Ferenc pápa kontra Donald Trump

Publikálás dátuma
2016.12.01 06:31
A pápa szerint aki falakat emel, azt nem lehet kereszténynek nevezni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Fotó: /
Ferenc pápa és Donald Trump személyisége nagyjából oly mértékben különbözik egymástól, mint kettejük programja. Az amerikai elnökválasztás alatt az egyházfő nem is leplezte, mennyire nem ért egyet bizonyos kérdésekben a megválasztott republikánus elnökkel. Képesek lehetnek-e együttműködni egymással? Vagy elmérgesedik az Egyesült Államok és a Vatikán viszonya?

Donald Trump, az Egyesült Államok novemberben megválasztott elnöke szinte minden olyat megtestesít, amely ellen Ferenc pápa megannyiszor felemelte hangját. A sikert, a pénzt, a csillogást tekintette legfontosabbnak üzletemberi pályafutása során, az elnökválasztási kampányban pedig számos olyan programpontot sorolt fel, amelyek teljesen szembemennek a pápa tanításával. Szöges ellentétben áll a véleményük a bevándorlást, a klímaváltozást, a szegénység felszámolását, a bűnt elkövetettek megbüntetését illetően, s ez csak néhány példa.

Miként alakul a Szentszék és Washington viszonya? Barack Obama elnöksége és Ferenc pápasága alatt jelentősen javult e viszony. De mi lesz Donald Trump alatt? Az előjelek nem feltétlenül kedvezőek, hiszen két gyökeresen különböző személyiségről van szó. Érdekes felmérést tett közzé a Gallup tavaly év végén. A kutatás készítői arra keresték a választ, az amerikaiak kit csodálnak leginkább. A férfiak között Barack Obama végzett az élen, hatalmas meglepetésre azonban a második helyen a pápával holtversenyben Donald Trump neve bukkant fel.

Az eredmény azért meglepő, mert Donald Trumptól igen távol áll Ferenc pápa tanítása. 2016 februárjában az egyházfő roppant élesen bírálta Trumpot. Mexikóból hazafelé tartva, a pápai repülőgépen újságírók előtt hangsúlyozta: nem akar tanácsot adni az amerikai katolikusoknak, hogy kire voksoljanak az őszi elnökválasztáson. Kifejtette azonban, „az az ember, aki nem hidak, hanem csakis falak építésében gondolkodik, nem keresztény. Ez nincs benne az evangéliumban". Arra a kérdésre, hogy jó katolikus szavazhat-e Trumpra, a pápa így felelt: „Nem kívánok állást foglalni ebben. Csak azt mondom, hogy ez az ember - ha tényleg ilyesmit mondott - nem keresztény. De meg kell vizsgálni, valóban ezt és így mondta-e, s ez ügyben tartsuk fenn a kételkedés jogát”. A pápa egyik mexikói prédikációjában felemelte szavát azon bevándorlási politika ellen, amely illegális bevándorlásra kényszerít embereket, kábítószer-kereskedő és embercsempész bandák karjaiba lökve őket.

A pápa reagált Donald Trumpnak arra a szintén februárban tett kijelentésére is, amely szerint politizáló egyházfő volna, aki ráadásul nem is érti, milyen veszélyekkel járnak a nyitott határok. "Istennek hála, hogy politizálónak nevezett, hiszen már Arisztotelész úgy fogalmazott, hogy az emberi lény 'politikai állat'. Ily módon hát emberi lény vagyok" - fogalmazott.

Trump reagálásában szégyenteljesnek nevezte az egyházfő szavait. „Amikor egy vallási vezető kétségbe vonja valaki hitét, az szégyenteljes. Büszke vagyok arra, hogy keresztény vagyok, elnökként pedig nem engedem majd meg, hogy a kereszténységet állandóan támadják, gyengítsék, ellentétben azzal, amit a jelenlegi elnökünk tesz. Egyetlen vezető - köztük egyetlen vallási vezető - sem lenne jogosult kétségbe vonni más vallását vagy hitét” - hangoztatta akkor Trump. Szerinte a pápa egyébként sem érti Amerika problémáit, a nyitott határ veszélyeit, egyoldalúan látja a bevándorlást, nem veszi észre annak gazdasági, biztonsági következményeit. Sőt, azt is mondta, nyilvánvalóan „a mexikói kormány bábja, majd hozzátette, maga az egyházfő, amikor az Iszlám Állam (IS) „elfoglalja a Vatikánt” megbánja majd, ha nem őt választják meg amerikai elnöknek. Ilyen hangnemben korábban egyetlen politikus sem mert beszélni a pápáról.

A pápa véleménye a kampány későbbi szakaszában sem változott meg Donald Trumpról. Napokkal a november 8-án megrendezett amerikai elnökválasztás előtt egy vatikáni rendezvényen óva intett azoktól a „hamis prófétáktól, akik kiaknázva a félelmet és a reménytelenséget, fizikai vagy szociális falakat építenek”. „Egyetlen önkényes rendszer sem tartható fenn a félelem kiaknázása nélkül. Ez teljesen világos. Minden önkény terrorista. Ez az az élet, amit Atyánk nekünk szabott?” – vetette föl a kérdést. Trump nevét nem ejtette ki, de aki értelmezni tudta szavait, sejthette, kire gondolt.

