Félnek az új thaiföldi királytól

Publikálás dátuma
2016.11.07 06:34
A thaiföldi egyéves gyász alatt csak fekete ruhát hordhatnak az alattvalók FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PAULA BRONSTEIN
Fotó: /
Tömegek rótták le kegyeletüket a napokban, a bangkoki királyi palotánál az október 13-án elhunyt Bhumibol király felravatalozott holtteste előtt. Összességében százezrek jelentek meg a helyszínen, sokakat különbuszokkal szállítottak a fővárosba. Annyian akarják még utoljára látni a királyt, hogy egyelőre azt sem tudni, meddig tartják felravatalozva holttestét. December 1-jén kerül a trónra Maha Vadzsiralongkorn koronaherceg. A változásoktól sokan tartanak. Nem alaptalanul.

Ázsiában a gyásznak is külön kultúrája van. Mao Ce-tung, majd Kim Ir Szen, s néhány éve Kim Dzsong Il halálakor is folyamatosan, hisztérikusan síró embereket láthattunk. Akkor sokan vetették fel, őszinte volt-e az észak-koreaiak fájdalma. Válasz nincs és nem is lehet. Volt, aki valóban gyászként élte meg vezetőjének halálát, hiszen mást sem hallhatott, mint azt, hogy a Kim család valóságos istenség, de ugyanezt sugallták Kínában is Maóról is. S persze akadnak jócskán olyanok is, akik csak félelemből mutatják azt, hogy mennyire mély gyászt élnek át.

Bár Thaiföldet demokráciának semmiképpen sem nevezhetnénk, hiszen katonai vezetés van hatalmon, s nem egy példa van az országban arra, hogy a hadsereg megdöntötte a fennálló, demokratikusan megválasztott kormányzat hatalmát, azért nyilván az ország nem említhető egy lapon Észak-Koreával. A múlt héten 88 éves korában elhunyt Bhumibol Aduljadedzs király sem diktátor volt, akit kötelező lett volna hazájában tisztelni. Olyan személyiségnek tartották, aki egységbe forrasztotta a széthúzó társadalmat, akit sokan valóban istenségnek tekintettek, de nem azért, mert ezt kötelezően előírták az emberek számára, hanem belső indíttatásból.

Hetven éven keresztül, 1946 óta állt hazája élén, három generáció nőtt fel királyság alatt, vérzivataros időszakokban próbálta a helyes útra terelni hazáját. Thaiföld most egy évig gyászol, ez idő alatt csak fekete ruhát szabad viselni, ami felettébb komoly kihívás elé állítja a helyi ruhaboltokat, ám európai szemmel kissé furcsa, ahogy ez az országban zajlik. S e tekintetben mintha mégsem lenne annyira távol egymástól Bangkok és Phenjan. Észak-Koreában nem egy példa volt arra: megbüntették azokat, akik nem gyászolták elég látványosan Kim Dzsong Ilt.

Most pedig hasonló hírek érkeznek Thaiföldről is. Dühös tömeg támad rá azokra, akik az emberek szerint nem adják meg a kellő tiszteletet az elhunytnak. Ráförmedtek például egy nőre, térdeljen le a néhai király képe előtt és kérjen bocsánatot „tiszteletlen” magatartásáért. Hat thaiföldi személy ellen eljárás is indult „felségsértés” miatt, amelyért akár 15 évig tartó börtönbüntetés is kiszabható. Azt gondolhatnánk, egy nagyon ritkán alkalmazott jogszabályról van szó, ám szó sincs erről. Még az oda nem illőnek tartott részvétnyilvánítás is feljelentés alapját képezheti.

Miközben a király kivételes tisztelete teljesen érthető, hiszen Bhumibol valóban integráló személyiség volt, egyelőre nem könnyű elképzelni, miként tudják majd felépíteni fia, a december 1-jén trónra lépő Maha Vadzsiralongkorn imázsát úgy, hogy tényleg egy nemzet tisztelje őt. Ez egyelőre reménytelen vállalkozásnak tűnik, amit Bangkokban is érzékelnek. A király halálát követően a 96 éves régens vette át az uralkodó szerepkörét. Bhumibol már 1972-ben trónörökössé jelölte ki fiát, aki akkor még csak 20 esztendős volt.

Ekkoriban még senki sem ismerte igazán, honfitársai alig tudtak róla valamit. Eltelt azóta 44 év, s jócskán gondoskodott arról, hogy a külföldi lapokba kerüljön. Csak éppen nem azzal, hogy mennyire rátermett a trónra, valójában botrányt botrányra halmozott, nem úgy viselkedett, mint aki előkelő királyi család sarja lenne. Thaiföldön a pletykalapok állandó hőse lenne, szerencséjére azonban a királyi ház tagjairól nem szabad becsmérlőt írni, minden ilyen kijelentést drákói büntetéssel sújtanak a helyi büntető törvénykönyv 112-es paragrafusa alapján.

