Kimerült a munkaerőpiac

A jövő évi vállalkozói adócsökkentés, a bérminimum brutális megemelése nyomán vajon meglódul-e a versenyképesség - erre a kérdésre is keresték a választ a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) tegnapi konjunktúrafórumán. A kormány új befektetésösztönzési támogatásokat vezet be, a jegybank pedig - a növekedési hitelprogram kifulladása után - már nem egyszerűen a gazdasági bővülést vizionálja, hanem a "magas nyomású" gazdaságba történő beilleszkedésről álmodik.

Megfelelőbb időpontot aligha választhatott az NMIKK arra, hogy megrendezze csütörtökön a konjunktúra fórumát, hiszen ugyancsak tegnap tartották meg első alkalommal a Magyar export napját. Az eddigi adatok alapján, várhatóan a hazai gazdaságtörténet legmagasabb exportszámait tudja felmutatni idén a gazdaság. Ez már azért is jelentős, mert mint ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az NMIKK rendezvényén elmondta, a magyar export GDP-hez viszonyított aránya 89 százalék volt idén az első fél évben, ezzel a növekedés mértékét tekintve világ 35. exportőrévé váltunk.

Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország vegyes kamarájának képviselőitől megtudtuk, hogy elégedettek a saját külgazdasági eredményeikkel, ami Magyarország számára sem közömbös, bár - mint elmondták - ezt a kijelentést a magyarországi Mercedes sztrájkjának árnyékában tették. Ez is figyelmeztető jel, hiszen mint ahogy a fórumon elhangzott: ha a munkavállaló elégedetlen a jövedelmével, felkerekedik, s akár 200 kilométerrel arrább már magasabb bért kaphat.

Feltehetően ezt ismerte fel a magyar kormány is, mert mint ahogy azt Szijjártó Péter bejelentette: változtatnak a hazai befektetési támogatások eddigi rendszerén. Mostanáig az új munkahelyek megteremtését díjazták. A jövőben elegendő lesz a munkaerő megtartása, a fókuszba a technológiai fejlesztés kerül, a vissza nem térítendő támogatás ez után jár majd. (Arra azonban nem derült fény, hogy miképpen képzelik el ennek a mérését.) Abban a tekintetben is finomítanak az új munkahelyek létesítésének elszámolásánál, hogy eddig csak az aktuális növekményt vették számításba, ez úgy módosul, hogy a teljes, valóságos - vagyis a már meglévővel együtt számításba vett - létszám számít majd.

Az innovációt, a kutatás-fejlesztést ugyancsak honorálni kívánják, mégpedig úgy, hogy az ilyen címen elszámolt költségek 25 százalékára vissza nem térítendő támogatást adnak, és itt az is újdonság, hogy eddig az ilyenfajta dotációból Budapest kimaradt, a jövőben ez a hátrányos kivételezettség megszűnik.

A szűkös munkaerő kínálat mérséklésére úgy is reagál a kormány, hogy a képzési támogatás a részmunkaidősöknek is jár majd - mondta Szijjártó Péter. A miniszter reagált arra, hogy gyakran kritizálják az Eximbank hitelezési politikáját, mert nem a fő feladatát az exportot támogatják elsősorban, hanem - kereskedelmi banki tevékenységet átvállalva - a kkv-k hitelezését is felvették a palettájukat. (Erről a tevékenységről árulkodó bizonyíték - hogy csak egyet említsünk - Vajna András megfinanszírozása a TV2 megvásárlása során.) A miniszter most azzal érvelt, hogy az Eximbanknál a hitelek bedőlési aránya mindössze 1,1 százalékos szembeni a kereskedelmi bankok 8,9 százalékával.

Az MNB is új szlogen mentén kívánja ösztönözni - az alaptevékenységétől egyébként idegen - gazdasági növekedést. Bár a konjunktúra fórum résztvevői Matolcsy György jegybankelnököt várták előadóként, ezúttal be kellett érniük Virágh Barnabás ügyvezető igazgatóval. Azt már senki sem vette komolyan, hogy a világ elismeri az unortodox jegybanki politikát, azt azonban megnyugvással fogadták a résztvevők, hogy Magyarországon nem lesz negatív alapkamat, a 0,9 százalékra tartósan berendezkedhetünk. Az újdonság pedig az, hogy a "magas nyomású" gazdaság elérésére törekszünk. A homályos fogalom mögött a robotika széles körű elterjedését, a közlekedésben az elektromos hajtást lehet sejteni, vagyis a negyedik ipari forradalmat. Mindezt már jövőre is közel 3 százalékos GDP növekedéssel kívánják elérni. Az NMIKK szerint ez is kevés lesz.