Hasonlóképpen vélekedett a svéd Dagens Nyheternek október végén adott interjújában. Akkor úgy fogalmazott, minden emberi lény terroristává válhat azzal, ha visszaél a nyelvvel. „A terrorizmus egy rejtett formájáról beszélek, amely a szavakat bombaként veti be, amely aztán felrobban, s az emberek pusztulásához vezet. Ez a bűnözés egy formája, s az eredendő bűn egy forrása. Az ember magának biztosít nagyobb teret mások tönkretételével” – fejtette ki az egyházfő.

Több katolikus szervezet élesen bírálta Trump jelölését. Márciusban 40 konzervatív katolikus személyiség a National Review-ban, egy nappal a michigani előválasztás előtt azt közölték, „meg kell állítani Trumpot” vulgarizmusa, sokkoló tudatlansága és demagógiája miatt. A lap már korábban is bírálta Trumpot, aki január 21-én neki is ment a National Review-nak, mondván esik a példányszáma, s elvesztette befolyását.

„Számíthatnak rám”

A kampány során előkerültek olyan felvételek, amelyekben Trump vulgáris hangnemben beszélt a nőkről. Ezek a kijelentései sok katolikust is sokkoltak. A CatholicVote.org nevű konzervatív katolikus szervezet visszalépésre szólította fel az ingatlanmágnást, undorítónak nevezve a nőkről alkotott véleményét. (Később a szervezet azt közölte, a katolikusok is szavazhatnak Trumpra.)

Ugyanakkor október elején Trump személyesen üzent a katolikusoknak. Azt közölte, számíthatnak rá. „Az Egyesült Államok katolikusai gazdagították az ország történelmét… Mellettetek állok, harcolok értetek” – fejtette ki. Ígéretet tett a vallásszabadság, illetve az emberi élet védelmére. Mint mondta, ellenzi az abortuszt, kivételt képez a nemi erőszak, vagy ha az anya élete veszélyben van.

Az ingatlanmágnás alighanem azért érezte szükségét annak, hogy személyesen is megszólítsa a katolikusokat, mert egy augusztusi felmérés szerint, amelyet a Public Religion Research Institute végzett, a megkérdezett regisztrált katolikus szavazók 55 százaléka jelezte, Cintonra szavazna, s csak 32 százalék Trumpra. A fehér katolikusok körében ugyanakkor csak 3 százalékos volt Clinton előnye. Trump szeptemberben 33 személyből álló katolikus tanácsadói csapatot alakított.

Hogy Trump bizalomépítő felhívásainak, vagy másnak volt-e köszönhető, kérdés, ám a katolikusok többsége, 52 százaléka végül Trumpra adta a voksát november 8-án, s csak 45 százalékuk Clintonra. A fehér katolikusoknál azonban sokkal nagyobb volt Trump fölénye: körükben 60 százalékot kapott Clinton 26 százalékával szemben.

Imádkoznak megvilágosodásáért

A novemberi választást követően a diplomácia illemszabályainak megfelelően a Szentszék gratulált Donald Trumpnak. Pietro Parolin bíboros vatikáni államtitkár jókívánságait fejezte ki. Igaz, megnyilatkozásából hiányzott mindenfajta lelkesedés. „Elsősorban tisztelettel tudomásul vesszük az amerikai nép akaratát, amelyet a demokrácia gyakorlása során kifejezésre juttatott magas részvételi aránnyal. Jókívánságunkat fejezzük ki az új elnöknek, hogy kormánya valóban eredményes legyen. Imádkozunk azért, hogy az Úr világosítsa meg és támogassa őt hazája illetve a világ jóléte és békéje szolgálatában. Azt gondolom, ma arra van szükség, hogy mindannyian együtt dolgozzunk a világ helyzetének megváltoztatása érdekében, amely súlyos sebektől és konfliktusoktól szenved” – fejtette ki.

Bevándorláspolitikájáról azonban nem akart bővebben beszélni. „Meglátjuk, hogy az elnök milyen lépéseket tesz. Azt szokták mondani, hogy más az, amikor valaki jelölt és más az, amikor elnök és komoly felelősség hárul rá. Úgy tűnik abból, amit hallottam, hogy az új elnök már vezetői stílusban nyilatkozott meg. A konkrét témák tekintetében pedig majd meglátjuk, milyen döntések születnek, és azok alapján tudunk majd ítéletet alkotni. Egyelőre korai erről véleményt formálni” – fogalmazott a vatikáni államtitkár.

Ferenc pápa az olasz La Repubblica napilapnak adott interjújában felszólította Trumpot, ne felejtkezzen el a szegényekről és a társadalom kirekesztettjeiről. „A társadalmi egyenlőtlenséggel szemben harcolunk. Így jelenik meg az ördög mai világunkban” – fejtette ki.

