Isten fura szolgáiról – Karácsony előtt

Érdekes dolog a hírfolyam. Egymás mellé sodor olyan információkat, amiknek látszólag semmi közük egymáshoz, „összeolvasva” őket viszont különös képpé egyesülhetnek.

A magyar püspököknek nem tetszik, hogy a körmendi plébános menekülteket fogadott be - így az egyik hír. A Katolikus Karitasz igazgatója, Écsy Gábor azt mondta: „… szerintem nem járt el bölcsen a plébános. Olyan ez, mint amikor valakinek zsíros kenyeret kínálnak, de ő vajasat szeretne”.

Egy másik arról szól, hogy Szegednek is lesz stadionja, Ifjúsági Centrum fedőnéven, az erre szánt 10 milliárdot a püspökség kapja, ők építik. Az a püspökség – és ez már egy további cikk –, melynek hamarosan mediterrán luxusétterme nyílik a dóm altemplomában. Ennek szakmai vezetője, Dallos Ferenc interjújában ilyesmiket mondott Kiss-Rigó László püspökkel kapcsolatban: „Püspök úr annyira elhivatott ebben a témában, hogy vannak kedvenc gasztronómiai tételei, amelyek mindenképp a kínálat részét fogják képezni. Nem a Tiszára és a paprikára épül itt semmi...”. „Püspök úr kikötötte, mindig legyen friss hal az Adriáról”. „Püspök úrnak van olyan barátja Horvátországban, aki ragaszkodik hozzá, hogy ide szállítson.” „Nem tudom azt mondani, hogy Püspök úrnál nem ismerek nagyobb gourmandot, de nem sokat. Ha kell, végigkutyagolja velem az általam legjobbnak tartott budapesti éttermeket, eszünk, kóstolunk, megbeszélünk. Nagyon elhivatott.”

Túl demagóg lenne ideírni a végére, hány helyen kígyóznak a rászorulók sorai országszerte az ételosztásokon…?

2016.12.21 14:41

Ezreket toloncolnának ki Németországból, de nem találják őket

Publikálás dátuma
2018.07.15 09:13

Fotó: DPA/ STEFAN PUCHNER
Csak minden második elutasított menedékkérőt találnak meg a német rendőrök, amikor végre akarják hajtani a kitoloncolásról szóló döntést – írja a Welt am Sonntag a szövetségi rendőrség belső értékelésére hivatkozva. Az adatok szerint eddig 23 ezer kiutasító határozatból csak 11 100-at tudtak végrehajtani, mert a többi személy egyszerűen eltűnt.  A helyzet romlik, hiszen a legutóbbi hullámban 12 800 kiutasító határozatból 11 500-at nem tudtak végrehajtani, mert nem találták az elutasított menedékkérőt. A fennmaradó 1300 esetből 150-ben azért maradt el a deportálás, mert a repülőgép pilótája megtagadta az utas átvételét (ehhez joga van, biztonsági okokra hivatkozva, de feltehető, hogy inkább emberbaráti megfontolások vezérlik őket), több mint 500 esetben pedig a kiutasított személy ellenállása miatt hiúsult meg a deportálás. A sikertelen hazaküldések száma idén már duplája a 2017-esnek, pedig a hazatoloncoló határozatok száma csak 17 százalékkal nőtt. A legtöbb embert Albániába, Szerbiába és Koszovóba kellene hazaküldeni, de Irakba és Afganisztnba is jelentős számú embert kellene deportálni. Ernst G. Walter, a DPOLG rendőrszakszervezet szerint a helyi és tartományi hatóságok nem tesznek kellő erőfeszítéseket a határozatok végrehajtására, ezért a jelenleginél sokkal szigorúbban kellene alkalmazni a kitoloncolási őrizetet, vagyis a deportálásig elzárva tartani az elutasított menedékkérőket.   
2018.07.15 09:13
Frissítve: 2018.07.15 09:24

