infláció;jelentés;
2016-12-23 06:21:00
Alaposan átírták a magyarországi gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó elképzeléseket a jövő évi, a korábbi évek során megszokottnál várhatóan jóval nagyobb mértékű béremelések. Vonatkozik ez természetesen a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is. A negyedévente megjelentett Inflációs jelentés tegnapi bemutatóján Balatoni András sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a 2017. évi minimálbér-emelés és a garantált bérminimum növekedése, valamint az ennek nyomán mind a költségvetési, mind a versenyszférában tervezett béremelések nyomán a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedni fog. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre egyaránt 5, 2018-ban pedig 4 százalékkal nőhet. Emellett az MNB stábja a beruházások érdemi bővülésében is bízik.
A jegybank ügyvezető igazgatója ezt is figyelembe véve ismertette: az MNB jelentősen, 3,0-ról 3,6 százalékra növelte a jövő évi GDP bővülésre vonatkozó előrejelzését, sőt 2018-ban pedig már 3,7 százalékos növekedéssel számolnak. Ez beleillik abba a prognózisba, amelyet Matolcsy György, az MNB elnöke a múlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottságában történt meghallgatása során mondott: a bővülés mértékét 3,0 és 4,0 százalék közé tette.
De még ez a GDP-növekedés is eltörpül a kormányzati prognózis mögött, ugyanis a jövő évre 4,1 százalékos, 2018-ra pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol, de az időhorizont úgy látszik nem ismer határokat, ugyanis ezt követően némileg visszafogottabb ütemben, de 3,8, illetve 3,7 százalékos növekedés következhet. Az idei évre a jegybank 2,8 százalékos GDP bővülést vár. A 444.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy "hiába süvített a valóság szele nagy erővel a másik irányból, az MNB kitartott a 2,8 százalékos éves növekedés mellett". Március után júniusban, aztán szeptemberben, végül pedig most, decemberben is maradt a 2,8 százalékos várakozás, pedig hát teljesen normális dolog, ha az elemzők év közben a bejövő adatok fényében módosítgatnak ezen. Már a Nemzetgazdasági Minisztériumban is inkább csak 2,1 százalékos bővülést várnak erre az évre. Nyilvánvalóan az MNB-n belül is látják, hogy a reális forgatókönyvek spektrumán kívül esik, mégis maradt a 2,8 százalékos jóslat.
Ugyanakkor a jövőbeni dinamikus növekedés prognózisa a közgazdások szerint azon a naiv hiten alapul, hogy ha magasabbak a bérek, akkor ez a fogyasztás kétségtelenül várható bővülése mellett automatikusan a magánberuházások és az export növekedéséhez is vezet. Ha már a megszaporodó beruházások valódi forrását keressük, akkor elsősorban a 2017-ben minden bizonnyal ismét teljes sebességre kapcsoló uniós támogatásokban reménykedhetünk. Az a kormányzati prognózis, hogy a beruházások a jövőben évi 20 százalék körül alakulhatnak majd, a makroközgazdászok szerint túlzásnak tűnik. Még akkor is, ha Balatoni András kiemelte: a már betervezett és elindított autóipari beruházások 2018-tól "termelésbe fordulnak át", jelentősen növelve az exportot.
Amit azonban a háztartások a mindennapokban is tapasztalhatnak majd, az hogy az elmúlt két esztendőben tulajdonképpen stagnáló fogyasztói árak jövőre már érzékelhető módon emelkedésnek indulnak, sőt a korábban elképzeltnél is nagyobb mértékben. Ennek szellemében a jegybank jövőre a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár, 2018-ban pedig már 3 százalékot. Prognózisuk alapján egyébként az idén az infláció 0,4 százalékos lesz, és 2018 első felében éri el a 3 százalékos középtávú (5-8 negyedévre előretekintő) inflációs célt. balatoni elmondta: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei által megkötött bérmegállapodás 2,5 százalékponttal emeli a versenyszféra bérindexét a korábbi előrejelzéshez képest, így a lakossági fogyasztás emelkedését a kedvező jövedelmi folyamatok támogatják.
Az MNB már a korábbi években is gyakran korrigálta a megelőző adatsorait. Ami viszont újdonság, hogy egy végeredményben nyugodt, előre kiszámítható paraméterek mentén kialakuló makrogazdasági előrejelzésen ilyen nagy mértékben változtatnak. Balatoni András, aki viszonylag új elemzési vezető, tegnap azzal mentegette a mundér becsületét, hogy a revíziók „általában” prociklikusak, tehát amikor a gazdaság fellendülőben van, akkor felfelé módosítanak, ha meg lassul, akkor lefelé. A magyar munkaerőpiaci adatokból (bérek, foglalkoztatottság) azt lehet levonni, hogy most fellendülés van. Ezért aztán most is felfelé módosítás várható - mondta az ügyvezető igazgató. Ha ezt az érvelést elfogadjuk, akkor - a kormány és az MNB jóslatai szerint -, semmi meglepő nem történt. A jövőre vonatkozó számok azonban rossz találati arányt mutatnak.
Az utóbbi időben gyakran olvashatunk arról, amit az MNB is megemlít: 2019-re a külfölddel szembeni nettó adósságunk megszűnik, ez valóban örömteli esemény lesz, azonban ez még korántsem jelenti azt, amit a jegybank is megjósol, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban nettó hitelezővé válik.