Ráadásul az országban be is tiltották az ilyen jellegű lapokat. Igazi bonviván, akinek sosem kezdett megküzdenie semmiért, s minden az ölébe hullott. Királyi magángépével repked a világban, kivált Bajorországban bukkan fel gyakorta, itt él hosszú évek óta.

A gyászidőszak alatti fekete ruha a leendő királynak sem áll majd jól, tarabarka ingekben bukkant fel vérbeli playboyként, melyek hosszú ujja elfedte tetoválásait. A Wikileaks által közölt dokumentumok egyike másika is megemlékezett róla. Egy 2009 júliusában, az Egyesült Államok bangkoki nagykövetsége által szerzett sürgöny szerint Vadzsiralongkorn trónörökös messze nem örvend olyan tiszteletnek hazájában, mint apja, s nem is rendelkezik olyan karizmával. A dokumentumokból kiderül, hogy a jelenleg régensként uralkodó Prem Tinszulalonda is alkalmatlannak tartja arra, hogy a királyi koronát viselje.

A Global Security kutatóintézet sincs elragadtatva attól, hogy ő lesz az uralkodó. Szakértők arrogánsnak, az alkohol bódult hívének tartják, aki nem igazán fogja vissza magát, ha a gyengébbik nem egy mutatós tagjával hozza össze a sors. A legfrissebb pletykák arról szólnak, hogy HIV-vírussal fertőződött meg. Maga édesanyja is egy ízben az mondta róla, kedves ember, de „megrögzött Don Juan”. Összesen öt nőtől 13 gyermeke született.

A nőkkel való bánásmódja hírhedt, s nem éppen pozitív tekintetben. Három felesége volt, az első kettőtől válása után minden pénzt megvont, s el is kellett hagyniuk az országot. Utolsó nejétől, Szriraszmitól két éve vált el. Sajátos lehetett a kapcsolatuk, amiről egy különös fényképfelvétel árulkodik. Ezen neje egy tangabugyiban bukkan fel, amint férje kedvenc kutyájának tortát tálalt fel az eb születésnapja alkalmából.

Egyes értesülések szerint a képet maga a trónörökös tette fel a netre, hogy így járassa le az akkor általa már megunt nejet. A thaiföldiek nagyon sajnálták a nőt. Szriraszmi népszerű volt hazájában, a nép egyszerű gyermekének tartották, nem olyasvalakinek, akinek eleve komoly gazdagságot adományozott a sors. Amikor a herceg 2001-ben feleségül vette, váltig állította, új, békésebb életet kezd. Nem igazán tartotta magát akkori ígéretéhez.

Az említett fénykép közlése után feleségét minden nemesi címétől megfosztották, s ismét az ország egyszerű polgára lett. Közös fiuk, Dipangkorn Raszmidzsoti Svájcba jár iskolába, elvileg ő lenne a következő trónörökös, anyja száműzésével azonban őt is megfosztották e jogától. Ezért most mindenki a herceg új szerelmére, a Nuinak nevezett Szuthidára figyel. A szép ifjú hölgy egykor a Thai Airways légikísérője volt. Ő az oka annak, hogy Vadzsiralongkorn mostanság elsősorban Bajorországban bukkant fel, Nui ugyanis Münchenben él. A pár nemrégiben vásárol 12 millió euróért egy luxusvillát Tutzingban, a Starnbergi-tónál. A trónörökös nemrégiben Nuit testőrsége vezetőjének nevezte ki. Egy közös kisfiuk született.

Mint a Die Welt írja, mivel Thaiföldön szigorúan tilos mindenfajta negatívumot írni a királyi család tagjairól, a németek többet tudnak a trónörökös mértéktelen túlkapásairól, mint saját honfitársai. A nyugati lapokban láthatóak csak, amint méregdrága fehér Porschéjéban furikázik, ők láthatják inge alól kibukkanó tetoválásait. Bangkokban arról sem tettek említést, hogy 2011-ben egy német bíróság elrendelte Boeing gépének elkobzását, mert egy hitelezőnek 30 millió euróval tartozott a thaiföldi állam. Most jobban megismerhetik őt, odahaza, bár sokan attól félnek: abban nem lesz köszönet.

 Lánytestvérét alkalmasabbnak tartanák
Vadzsiralongkorn herceg 1952-ben született Bangkokban. Bhumibol király és Szirikit királyné egyetlen fiúgyermeke volt. Mivel nem szeretett tanulni, apja Nagy-Britanniába és Ausztráliába küldte magániskolába. Katonai pályát szánt neki, amire még alkalmasnak is látszott. Canberrában, a katonai iskolában képezték ki. Pilótaként tért vissza Thaifölre.
A 2014-es katonai puccs óta készült arra, hogy apja örökébe lép. A thaiföldiek azonban inkább lánytestvérét, a 61 éves Maha Csakri Szirindhornt látnák szívesebben a trónon. Szorgalmasnak, okosnak és karizmatikusnak tartják. Csakhogy az országban nő nem ülhet a trónra.

