Visszatérés a földre

A korábbi évekhez hasonlóan a Népszava sportrovata ezúttal is elkészíti hónapokra lebontva idei visszatekintőjét. Összeállításunkban felidézzük a legemlékezetesebb, a sportrajongókat leginkább foglalkoztató eseményeket. Szeptemberre tekintünk vissza.

Az álom véget ért, a magyar labdarúgó-válogatott a fantasztikus Európa-bajnoki szereplés után – 30 év elteltével szerepelt ismét jelentős tornán a nemzeti együttes, ráadásul a csoportból egy győzelemmel és két döntetlennel az első helyen jutott tovább, majd a nyolcaddöntőben búcsúra kényszerült a sokkal erősebb Belgium ellen – elkezdte szereplését a 2018-as oroszországi világbajnokság selejtező-sorozatán.

A bemutatkozás kiábrándítóan sikerült, óriási szerencsével sikerült gól nélküli döntetlent játszani a Feröer-szigeteken. A mutatott teljesítménynél csak az utólagos magyarázkodás volt borzasztóbb. A hideg, szeles időtől, a rövid felkészülési időig minden elhangzott, amire az elmúlt évtizedekben hivatkoztak a nemzeti együttes aktuális kapitányai a kiábrándító szereplések után. A nyári álom után a magyar futball visszatért a földre és visszahozta oda a drukkereket is.

Szeptember 16-án jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kimutatása, amelyből többek között kiderült, hogy 2011-2016 között összesen 21 milliárd forintot költött az állam a magyar futballra. A legnagyobb támogatást Orbán Viktor miniszterelnök lakóhelyének csapata, a felcsúti Puskás Akadémia kapta, 11 milliárd forintot. Az együttes meccseire kilátogatók számával elosztva az összeget, az derült ki, hogy nézőként ötmillió állami forint érkezett a felcsúti kasszába.

Nem maradt következmény nélkül a befektetett állami milliárdokhoz képest szerényebb riói olimpiai szereplés. Lapunkban jelent meg először, hogy a kormányzat rendkívül elégedetlen a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elmúlt négyéves teljesítményével, ezért komolyan felmerült Borkai Zsolt MOB-elnök leváltása is. Több kritika fogalmazódott meg vele szemben: a MOB vezetőinek ellenőrizetlen pénzköltései, kimagaslóan magas fizetései, évi többszöri jutalmai mellett azt is a szemére vetették, hogy győri polgármesterként csak hetente egyszer – néha még ritkábban – volt Budapesten, és nem foglalkozott annyit a MOB-bal, amennyi szükséges lett volna.

A leváltása végül elmaradt – mert a tervezett utódjelölt, a pozíciót korábban már betöltő Schmitt Pál személye még a kormányzó pártot is megosztotta -, a MOB viszont januártól a sporttörvény módosításának következtében elveszítette a magyar sport teljes irányításával és felügyeletével kapcsolatos jogosítványait, a jövőben „lefejezve”, kizárólag a téli és nyári olimpiával kapcsolatos feladatokat látja el. Ezenkívül részt vesz a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítésében.

Rióban megrendezték a paralimpiát, ami komoly veszélybe került, mert a rajt előtti napokban derült ki, hogy a szervezőbizottságnak elfogyott a pénze, a játékokra elkülönített keretet is elköltötték a három héttel korábban befejeződött olimpiára. A kormány gyorssegélyének köszönhetően lehetett végül lebonyolítani a paralimpiát, ahol a magyar csapat egy arany-, nyolc ezüst- és kilenc bronzéremmel zárt, felülmúlva az előzetes várakozásokat. Az egyetlen első hely Tóth Tamás nevéhez fűződik, aki az S9-es sérültségi kategóriában 200 m háton bizonyult a legjobbnak.

Történelmi bravúr fűződött Vereczkei Zsolt (S3) nevéhez, aki hetedik paralimpiáján hetedszer lett érmes 50 m háton. Rióban harmadik lett, ezzel összesen három arany mellett négy bronzzal büszkélkedhet. Ő az egyetlen paraúszó a világon, aki egymásután hét paralimpián ugyanabban a számban dobogós helyen végzett. Az oroszok nem vehettek részt a játékokon, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) a rajt előtti hetekben kizárta őket, amikor kiderült, hogy a 267 fős küldöttségben 43 olyan parasportoló található, akinek pozitív doppingleletét megpróbálták eltitkolni.

Másfél hétig tartott, amíg sikerült megnyugtató válaszokat kapni a riói Magyar Házzal kapcsolatos kérdéseinkre. Az épület a nyári olimpián a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatot volt hivatott népszerűsíteni, de több ellentmondó információ jelent meg a magyar médiumokban a Ház költségeiről, nyitvatartási idejéről, a látogatók számáról. A magyar kandidálást előkészítő Budapest2024 ZRt-től tíz nap alatt reagált négy kérdésre.

Fantasztikusan szerepeltek a magyarok a Kirgizisztánban rendezett Nomád Világjátékokon, ahol egy arany- és öt bronzérmet szereztek. Vermes István lovas íjászatban végzett az első helyen. Az eseményen 53 ország sportolói mérték össze tudásukat, a következő Nomád Világjátékokat 2018-ban rendezik meg.

Gyorsabban válaszolt az Emmi Sportállamtitkársága arra a kérdésünkre, marad-e Szabó Tünde egyszerre sportügyekért felelős államtitkár és MOB-elnökségi tag? A kettős szerepvállalást „csak” a sporttörvény és a MOB alapszabálya tiltja, Szabó azonban maradt kettős szerepben, azzal a magyarázattal, hogy felfüggesztette elnökségi tagságát. Erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget.

Szeptemberben Róma visszalépett a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezésétől, ami azért érdekesség, mert Olaszország 2020-ra is előbb jelentkezett, majd visszakozott. A Fővárosi Közgyűlés pár nappal később megerősítette Budapest rendezési szándékát a 2024-es játékok lebonyolítására. A házigazda szerepére pályázik még Los Angeles és Párizs, döntés jövő szeptemberben születik a helyszínről.