Metróbaleset - Kinyílt és "beszélt" az okokról a fekete doboz

Publikálás dátuma
2016.12.07 10:08
Népszava fotó/Illusztráció
Fotó: /
Már a hétfő reggeli metró-baleset után egy nappal a BRFK-hoz kerültek a Pillangó utcánál, több utas sérülésével ( egy idősebb asszony két bordája is eltört)  járó esetnek, az érintett vonatok közlekedésére vonatkozó elsődleges adatai - közölte a hirado.hu. A Pillangó utcánál történt metróbalesetben szerepet játszott a hátsó szerelvény megcsúszása, az abból kinyert adatok alátámasztják a helyszíni szemle megállapítását - tájékoztatott a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ).

A két szerelvény fekete dobozaiban tárolt információk szerint az a vonat, ami nekiütközött az állomáson várakozó szerelvénynek, ötvennel ment, amikor a vezető elkezdett lassítani. A szerelvény ekkor 300 méterre volt a Pillangó utcai állomástól. A vezető az állomás előtt 200 méterrel kapcsolta be a vészféket. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a vonat álló kerekekkel, 4-5 kilométeres sebességgel ütközött a megállóban várakozó szerelvénynek. A baleset körülményeinek tisztázására a rendőrök a helyszínen a BKV húsz munkatársát hallgatták ki tanúként. Gyanúsított egyelőre nincs.

A Pillangó utcánál történt metróbalesetben szerepet játszott a hátsó szerelvény megcsúszása, az abból kinyert adatok alátámasztják a helyszíni szemle megállapítását - közölte szerda délután a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ).

Az NFM Közlekedésbiztonsági Szervezet közleményében a hétfői balesetet rekonstruálva azt írta: az elöl haladó vonat rendben megállt a Pillangó utcai állomáson, ahol 1 perc 20 másodpercet állt a balesetig.

A mögötte érkező vonat az adatrögzítőről kiolvasottak szerint az Örs vezér téri indulás után 356 méter megtételével 57,9 kilométeres óránkénti sebességig gyorsult fel, "ekkor a gyorsítás véget ért, megszűnt a vonóerő, a jármű saját lendületéből gurult tovább 341 métert, gyakorlatilag a korábbi sebességét tartva", majd megkezdődött a vonat fékezése. A fékezéstől számított 14 másodperc múlva a kerekek sebessége nullára csökkent és a vonat álló kerekekkel csúszott az ütközésig.

A kerekek sebességének nullára csökkenésével szinte azonos időben megkezdődött a jármű automatikus vészfékezése, majd a vezető "aktiválta a vészütő gombot is". Ez azonban a vonat sebességére már nem volt érdemi hatással a kerekek álló helyzete miatt. Az ütközés a számítások szerint körülbelül 18-20 kilométeres sebességgel történt - olvasható a közleményben.

A KBSZ adatai szerint az ütköző metró nem lépte túl a hatályban lévő sebességkorlátozásokat.

lásd még: Megint 3-as metró! - Nem közlekedtek a szerelvények egy szakaszon

Szerző
2016.12.07 10:08
Frissítve: 2016.12.07 15:47

Autók ütköztek, teljes útzár a 45-ös úton

Publikálás dátuma
2018.07.18 15:55
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Személyautók karamboloztak Szentes térségében, a balesetben többen megsérültek.
Teljes útzárat rendeltek el 45-ös főút Szentes és Hódmezővásárhely közötti szakaszán, ahol szerda délután két autó ütközött: a balesetben hárman megsérültek a rendőrség szerint, őket mentők ápolják - ,míg a tűzoltók a roncsokat próbálják eltávolítani.
A műszaki mentés és helyszínelés idejére a rendőrök megállították a forgalmat - írja az Útinform –  emiatt komoly torlódás alakulhat ki az érintett útszakaszon.   
2018.07.18 15:55

Több mint négymilliárdot körhintáztak el a számlás csalók

Publikálás dátuma
2018.07.18 14:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Ötven ember ülhet a vádlottak padjára, akik a vádirat szerint szerint uniós és belföldi cégek tucatjain keresztül, fiktív számlalánccal rövidítették meg a költségvetést.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 50 személlyel – 47 férfivel és 3 nővel – szemben. A vádlottak a hatóság az úgynevezett körhintacsalás módszerével, belföldi és uniós cégeket felhasználva számlázási láncot hoztak létre, amivel a költségvetésnek több mint 4,2 milliárd Ft kárt okoztak.
Mint a vádirat részletezi, az érintettek a 2011 és 2016 közötti időszakban fiktív számlákkal láttak el Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyei cégeket. A körhintacsalás során a számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, vagyis „bróker” cégek voltak a haszonhúzók. E cégek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.
A számlázási lánc legalján belföldi vállalkozások, a „hiányzó kereskedők” (missing trader) voltak. Ezek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adókötelezettségeiket nem teljesítették, funkciójuk az volt, hogy egy idő után eltűnjenek, persze jelentős és rendezetlen áfa tartozások hátrahagyásával. A bűnszervezet nagyszámú hiányzó kereskedővel induló számlázási láncot épített fel a bűncselekmény elkövetése érdekében. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.
A bűnszervezet lényegében illegális szolgáltatást nyújtott olyan cégek részére, amelyek a fiktív számlákra igényt tartottak. A visszaélések során két bűnözői csoport működött egymás mellett, melyek támogatták egymást, tevékenységük pedig bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására a vádbeli időszakban – állítja a megyei főügyészség. 
Közleményük szerint a vádlottak közül 27 személy bűnszervezetben követte el a költségvetési csalást. Bűnösségük kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.
2018.07.18 14:58