Orbán újabb fiaskója - Két vacak kis szavazaton múlott

Elbukott Orbán Viktor alaptörvény-módosítása, ugyanis a javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást a Házban. A szavazás után Kósa Lajos ismét hazaárulózott, közölte, az MSZP és a Jobbik hazudott, és rútul, aljasul becsapta az embereket, akik már csak a Fideszben bízhatnak.

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Az előterjesztésre 131 kormánypárti mondott igent, a függetlenek közül Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter nemmel voksolt, a többi ellenzéki képviselő - bár a teremben volt - nem nyomott gombot. Ahhoz, hogy a miniszterelnök az Unióban eldicsekedhessen a migránsügyben szerinte számára erős felhatalmazást adó változtatással, összesen két pluszszavazat kellett volna, ám ezt senki nem biztosította.

Az ellenzék „előre be nem jelentett szemléltetést alkalmaz” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Talán ezért, talán a teremben kialakult hangulat miatt az elnöklő Latorcai János ezt követően kis híján újra megszavaztatta Orbán szövegét, ám segítői figyelmeztették, ezt már nem kell megtennie, áttérhetnek az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítására. Ez előtt azonban az elnöklő fideszes politikus figyelmeztette az MSZP-t és a Jobbikot, amiért a két frakció tagjai "előre be nem jelentett szemléltetést alkalmaznak". A szocialisták fehér papírra rajzolt, vastagon áthúzott helikoptert tartottak a magasba, a radikális párt egy molinót, amire azt írták: "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged". A molinón volt egy narancs logó, amelyben arab betűkre hasonlító tipográfiával szerepelt a Fidesz neve.

Az EB nem kommentál

Az Európai Bizottság nem mond véleményt és nem helyez kilátásba kötelezettségszegési eljárást olyan jogszabállyal kapcsolatban, amelyet a magyar Országgyűlés nem fogadott el - közölte Mina Andreeva, a bizottság egyik szóvivője keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva. A szóvivő elmondta, az Európai Bizottság világossá tette, hogy a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntésének gyakorlati megvalósulását kétéves időtartamban határozta meg. Hozzátette, az áthelyezések felgyorsultak, amiről szerdán készül bővebb tájékoztatást adni az uniós bizottság.

Vereségként élte meg a Fidesz az alaptörvény-módosítás leszavazását, ez a metakommunikációból az ülésteremben azonnal kiderült. Erről lapunk kérdésére beszélt a voksolás után a Jobbik elnöke, aki szerint, ami történt, nem csupán politikai, hanem erkölcsi vereség is a kormánypárt és személyesen a miniszterelnök számára. Kiderült ugyanis, hogy nekik "az ország megvédése csupán duma, és a lényeg, az ő politikájuknak a lényege, az pedig a lopás. Mondhatnám úgy is, hogy még egyértelműbb legyek: a Fidesz számára nem az ország megvédése a fontos, hanem a szajré" - fogalmazott Vona Gábor. Ennek sajnálatos következménye, hogy a letelepedési kötvények még mindig érvényben vannak, az, hogy Magyarország terrorveszélyét a Fidesz ezzel növeli - tette hozzá a radikális párt elnöke.

A Jobbik képviselőcsoportja azért nem nyomott gombot, mert a letelepedési kötvények rendszere még mindig érvényben van, ők viszont félmegoldást nem fogadnak el - közölte Vona, aki tájékoztatón értékelte a kormány számára kínos fiaskót. Nem tagadta, az alaptörvény-módosítás céljával elvben egyetértenek, ezért ha a Fidesz "kivezeti a kötvények intézményét, a Jobbik 24 órán belül hajlandó megszavazni az alaptörvény módosítását". A Jobbik elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz nem hajlandó belátni a letelepedési kötvényekben rejlő súlyos nemzetbiztonsági kockázatot és terrorveszélyt. Figyelmeztetett, nem a szegény menekültek jelentenek igazi veszélyt, hanem azok a gazdagok, akik Magyarországra érkezve olyan szervezeteket tudnak felépíteni, amelyek később merényleteket követnek el. Péntekre egyeztetésre hívta a parlament pártokat, amelynek témája a Jobbik terrorizmus ellenes "három csapása" lehet. Ebben a kötvények azonnali kivezetését és a közvetítő irodák bezárását, az eddigi intézmény teljes, nemzetbiztonsági és gazdasági átvizsgálását és a Pharaon-ügy lezárását követelik. Utóbbi Vona szerint az elmúlt 26 év legsúlyosabb nemzetbiztonsági botránya.

