Adómódosítási dömping

Salátatörvényt nyújtott be a kormány hétfőn, amely - a többi között - tartalmazza a társasági adó 9 százalékra csökkentését, a szociális hozzájárulási adó csökkentését és a plakátadó kivetését is. A minimálbéremelés költségvetési hatásairól azonban még alig tudni valamit, ennek számaival változatlanul adós a kabinet.

Benyújtotta hétfőn a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek azt a 31 oldalas salátatörvény-javaslatot, amely - a többi között - tartalmazza a társasági adó mértékének 9 százalékra történő csökkentését, emellett azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó jövőre 22 százalék lesz a jelenlegi 27 százalék helyett, majd 2018-ban még tovább csökken mégpedig 20 százalékra. A törvényjavaslatban azonban nem lehet fellelni azt az előretekintését, amely a 2019-2022-es évekre vonatkozik, és egy hatéves programot ölelne fel, amiről a kormány már megállapodott a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján ezt fellelni vélte a javaslatban. Az viszont tény, hogy a kormány azt kérte a parlamenttől, hogy sürgősséggel tárgyaljanak az előterjesztésről. Így várhatóan már ezen a héten szavazhatnak a képviselők a módosító indítványokról, majd jövő héten lehet a végszavazás.

Nem megnyugtató a gazdasági szereplőknek, hogy már harmadszor változik a jövő évi adórendszer. A nyáron a kormány azt állította, hogy a nagyobb lélegzetű módosításokat már akkor jóváhagyták. Novemberben egy újabb adócsomagot hagytak jóvá, most pedig hozzányúltak a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási (szocho) adóhoz is. Összesen 21 törvényt több száz ponton módosítanak. (Ez a korábbi társadalombiztosítási járulék jogutódának tekinthető, s csak azért nevezik adónak, mert így nem csak az egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási alapnak utalhatják át a munkaadók és a munkavállalók által befizetett összeget.) Az 500 millió forint árbevételnél többet összehozó cégek társasági adója (tao) 19 százalékról 9 százalékra csökken januártól, és a kisebb társaságok 10 százalékos tao-ja is mérséklődik egy százalékponttal.

A 9 százalékos társasági adó valóban rekord alacsony lesz Európában - mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Szmicsek Sándor. A Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat partnere arról beszélt, hogy a magyar adórendszer eltolódása a jövedelemadóztatástól a forgalmi adóztatás felé folytatódik, ennek a jelentős állomása ez a 9 százalékos adómérték. Versenyképességünk igencsak mélyponton van, ezért javítása elengedhetetlen, úgy látszik a magyar kormány kész újabb adózási eszközöket is bevetni a potenciális külföldi befektetők figyelmének felkeltése érdekében. Az adószakember azonban feltette a kérdést, hogy vajon mennyi működő tőkét sikerül majd így az országba bevonzani. Úgy vélte, hogy a kevésbé termelőeszköz-igényes befektetések érdeklődését keltheti fel a kedvező adómérték, vagyis főként a szolgáltatóközpontok települhetnek a továbbiakban is hozzánk. Azok, amelyek, ha kedvezőtlenné válik Magyarországon a befektetői klíma, akkor könnyedén tovább tudnak állni. A kedvező nyereségadókulcs nem független attól sem, hogy a társasági adózás más területein éppen a közelmúltban kellett szigorítani a túlságosan előnyös magyar szabályokon. (A szellemi termékekkel, jogdíjakkal kapcsolatos adóösztönzőkről van szó, melyeket az Európai Bizottság és az OECD a "káros adóverseny" körébe tartozónak minősített.)

Egyébként Tállai András várakozásai szerint 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál a nyereségadó csökkentése révén. Az államtitkár úgy vélte, hogy az egyéni vállalkozók ezen a címen 1-1,5 milliárdot takaríthatnak meg 2017-ben.

Új adót is tartalmaz az adócsomag. A tervezet kiterjeszti az önkormányzatok által kivethető építményadót a területi reklámhordozókra, vagyis hirdetőoszlopokra, óriásplakátokra. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a hirdetőfelületek négyzetméterenkénti éves adóját, ám a helyi önkormányzat "a helyi sajátosságokat mérlegelve" akár nulla forintban is megszabhatja az adó mértékét. A plakátadó kivetésének lehetősége felidézi azt a helyzetet, ahogyan Simicska Lajos plakátoszlopait kiszorították a versenyből, igaz az akciót bírósági nyomásra le kellett állítani. A helyi önkormányzatok számára a nulla forintos plakátadóval megnyílik egy kiskapu, amivel dönthetnek a "szeretem" és a "nem szeretem" hirdetők között.

A kormánynak - a vg.hu számításai szerint - összességében 2017-ben 340 milliárd forintos költségvetési egyenlegromlással kell számolnia a béregyezségből fakadó jövő évi változások miatt. A járulékok mérséklése 513 milliárd forintba kerül, amihez a társasági adó csökkentésének 145 milliárd forintos hatása társul. A nyugdíjemelés költsége 56 milliárd forintos pluszkiadást jelent, 12 milliárd pedig a minimálbérből és a közszféra béremeléséből adódik. Mindezek azonban nem jelentenek problémát a költségvetésnek, ugyanis GDP egy százalékos egyenlegromlása könnyedén kigazdálkodható, és tartható a jövő évi büdzsében terezett 2,4 százalékos hiányszám - állapítja meg a vg.hu. A pontos számokkal még adós a nemzetgazdasági tárca.