Így látják a katolikusok
Az Egyesült Államok püspöki konferenciája konkrét lépéseket követelt a Trump-adminisztrációtól a menekültek kizsákmányolása kapcsán. Joseph Kurtz érsek a püspökök közgyűlésén kifejtette, a megválasztott elnökkel kapcsolatos párbeszéd során a felmerülő témák között első helyen kell szerepelnie a migráció kérdéskörének. A püspöki konferencia migrációért felelős főpapja, Eusebio Elizondo pedig azt közölte, püspöktársaival imádkozik azért, hogy Trump adminisztrációja elismerje a migránsok jogait. Utalt arra, az amerikai katolikus egyház a humánus politikáért száll síkra, s ebbe a menekültek védelme is beletartozik.
A progresszív amerikai katolikusok egyik legismertebb személyisége, Simone Campbell nővér szerint az a gyűlölet, ami a kampányt jellemezte, az egész nemzetet veszélyezteti.
Akadnak katolikusok, akik az Egyesült Államok és Kuba közötti megbékélési folyamat miatt aggódnak. E közeledésben oroszlánrészt játszott a Szentszék. Trump azonban a kampány során kifejtette, vissza akarja fordítani a Washington és Havanna közötti megbékélési folyamatot.
Jim Nicholson, az Egyesült Államok korábbi Szentszékhez akkreditált nagykövete a National Catholic Reporterben úgy vélte, nem várható jelentős változás Trump hivatalba lépése után sem a Vatikán és Washington viszonyában. A republikánus politikus megválasztása után azt közölte, jó viszonyra törekszik más nemzetekkel. Nyilvánvalóan mind Washington, mind a Vatikán érdeke, hogy elsimítsák eddigi ellentéteiket.
Carlos Aguiar Retes mexikói bíboros, Tlalneantla egyházmegye érseke úgy vélte, nem kell annyira komolyan venni Trumpnak a fallal kapcsolatos kijelentéseit. „Aki ismeri a határt, az tudja, hogy ezt képtelenség megvalósítani”. Mint mondta, a mexikóiak nagyon érzékenyek a politika történéseire. Ám azt is tudják, „sok nem valósul meg abból, ami elhangzik”.

 Hasonló álláspontok?

Létezhetnek-e olyan kérdések, amelyekben a megválasztott amerikai elnök képes lehet közös álláspontot kialakítani a pápával?

A pápa több ízben emelt szót a keresztényüldözés ellen. 2015 áprilisában a nemzetközi közösség beavatkozását sürgette a keresztények üldözésének megfékezésére. Ferenc pápa azokról beszélt, akiket a világ számos országában „üldöznek, legyilkolnak, lefejeznek csakis azért, mivel keresztények”. Az egyházfő úgy fogalmazott: „ők a mi mai mártírjaink, és sokan vannak – azt mondhatjuk, hogy többen vannak, mint bármelyik más korban”. Trump e kérdésben hasonlóképpen vélekedett, úgy fogalmazott, az Iszlám Állam „egymás után hajtja végre elképzelhetetlen merényleteit”. Az elsősorban a közel-keleti keresztények védelme lehet egy amerikai-vatikáni együttműködés alapja.

Szintén hasonló az álláspontjuk a genderelméletet illetően. (Ez értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését.) A pápa ezzel kapcsolatban, októberben kijelentette, a genderelmélet a házasság és a család elleni globális háború. „Meg kell védelmezni magunkat az ideológiai gyarmatosítástól” – hangoztatta az egyházfő. Bár Trump nem beszélt e kérdésről, jövendőbeli adminisztrációjába olyan személyeket toboroz, akik közül többen egyértelműen az elmélet ellenzői. Szintén kiállt Trump az emberi élet mellett és az abortusz ellen.

Ilyen közös kérdés lehet a vallásszabadság, erre azonban nem lehet alapozni egy jövendőbeli viszonyt. Túl általános kérdés ahhoz. Sok szempontból nem lesz egyszerű a közeledés, mert a pápa programjában központi szerepet játszik a menekültek, a társadalomból kirekesztettek megsegítése, amelyek Trump számára nem jelentenek értéket. Ettől függetlenül a Vatikán nyilvánvalóan olyan jelzéseket küld Washingtonba, amelyekkel jelezni kívánja, kész a párbeszédre. Hogy Washington ezt miként fogadja majd, erre választ adhat az is, kit küld a Vatikánba nagykövetnek.

2016.12.01 06:31

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Válogatás nélkül bünteti az iráni atomalku megtartóit Washington

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:21
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Nem tesznek kivételt az európai vállalatokkal sem. Augusztus 6-án lépnek érvénybe a szankciók.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében - fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és vasárnap az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében, számol be az MTI.
Az EU képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra
- érvelt Pompeo. Csakis abban az esetben tesznek kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik, olvasható a levélben, amelyet Steve Mnuchin pénzügyminiszter is aláírt. A két tárcavezető leszögezte: az Egyesült Államok "nincs abban a helyzetben, hogy kivételt tegyen e politika alól, leszámítva néhány nagyon különleges körülményt".
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat.
Az új, és az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe
2018.07.16 07:21