Kigolyózott cafeteriások - Több milliárdba kerül a kormány húzása

A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) december 13-án 23 millió euró kártérítést ítélt meg az Edenred nevű, étkezési utalványokal foglalkozó francia cégnek, a Ticket Restaurant márka tulajdonosának. Az Edenred a magyar állammal szemben nyújtott be panaszt, miután az Orbán-kormány 2012-ben az Erzsébet-utalvánnyal illetve a Szép-kártyákkal kiszorította a magyar utalványpiacról az addig piacvezető multikat - írja a 444.hu.

2012-ben a kormány úgy módosította az adójogszabályokat, hogy minden béren kívüli juttatás után 51 százalékot kelljen adózni, csak az újonnan bevezetett állami Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok adója lett kedvezményes, 31 százalékos. Ezzel gyakorlatilag megölték a korábban népszerű utalványokat, a Sodexo Passt, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot. A kibocsátó cégek pillanatok alatt elveszítették árbevételük nagy részét, ki is vonultak a piacról. Három francia cég nem nyugodott bele a dologba, és külön-külön eljárást indított a magyar állam ellen. Valamennyien ugyanarra az egyezményre hivatkozik keresetében: ez még 1987-ben jött létre Magyarország és Franciaország kormányai között, és a francia cégek magyarországi befektetéseit, működését garantálja. Az ICSID az Edenred ügyében döntött először, mégpedig a francia vállalat javára, tehát a Sodexo Pass és a Le Chèque Déjeuner beadványa hátra van, de az Edenred-ítélet után elég jól megjósolható azok kimenetele is.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben az Európai Bíróságnál, és idén februárban a bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormány intézkedései, amelyekkel kizárták a piacról a külföldi utalványkibocsátókat, több ponton ellentétesek az uniós joggal, sértik a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátásnak feltételei túl szigorúak. A magyar kormány jelezte, esze ágában sincs visszaengedni a külföldi cégeket, inkább teljesen megszünteti a cafetériát; a miniszterelnök egy kettős bérrendszer ötletével is előállt, miszerint lenne a munkabérnek egy adómentes része, az váltaná ki az eddig utalványokkal kifizetett, kedvező adózású jövedelmet. 

Szerző
2016.12.17 11:23

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

Öttusa Eb: Marosi Ádám és a csapat is ezüstérmes

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:34

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Marosi Ádám ezüstérmet szerzett a férfiak versenyében a székesfehérvári öttusa Európa-bajnokságon. Szintén másodikként zárt a magyar csapat, kiegészülve Demeter Bencével és Regős Gergellyel.
Egyéniben Demeter az ötödik, Regős huszonhetedik helyen végzett. Győzött a francia Valentin Prades, míg a harmadik helyet a brit Joseph Choong szerezte meg. Csapatban a franciák voltak a legjobbak, a bronzérmet pedig az ukránok harcolták ki.
Marosi a tizedik legjobb eredményt érte el a 200 méteres úszásban, a vívása azonban nagyszerűen sikerült, erős pluszban zárt, 23 ellenfelét győzte le és csak 11-től kapott ki. Ezzel ebben a számban második volt és összetettben is ebbe a pozícióba zárkózott fel. Lovaglása során csak egy akadályt vert le - a 6-osnál esett le a rúd -, így a maximálisan megszerezhető 300-ból 293 pontot szerzett és őrizte második helyét.
A négy lövészettel megszakított 3200 méteres futásban a 2009-ben egyéni világbajnok, 2012-ben olimpiai bronzérmes, 2013-ban Eb-győztes Marosi az első két lövészet után az élen haladt, aztán a harmadik, gyengébben sikerült sorozatát követően Prades megelőzte, negyedikre viszont - pontos célzásának köszönhetően - megint ő futott ki elsőként a lőállásból. Az utolsó 800 méteren Prades előbb befogta, elment mellette, majd Marosi előzött vissza, de a végét a francia bírta jobban.
Szombaton a nők versenyében Kovács Sarolta bronzérmes lett, a magyar csapat Alekszejev Tamarával és Földházi Zsófiával együtt az első helyen végzett. 
A kontinensverseny hétfőn a vegyes váltók versenyével ér véget.
Szerző
Témák
öttusa
2018.07.22 20:34
Frissítve: 2018.07.22 20:45