Az alaptörvény hetedik módosításról szóló szavazáson kiderült, hogy az ország csak a Fideszre és a KDNP-re számíthat a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben - tudatta Kósa Lajos, aki csak a Jobbik-elnök tájékoztatóját követően lépett az újságírók elé. A Fidesz frakcióvezetője azzal nyitott, hogy a javaslat ötpárti egyeztetésen elfogadott szövegét a parlament több mint kétharmaddal támogatta és abban a Jobbik ötletei is szerepeltek. Az ellenzék ennek ellenére nem nyomott gombot. Az MSZP és a Jobbik is hazudott, és rútul, aljasul becsapta az embereket. A Jobbik korábban azt ígérte, megszavaz egy ilyen alaptörvény-módosítást, az MSZP pedig azt ígérte, a kötelező kvóták ellen szavaz. Ehhez képest most egyikük sem támogatta a tervezetet. Hozzájuk csatlakozott a DK elnöke, aki Kósa szerint "annyival volt becsületesebb, hogy előre azt mondta, nem fogják támogatni sem a népszavazást, sem az alaptörvény-módosítást". Az ellenzéki oldalon "ebben az ügyben a legbecsületesebben Gyurcsány Ferenc járt el" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője. Gyurcsány Facebook-oldalán erre úgy reagált: "Na már csak ezt hiányzott... :)".

Kósa felháborodott azon, hogy Vonáék mindenfajta "limlom feltételeket" támasztottak, ami azt mutatja, hogy a Jobbikot kizárólag a hatalom, a saját pártpolitikai szempontjai érdeklik. "Sík marhaságnak" nevezte, hogy terroristák jönnek be a letelepedési kötvénnyel. Véleménye szerint, aki ezt mondja, az nem ért a politikához, vagy hazudik. A kérvényezőket alaposabb átvizsgálják. Közölte, "ennél sokkal veszélyesebb az utcán járni. Sőt, nagyobb veszélye van a cápatámadásnak, mint hogy terroristák jönnek a letelepedési kötvénnyel". Azzal, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alkotmánymódosítást, "olyan hibát követett el, amit soha nem fog tudni lemosni magáról, körülbelül úgy, mint Gyurcsány Ferenc és a szocialisták annak idején, 2004-ben a december 5-i népszavazásnál", amely a kettős állampolgárságról szólt. Bejelentette, az alkotmánymódosítás után kialakult helyzetet a Fidesz elnökségi ülésén értékelik. Azt nem tudta megmondani, hogy benyújtják-e majd esetleg újra az indítványt. Folytatják a kvóta ellenes küzdelmet, ám hogy milyen forgatókönyv szerint, azt lapunk kérdésére nem árulta el. Azt pedig tagadta, hogy ez a fiaskó akár jól is jöhet Orbánnak, hiszen az alaptörvény nem tudna megvédeni egy esetleges kvótától.

"Minden idők legdrágább szavazását bukta el Orbán Viktor, hiszen csaknem 20 milliárd forintba került ez az utóbbi másfél éves hazug és gyűlöletkeltő politika, amelynek ma a végjátékát láttuk. Ennek a politikának sem a parlamentben, sem pedig a választók között nem volt meg a szükséges többsége" - állította az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan arra emlékeztetett, hogy a miniszterelnök az elmúlt fél évben három politikai játszmát is elbukott: a vasárnapi zárva tartás ügyét, az októberi népszavazást és most az alaptörvény hetedik módosítását. Az érvénytelen népszavazásból egyébként sem következhetett volna alkotmánymódosítás, de nem is lett volna jelentősége, mivel egyik eszköz sem alkalmas a menekültválság feltartóztatására. A "habonyi mechanizmus" látszatvilágot épített idáig Tóth szerint, most viszont ideje a valósággal, kórházakkal, oktatásokkal, a korrupció felszámolásával foglalkozni.

Vesztésre áll a kvótaper?

Kétségei vannak, vajon az Európai Unió Bíróságán objektíven zajlik-e le az eljárás – erről beszélt Bana Tibor, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának jobbikos alelnöke a Magyar Nemzetnek. A perben Magyarország azt az uniós döntést támadta meg, amelynek értelmében 1294 menedékkérő menekültügyi eljárását hazánkban kell lefolytatni. A bizottság Kecsmár Krisztiánnak, az igazságügyi tárca államtitkárának beszámolóját hallgatta meg hétfőn zárt ülésen. A kvótapert tavaly decemberben indította meg Magyarország és Szlovákia az után, hogy az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata 160 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A perbe később több ország is bekapcsolódott. Hazánk és Szlovákia mellett Lengyelország, míg a másik, az alperesi oldalon Németország, Olaszország, Görögország és további négy állam. Megfigyelők szerint egy-másfél évbe is telhet, amíg jogerős döntést hoz a luxembourgi bíróság.