A munkáltatók kisebb béremelést várnának

Még távol a megegyezés a kormány múlt pénteken ismertetett minimálbér-emelési és járulékcsökkentési számairól. Ez derült ki a váratlanul összehívott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tegnapi kibővített testületi ülésén, ahol a felek ismertették álláspontjukat a kormány javaslatairól.

A kormány 15 százalékos minimálbér-növelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kabinet javaslata szerint. A szakszervezetek üdvözölték a bejelentést, a munkaadók azonban nem tartják elfogadhatónak azt a számításaik szerint több mint 1000 milliárdos terhet, amely az intézkedés bevezetésével járna.

A munkáltatói szervezetek (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az ÁFEOSZ –COOP Szövetség) alapvetően lassítanák a minimálbér emelés ütemét, és gyorsítanák a járulékcsökkentést, és az is elhangzott, hogy a jelenlegi feltételekkel nem írnák alá a megállapodást. Megismételték korábbi javaslatukat, mely szerint számukra a minimálbér 10, a garantált bérminimum pedig 20 százalékos emelése elfogadható, emellett a munkaadók jövőre legalább 5 százalékos járulékcsökkentést várnak. A magasabb kulcs többletköltségeit bőven fedezné a megemelt minimálbér miatt a költségvetésbe befolyó járuléktöbblet - érvelnek.

A munkavállalók képviselői (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége) kompromisszumos javaslatukban kiálltak a kormány ajánlotta minimálbér-emelés mellett, és azt javasolták, hogy ha a költségvetés elbírja, a kabinet adja meg jövőre az öt százalékos járulékcsökkentést, és 2018-ban csak egy százalékkal mérsékelje azt. Érvelésük szerint a magasabb járulékcsökkentésre azért is szükség lenne, mert a minimálbér-emelés miatt kialakuló bértorlódást ebből mérsékelhetnék a munkáltatók.

A költségvetési hatások számításánál egy érdekes szám is felbukkant: a közfoglalkoztatásra fordított kiadásokból jövőre és az után is 55 milliárd forintot tervez megtakarítani a kormány. Ez azt sugallja, hogy a kabinet visszább lép a sokat bírált programban és érdemi létszámcsökkentésre lehet számítani. Emellett úgy tűnik, a közmunkás bérhez nem kíván hozzányúlni a kormány, így nőne a különbség a két alacsony bértípus között.

(Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke közös közleményben kifogásolta a közmunkára jogosultak körének szűkítését, de különösen a sokba kerülő és több mint 200 fő tanácsadói hálózat kiépítését. E helyett szerintük a közmunkásoknak valódi tudást adó szakképzésre, a munkahelyeknek pedig a versenyszférába visszatérők alkalmazását segítő támogatási rendszerre volna szükségük.)

A mai kormányülésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatja a kabinetet, amelyik ennek alapján módosíthat a javaslatain. A szociális partnerekkel történő megegyezésre nem sok idő marad, mert ahhoz, hogy 2017-től életbe lépjen a megemelt minimálbér és a járulékcsökkentés, azokat a parlament előtt levő adótörvény-módosítás részeként kell elfogadtatni már a jövő héten.