó jogait azért, hogy képeslapra nyomtatva forgalmazásra átadja a könyvesboltoknak. Russel Melcher egyébként november 7-én Budapestre érkezik, ahol éppen egy 1956-os témájú könyv bemutatóján vesz részt a Francia Intézetben.

Továbbra sem tudni, hogy az Emlékbizottság honnan szerezte azoknak a fotóknak egy részét, amelyekből a színezett kreatívok készültek. Schmidt Mária az emlékévet koordináló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézet - Oral History Archívumából kért ki olyan fotókat, amelyek alapjául szolgáltak az átdolgozásoknak, a háttérrel, színnel, photoshoppal megdolgozott kreatívoknak. Az Emlékbizottság célja ezzel is az volt, hogy „minél szélesebb körben tervezzük megismertetni a forradalom hőseit, kiemelkedő cselekedeteiket”.

Az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét − kommentálja a botrányt Facebook-posztjában Rainer M. János, az '56-os intézet vezetője.