infláció;jelentés;

2016-12-23 06:21:00

MNB: felfelé megy az infláció

A jegybank szakértői is tisztában voltak azzal, hogy korábbi, a 2017-es esztendőre vonatkozó, a gazdasági növekedésre és a fogyasztói árindex alakulására vonatkozó prognózisaik korrekcióra szorulnak. Az MNB tegnap ismertetett inflációs jelentéséből kiderült: jövő évi GDP előrejelzést 3,0 százalékról 3,6 százalékra növelte, az infláció mértékét pedig 2,3 százalékról 2,4 százalékra korrigálta jegybank, és továbbra is fenntartja az idei 2,8 százalékos növekedési várakozását.

Alaposan átírták a magyarországi gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó elképzeléseket a jövő évi, a korábbi évek során megszokottnál várhatóan jóval nagyobb mértékű béremelések. Vonatkozik ez természetesen a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is. A negyedévente megjelentett Inflációs jelentés tegnapi bemutatóján Balatoni András sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a 2017. évi minimálbér-emelés és a garantált bérminimum növekedése, valamint az ennek nyomán mind a költségvetési, mind a versenyszférában tervezett béremelések nyomán a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedni fog. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre egyaránt 5, 2018-ban pedig 4 százalékkal nőhet. Emellett az MNB stábja a beruházások érdemi bővülésében is bízik.

A jegybank ügyvezető igazgatója ezt is figyelembe véve ismertette: az MNB jelentősen, 3,0-ról 3,6 százalékra növelte a jövő évi GDP bővülésre vonatkozó előrejelzését, sőt 2018-ban pedig már 3,7 százalékos növekedéssel számolnak. Ez beleillik abba a prognózisba, amelyet Matolcsy György, az MNB elnöke a múlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottságában történt meghallgatása során mondott: a bővülés mértékét 3,0 és 4,0 százalék közé tette.

Fogynak a Pallas Athéné alapítványok
Összeolvad a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) és a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) - derül ki az MNB szerdai közleményéből. A két szervezet feladatait a jövőben a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE) fogja ellátni. A PADE céljai megegyeznek az összeolvadó alapítványok céljaival, vagyonát pedig a korábbi alapítványok teljes vagyona fogja képezni. A döntés hátteréről MNB azt írta, hogy mint a Pallas Athéné Alapítványok alapítója az elmúlt időszakban áttekintette az általa létrehozott alapítványi struktúrát.

De még ez a GDP-növekedés is eltörpül a kormányzati prognózis mögött, ugyanis a jövő évre 4,1 százalékos, 2018-ra pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol, de az időhorizont úgy látszik nem ismer határokat, ugyanis ezt követően némileg visszafogottabb ütemben, de 3,8, illetve 3,7 százalékos növekedés következhet. Az idei évre a jegybank 2,8 százalékos GDP bővülést vár. A 444.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy "hiába süvített a valóság szele nagy erővel a másik irányból, az MNB kitartott a 2,8 százalékos éves növekedés mellett". Március után júniusban, aztán szeptemberben, végül pedig most, decemberben is maradt a 2,8 százalékos várakozás, pedig hát teljesen normális dolog, ha az elemzők év közben a bejövő adatok fényében módosítgatnak ezen. Már a Nemzetgazdasági Minisztériumban is inkább csak 2,1 százalékos bővülést várnak erre az évre. Nyilvánvalóan az MNB-n belül is látják, hogy a reális forgatókönyvek spektrumán kívül esik, mégis maradt a 2,8 százalékos jóslat.

Ugyanakkor a jövőbeni dinamikus növekedés prognózisa a közgazdások szerint azon a naiv hiten alapul, hogy ha magasabbak a bérek, akkor ez a fogyasztás kétségtelenül várható bővülése mellett automatikusan a magánberuházások és az export növekedéséhez is vezet. Ha már a megszaporodó beruházások valódi forrását keressük, akkor elsősorban a 2017-ben minden bizonnyal ismét teljes sebességre kapcsoló uniós támogatásokban reménykedhetünk. Az a kormányzati prognózis, hogy a beruházások a jövőben évi 20 százalék körül alakulhatnak majd, a makroközgazdászok szerint túlzásnak tűnik. Még akkor is, ha Balatoni András kiemelte: a már betervezett és elindított autóipari beruházások 2018-tól "termelésbe fordulnak át", jelentősen növelve az exportot.

Amit azonban a háztartások a mindennapokban is tapasztalhatnak majd, az hogy az elmúlt két esztendőben tulajdonképpen stagnáló fogyasztói árak jövőre már érzékelhető módon emelkedésnek indulnak, sőt a korábban elképzeltnél is nagyobb mértékben. Ennek szellemében a jegybank jövőre a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár, 2018-ban pedig már 3 százalékot. Prognózisuk alapján egyébként az idén az infláció 0,4 százalékos lesz, és 2018 első felében éri el a 3 százalékos középtávú (5-8 negyedévre előretekintő) inflációs célt. balatoni elmondta: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei által megkötött bérmegállapodás 2,5 százalékponttal emeli a versenyszféra bérindexét a korábbi előrejelzéshez képest, így a lakossági fogyasztás emelkedését a kedvező jövedelmi folyamatok támogatják.

Az MNB már a korábbi években is gyakran korrigálta a megelőző adatsorait. Ami viszont újdonság, hogy egy végeredményben nyugodt, előre kiszámítható paraméterek mentén kialakuló makrogazdasági előrejelzésen ilyen nagy mértékben változtatnak. Balatoni András, aki viszonylag új elemzési vezető, tegnap azzal mentegette a mundér becsületét, hogy a revíziók „általában” prociklikusak, tehát amikor a gazdaság fellendülőben van, akkor felfelé módosítanak, ha meg lassul, akkor lefelé. A magyar munkaerőpiaci adatokból (bérek, foglalkoztatottság) azt lehet levonni, hogy most fellendülés van. Ezért aztán most is felfelé módosítás várható - mondta az ügyvezető igazgató. Ha ezt az érvelést elfogadjuk, akkor - a kormány és az MNB jóslatai szerint -, semmi meglepő nem történt. A jövőre vonatkozó számok azonban rossz találati arányt mutatnak.

Az utóbbi időben gyakran olvashatunk arról, amit az MNB is megemlít: 2019-re a külfölddel szembeni nettó adósságunk megszűnik, ez valóban örömteli esemény lesz, azonban ez még korántsem jelenti azt, amit a jegybank is megjósol, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban nettó hitelezővé válik.