Matolcsy György;növekedés;

2016-12-14 06:00:00

Matolcsy jóslata lenne a magyar csoda

Az idei gazdasági növekedés a pia­ci várakozásoknál magasabb, akár 3 százalékos is lehet, jövőre pedig az eddigieket meghaladó ütemű, 3,5-4 százalékos lesz a gyorsulás – ezekkel a kormányzati prognózisnál is magasabb számokkal rukkolt elő Matolcsy György parlamenti bizottsági meghallgatása során. A realitás viszont idén 2, jövőre 2,5 -2,7 százalék.

Légből kapottak Matolcsy Györgynek mind az idei 3 százalékos, mind a 2017. évi közel 4 százalékos gazdasági bővülésről szőtt ábrándjai - így kommentálta érdeklődésünkre a növekedési fordulatot beharangozó jegybankelnöki kijelentéseket Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár szomorúnak tartotta, hogy egy nemzeti bank elnöke ennyire elszakad a realitásoktól. Nyilvánvaló, hogy a "lelkesítő üzenet címzettjei" maga Orbán Viktor kormányfő, illetve a Fidesz törzsszavazói. Katona Tamás az ilyen megalapozatlan várakozásokat "mérgezőnek" nevezte, amelyek alkalmasak a megtévesztésre is.

Azonban a jegybankelnök hiába számol ilyen mértékű növekedéssel, ez aligha fog összejönni - mondta a szakember, aki hozzátette: idén várhatóan nem emelkedik két százaléknál sokkal nagyobb mértékben a GDP, jövőre pedig 2,5-2,7 százalékos lehet a bővülés mértéke, figyelembe véve azt is, hogy az uniós forrásokból 2017-ben már többet fizetnek ki mint idén, és emellett a 2016. évi bázis is viszonylag alacsony lesz. (Ha a jóslat beválna, akkor a négy százalékos növekedésünk már világviszonylatban is kiemelkedő lehetne, amit igazi magyar csodaként könyvelhetnének el.)

A jövőre az első negyedév végén megszűnő növekedési hitelprogram (nhp) sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - vélte Katona Tamás. Matolcsy György parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy az nhp az éves GDP-hez annak a felével járult hozzá. Ha ez így lenne - figyelmeztetett a szakember -, akkor ez azt jelentené, hogy Magyarország recesszióban van, hiszen az uniós források egymagukban a GDP 3,5 százalékát teszik ki.

Az nhp eredményességének kimutatásához némi trükközésre is szükség van, ugyanis időközben kibővítették a hitelre jogosultak körét az egyéni vállalkozókkal - mondta Katona Tamás. Ezzel nem is lenne semmi baj, viszont ebbe a kategóriába kerültek az állami földek vásárlói, az általuk felvett nhp-hitel önmagában 260 milliárd forinttal megdobta a folyósított hitel összegét.

Az Index nemzetközi adatokat összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy a kevésbé fejlett gazdaságok általában erőteljesen, akár 8-10 százalékkal, a fejlettek pedig 0-3 százalék között szoktak bővülni évente, ha éppen nem zsugorodnak. A közepes jövedelmű államok pedig valahol a kettő között helyezkednek el, azaz Magyarországot velük érdemes összehasonlítani. Érdemes megjegyezni, valójában a fejletlenek között lenne a helyünk. Ha vásárlóerő-paritáson, azaz a valós életszínvonal alapján nézzük az egy főre eső GDP-t, akkor látszik, hogy Magyarország teljesítménye nemhogy nem kiemelkedő, hanem kifejezetten gyenge közepes.

Ettől függetlenül az továbbra sem látszik, hogy min alapul Matolcsy optimizmusa, mert egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a középszernél akár csak egy csöppet többet lenne képes produkálni a magyar gazdaság - vélik a szakértők.

Különös tekintettel arra, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon, már olyan súlyos a helyzet, hogy a vállalatok bővülését és a gazdaság növekedését is korlátozhatja. Ezt támasztják alá a KSH friss adatai is, eszerint a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi 30 ezerről új történelmi csúcsra, 41 ezerre nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában. A Világgazdaság azonban utalt arra, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége úgy kalkulál, hogy valójában 100–200 ezer körül lehet a betöltetlen állások száma. Egészen 2013 végéig átlag 15 ezer körül mozgott az a szám, ahány helyre munkaerőt kerestek a KSH adatai alapján, azóta azonban egyre nehezebben találnak megfelelően képzett dolgozókat a cégek. Szakértők szerint egyre inkább hajlandók olyanokat is felvenni, akik nem felelnek meg a korábban szükségesnek tekintett felvételi követelményeknek - írta a gazdasági napilap.