Európai Bíróság;földbérlet;NFA;Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaság;

2016-12-08 06:20:00

Kishantos tovább küzd az igazáért

Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos a Greenpeace Magyarország segítségével, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntésével. 

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek - írják közleményükben.

Mint ismeretes a tizenöt éven át bérelt állami földeken működő kishantosi biogazdaság egyetlen földbérleti pályázaton sem nyert, ezért 2013 végén pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárásának jogszerűtlensége miatt. A perfolyamban a Fővárosi Törvényszék idén október 5-én megállapította, hogy az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosok megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa azonban tegnapelőtti ülésén megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntést előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére”. Úgy tetszik két alkotmánybíróra nem hatott a miniszter intelme. Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók külön-külön részletesen indokolták, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait. Véleményük szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta. A két alkotmánybíró véleménye szerint az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést.

A Quaestor-károsultak Strasbourgba tartanak
Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat is. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában megalapozatlannak találta a testület. Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt.
A károsultak azért támadták a törvényt az Ab előtt, mert úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna, mint amit a jogszabály megadott nekik. A Befektetővédelmi Alap fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik - írta a Hvg.hu.
A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.