Januártól: új sporttörvény

Tegnap elfogadta a sporttörvény módosítását a Parlament, a magyar sport átalakítása 2017. január 1-től lép hatályba. A változtatás lényege, hogy - amint azt elsőként jeleztük – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szinte minden eddigi jogosultságát elveszíti, a sport állami finanszírozása egyetlen csatornán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Sportállamtitkárságán keresztül történik.

A sporttörvény 2011-es módosítása nem hozta el a kormány által várt eredményeket, hiába áramlott minden eddiginél több állami pénz a magyar sportba, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nem tudott megbirkózni a feladattal, nem tudta úgy irányítani és felügyelni a honi sportéletet, ahogy azt a kormány várta, nem sikerült rendet tartania, kaotikus viszonyok jellemezték az elmúlt éveket.

Ezért készült el a legnagyobb titokban a sporttörvény újabb módosítása, amelynek szükségességét senki sem vitatta, a módszer viszont finoman fogalmazva nem volt elegáns, hiszen elmaradtak az ilyenkor elengedhetetlen szakmai viták, egyeztetések, csupán néhány informális megbeszélés előzte meg a jogszabályok összeállítását.

A legfontosabb változtatás, hogy a MOB eddigi tagozatai önálló köztestületként működnek tovább, saját vezetőséggel, közgyűléssel, külön alapszabállyal. Az alábbi köztestületek jönnek létre: a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) a nem olimpiai sportágak-, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a fogyatékkal élők sportjának-, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ), a diák-, hallgatói és szabadidősportok köztestülete.

Az olimpiai sportágak maradnak a MOB-nál, a szervezet a feladatok és állami források elvonása miatt csupán munkatársainak az egyharmadát tudja megtartani. Bár Borkai Zsolt MOB-elnök minden fórumon igyekezett sikertörténetként emlegetni az elmúlt olimpiai ciklust, a tények ennek az ellenkezőjét mutatják, mindenki más látja, hogy óriási kudarc volt a 2011-es átalakítás.

A szebb jövőt illetően vannak kérdőjelek, jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy a törvény betartásának felügyeletével megbízott Sportállamtitkárság vezetője, Szabó Tünde továbbra is figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat. A sportért felelős államtitkár továbbra sem mondott le elnökségi tagságáról a MOB-ban, pedig a sporttörvény megtiltja, hogy állami sportirányításban szerepet vállaló személy az olimpiai bizottság irányító testületében is aktívan jelen legyen. A sportállamtitkár felfüggesztette elnökségi tagságát, erre azonban sem a sporttörvény, sem a MOB alapszabálya nem ad lehetőséget (Szabó Tünde végzettségét tekintve jogász…). Lapunk megkereste a Sportállamtitkárságot, de lapzártánkig nem kaptunk választ arra, hogy a sportért felelős államtitkár változtat-e a jelenlegi jogsértő állapoton?

Az Emmi közleménye a MOB lefejezéséről

Nagy többséggel szavazta meg ma az Országgyűlés a sporttörvény módosítását, amelyet a 2011-es átfogó módosítás óta eltelt olimpiai ciklus felülvizsgálatának eredményei indokoltak. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a törvény egyik fő céljaként az egycsatornás finanszírozási modell gyakorlati megvalósulását valamint ezzel összefüggésben az állami és a civil sportigazgatás hatásköreinek egyértelmű elkülönítését határozta meg. Kiemelten fontos célja továbbá a hatályba lépő törvénynek, az utánpótlás-nevelés területe, ahol az új szervezeti keretek és a hatékonyabb finanszírozási rendszer új sportágak bevonását is lehetővé tehetik az utánpótlás-nevelési programba.

Az utánpótlás-nevelési feladatok ellátását ennek megfelelően a Sportért Felelős Államtitkárságon belül működő, Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Feladatokat Ellátó helyettes államtitkárság veszi át a MOB-tól. A jogszabályváltozás értelmében a sportfinanszírozás egycsatornássá válik, vagyis visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése is. A minisztériumhoz kerül továbbá a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök.

Változás továbbá, hogy az állami sportcélú támogatásokat szabályozása a korábbi miniszteri helyett, kormányrendeletben lesz lehetséges (…) A jogszabály a sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének védelmére kötelezővé teszi a sportszövetségek számára, etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzat megalkotását.

A törvény értelmében a Nemzeti Sportinformációs Rendszert, amely a sportolókra, sportszakemberekre, sportszervezetekre, sportszövetségekre, sportköztestületekre és tevékenységükre valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatok elektronikus nyilvántartása, szintén a sportpolitikáért felelős miniszter működteti.

Mi lesz a Budapest2024-gyel?

Az MTI tegnapi híre szerint "Szabó Tünde sportért felelős államtitkár korábban azt mondta: az átalakítással jelentősen tehermentesítik a MOB-ot, amelyben a sportszakmai munka kerül előtérbe. Emlékeztetett, hogy Budapest 2024-ben olimpiát szeretne rendezni, s az ezzel kapcsolatos feladatok is a szervezeten keresztül valósulnak meg.

Az időzítésről szólva azt mondta: fontos volt a négyéves olimpiai ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra vannak kidolgozva." Lapunk megkérdezte az Emmi-t, ha az olimpiai és paralimpiai pályázattal kapcsolatos feladatok Szabó Tünde szerint a jövőben a MOB-on keresztül valósulnak meg, akkor mi lesz az adófizetők pénzéből milliárdokért működtetett, a pályázat előkészítésére alapított Budapest2024 ZRt-vel? Az Emmi erre a kérdésünkre sem válaszolt eddig.