38 fára mondtak ki halálos ítéletet a Múzeumkertben

Egervári Krisztián kertészmérnök tájékoztatása szerint 227 fát, 34 facsemetét és magoncot, 75 jelentősebb cserjét és 50 cserjefoltot mértek fel a Múzeumkert rekonstrukcióját célzó program keretében, a jelentés szerint a faállomány jelentősen elöregedett: 168 egyed ápolásra szorul, 38-at pedig ki kell vágni, de számos facsemetét is ültetnek majd. Elhangzott az is, hogy a Múzeumkert tájépítészeti tervei 2017 elejére készülnek el; a kormányhatározat szerint a kertrekonstrukció határideje 2017 vége.

Ami pedig az elöregedést illeti:

A Lélegzet c., a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédô Szövetség folyóiratában írják:

Az utóbbi időben egyre több olyan szakvélemény jelenik meg a sajtóban, miszerint Budapest fái elöregedtek, vagyis ideje lecserélni azokat. Azokra a fákra, amelyek védelmében többször is szóltunk, szakmai konferenciákat rendeztünk, tulajdonképpen nem is találó az „idős” jelző, amennyiben ez alatt bizonyos fokú szervezeti öregedést értünk, mint az emberek, vagy állatok esetében. Fák esetében inkább a „koros” jelzőt kellene alkalmazni, mert a fa „szervezete” évei gyarapodásával inkább erősödik. Gyökérzete, mellyel táplálkozik, mind terjedelmesebbé válik, a talajvízzel való kapcsolatának köszönhetően aszályos nyarakat öntözés hiányában is egyre nagyobb biztonsággal vészel át. Lombkoronája három dimenzióban terebélyesedik, ezért évente egyre növekvő arányban gyarapodik az emberi élet számára is értékes asszimiláló, a levegő minőségét javító levélfelülete.(...) Valóban, rendszeres időközökben egyenként meg kellene vizsgálni a fákat, hiszen vannak megbízható módszerek, eszközök, melyekkel esetleges balesetveszélyességük megállapítható. A Levegő Munkacsoport már rendezett sajtótájékoztatót az idős fák védelméről, ahol a Szent István Egyetem Budai Karának szakemberei bemutattak ilyen eszközöket, és a sajtó megjelent képviselői előtt ismertették az egyetemen ilyen irányú képzést nyújtó lehetőségeket.

Varga Benedek, a múzeum július 1-jén kinevezett főigazgatója még júliusban, egy, a Múzeumkertről szóló beszélgetésen azt mondta, bár a pályázati kiírásban Pecz Ármin 1855-ös kerttervét tekintették kiindulási pontnak, amely főleg növényszigetekből, bokrokból és a mainál jóval kevesebb fából állt, valamint naposabb is volt, a fakivágások elleni tiltakozások miatt átértékelték az álláspontjukat, és úgy döntöttek, csak az életveszélyes és beteg fákat fogják kivágni. Varga akkor azt mondta, a pályázat csak ötletpályázat volt, egyik terv sem fog egy az egyben megvalósulni, most pedig civilek bevonásával újra felmérik majd a fákat.