Duterte háborúja

Thaiföld mellett Ázsia államai közül mostanság különösen sok szó esik Fülöp-szigetekről, s öntörvényű elnökéről, Rodrigo Dutertéről. Az 1945-ben – fogalmazzunk így – politikust 2016. május 9-én választották meg hazája államfőjének a voksok 39 százalékával. Már akkor meghirdette a fülöp-szigeteki drogháborút. Sajátos kijelentései ellenére a Pulse Asia július 20-án bemutatott felmérése szerint honfitársai 91 százaléka bízik benne, soha ennyire népszerű politikusa nem volt a túlnyomórészt katolikus államban.

Pedig Duterte nemhogy nem tesz lakatot a szájára, időnként egészen megdöbbentő kijelentéseket tesz. Kurafinak nevezte Barack Obamát és Ferenc pápát is, s kínai látogatása alkalmával bejelentette, hogy felmondja a szoros együttműködést hazája régi szövetségesével, az Egyesült Államokkal, s Peking felé fordul. A 180 fokos külpolitikai váltást Manilában már nem nézik annyira jó szemmel, hiszen miközben Washingtonban továbbra is sokan bíznak, Kínában úgy minden ötödik ember.

Duterte hivatalba lépése óta, vagyis öt és fél hónap alatt háromezer embert öltek meg a Fülöp-szigeteken, akikről azt állítják, közük volt a kábítószerkereskedelemhez. Nagy részük a fővárosban vesztette életét. A gyilkosságok nagyrészt az éj leple alatt történnek. Ilyenkor szinte életveszély kimenni az utcára, annyira néptelenné vált Manila este 11 óra után, mintha kijárási tilalmat vezettek volna be.

A Duterte drogharca során történt gyilkosságokat három kategóriába sorolják. Egyrészt akadnak, akik a rendőrséggel való tűzharc során vesztik életüket. Akadnak, akiket szabályosan kivégeznek, egészen brutális körülmények között. S szó van „másféle gyilkosságokról” is, melyek körülményeit a rendőrség nem hajlandó megvilágítani.

Általában lakossági bejelentés alapján jutnak a kábítószerrel visszaélő személy nyomára, ez a bemondásra való gyilkolás persze rengeteg visszaélésre adhat alkalmat. A rendőrök mindenesetre nem sokat teketóriáznak, azonnal lőnek, gyakran meg sem kívánnak győződni arról, hogy a fülesnek volt-e bármilyen valóságalapja. Azonnal lelövik azt is, aki védekezni próbál egy házkutatás során. Ilyenkor a rendőrség azzal „vigasztalja” a hozzátartozókat, hogy a hatósági személyek „kénytelenek voltak” fegyverükhöz nyúlni. Előfordul olyan is, hogy maga a rendőr adja ki kábítószerkereskedőnek magát, így állítva csapdát a valódi tettesnek. Nemcsak a rendőrség gyilkol, az ezzel „megbízott” személyek is.

Duterte már Davao polgármestereként is ehhez a módszerhez folyamodott, profi gyilkosokkal szövetkezett. Még az elnökválasztási kampány során büszkén jelentette ki: ha ő lesz az államfő, kövérek lesznek a Manilai öböl halai, utalván arra, mennyi a droghoz köthető személyt lőnek majd le. Bár csak 2013-2016 között volt a város első embere, előtte három évig polgármesterhelyettesként szolgált, s azt megelőzően is a városházán dolgozott. A Kivégzések Elleni Koalíció, amelyhez egyházi körök is tartoznak, azt közölte, 1998-2014 között Davaóban 1311 személyt gyilkoltak meg. Duterte háborújának legtöbb áldozata a legszegényebb rétegek közül kerül ki.

Egyelőre a gazdaság jól teljesít, Ázsia államai közül az egyik legjobban, az idei évre 6,4 százalékos GDP emelkedést jósolnak, ami alig rosszabb a tavalyi 6,7 százaléknál. A Világbank azonban figyelmeztet arra: Duterte kiszámíthatatlansága miatt a gazdaság jövője is megjósolhatatlan. Az elnök elképesztő fellépésével az évi 3 milliárd dolláros fejlesztési segélyt kockáztatja, amiből 1,15 milliárdot az Egyesült Államok áll.

A még jó gazdasági adatok ellenére a lakosság 29 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Duterte elsősorban őket szólítja meg, ő a legalsó rétegek elnökévé vált.

2016.11.07 06:34

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15