Ha keresel, rád nyomják az inkasszót, és kész

Publikálás dátuma
2018.07.12 12:00

Fotó: / Németh András Péter -illusztráció
Miből éljen az a család, ahol az apa teljes jövedelmét levonják egy végrehajtás miatt? A jelek szerint a végrehajtásról szóló törvény túlkapásra ad lehetőséget.
Paczári Sándor tíz évig közmunkásként és napszámosként dolgozott. Falujában, a csakis romák lakta, Baranya megyei Alsószentmártonban a helybéliek 80-90 százaléka rendszerváltás óta hasonló helyzetben volt. Tavaly a bólyi ipari parkban néhány cég kapacitást bővített, s Paczári végre igazi állást talált. A férfi nettó 140-150 ezer forintos keresete a közmunkásbér csaknem triplája volt, így Paczári családjának életszínvonala sokat javult. A feleségével egy kislányt nevelő, 45 esztendős férfi elégedett volt új helyzetével, idén áprilisban mégis kilépett a munkahelyéről.
Egy végrehajtás kényszerítette erre. Paczári és felesége még 2003-ban felvett a DRB Banktól félmillió forint személyi hitelt, nyomorúságos házuk rendbetételére. A férfi egy közeli kőbányánál dolgozott, ám a cég pár évvel később megszűnt, Paczári munkanélkülivé vált, és attól fogva nem tudta törleszteni hitelét. Az adósság elszaladt, s jelenleg már 2,1 milliónál jár. Hogy tavaly bejelentett munkát kapott, végrehajtás indult ellene. Idén áprilistól le is vonták a fizetése 33 százalékát. Ezt ő elfogadta, igazságosnak tartotta. A férfi levonással csonkított fizetése, 98 023 ezer forint április 9-én érkezett meg a feleség OTP-nél vezetett számlájára, ám arról Paczáriék csak 60 ezret tudtak levenni, mivel a végrehajtó a számlára inkasszót tett, s annak okán a bank elutalt 34.761 forint a tartozásra. Paczáriék nem értették mi történt, de belenyugodtak, hogy áprilisban ennyi pénzből és az asszony 37 ezer forintos gyeséből kell gazdálkodniuk.
Május még keményebb próba elé állította a családot. Ezúttal 99.629 forint volt a férfi fizetése a levonás után. Amint megkapták az sms-t a bér érkezéséről, mentek a bankautomatához, ám a számlán már csak nem egész 8 ezer forint volt. Az OTP ugyanis 91.641 forintot utalt el a végrehajtásra. Paczáriék ezt már a bankban tudták meg. Futottak a végrehajtóhoz, aki azt felelte, hogy ő a törvény szerint járt el, a bank viszont többet vont le, mint amennyit a jog enged. A szabály az, hogy a számláról korlátozás nélkül le lehet vonni az öregségi nyugdíj minimumának (28.500) négyszerese, vagyis a 114 ezer forint feletti részt. Az említett összeg alatti részből viszont a 114.000 és a 28.500 különbségének a felét, 42.750 forintot szabad leemelni, tehát a számlán ott kellett volna hagyni 56.879 forintot. Ha a bank többet emelt le, akkor vissza kell fizesse a tévesen levont összeget. Paczáriék visszamentek a bankba, de ott erre nem voltak hajlandók.
Paczári Sándor nem tudott mit tenni, kilépett munkahelyéről, és beállt napszámosnak, hogy gyorsan pénzhez jusson. Megél, mivel ilyenkor a földeken jut minden napra alkalmi munka, és 8 órára megkap 6-7 ezer forintot. Ősz közepétől már nehéz lesz, mert ritkul a napszám, esik a bér.
Paczáriák megkeresték a Szentmárton Alapítvány jogsegélyszolgálatát, hogy segítsen visszakapni azt a pénzt, amit az OTP – a végrehajtó szerint – jogtalanul vont le a számlájukról.  A bank azonban ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen járt el. A pénzintézet szerint a levonástól mentes összeg „egy hatósági átutalási megbízás teljesítése során egyszer illeti meg a kötelezettet”. A mentes összeghez áprilisban nem is nyúlt az OTP, májusban viszont az ő törvényértelmezésük szerint már nem járt a mentesség.  Ezt az értelmezést megkeresésemre az OTP nekem is megerősítette. Ugyanakkor az ügyben eljáró végrehajtó és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar kérdésemre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mentesség minden hónapban jár az adósnak a 114 ezer forint alatti összegre. Ha az OTP és a bíróság különbözőképp értelmez egy törvényt, akkor milyen esélye van a megértéshez és érdekei képviseletéhez a nyolc osztályt végzett Paczári Sándornak? A férfi a Szentmárton Alapítvány jogsegély szolgálatához fordult, eddig azonban a civil szervezet se győzte meg a bankot. A történet felvet egy az előbbinél súlyosabb kérdést is. Jelesül azt, hogy amikor Paczári Sándor fizetésének egyharmadát a végrehajtó utasítására levonja a munkaadó, majd a számlára érkező maradék fizetéséből is leemelnek még – ha a törvényt jól értelmezzük – 42.750 forintot, akkor a férfi bérének nagyjából kétharmadát vonják el. Ez pedig – az általunk megkérdezett jogászok szerint – kettős végrehajtás, ami vélhetően alapjogot sért. Hisz egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti az illető emberi méltósághoz való jogát. Amúgy a végrehajtásban automatikus gyakorlat, hogy valakinek egyszerre vonják a fizetéséből az egyharmadot, s egyszerre tesznek inkasszót a számlájára. Ha arra a számlára semmi más nem érkezik, csak a fizetés (Paczáriéknál ez történt), akkor a bérnek csak harmada marad meg. Hogy ez az igazságtalanság megszűnjön, a végrehajtásról szóló törvény módosítására lenne szükség, véli több általunk megfaggatott – ám a beosztása miatt csak névtelenül véleményt mondó – jogász. Tegyük hozzá, hogy hosszas jogi eljárással meg lehet szüntetni a kettős végrehajtást, ám erre az alacsony jövedelmű, iskolázatlan emberek nem képesek időt és pénzt áldozni. Ők inkább azt választják, hogy a fekete munkavállalók lesznek, vagy más nevén futó számlára kérik fizetésüket. Vagyis a végrehajtás törvényi és jogalkalmazói ellentmondásai jogkerülő magatartásra ösztönzik az érintetteket, s ez semmiképp sem érdeke a társadalomnak. Amiképp az se, hogy az eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek.
2018.07.12 12:00
Frissítve: 2018.07.12 12:16