A kilátások biztatóak, de...

A tényleges régióbeli helyzetünket figyelmen kívül hagyva a gazdasági tárca biztatónak látja a magyar gazdaság kilátásait. Idén az uniós források mérsékelt felhasználása ellenére is 2 százalék feletti a GDP-re számítanak, a 4,1 százalékra felsrófolt 2017. évi növekedési várakozások alapjául pedig a fogyasztást, a piaci szolgáltatásokat és a mezőgazdaságot jelölték meg - az ipart kihagyták.

A jövőre és a következő években is a gazdasági növekedés alapját a fogyasztás, a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság adja - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Ez a felsorolás azért is érdekes, mert hiányzanak belőle a jelenleg vergődő beruházások, sőt az ipar is. Ugyanakkor a tárca abban bizakodik, hogy az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét teljessé váló kapacitáskihasználás. Az ágazat izmosodására szükség is lehet, mert az esztendő első tíz hónapjában mindössze 1,1 százalékos növekedést mértek a statisztikusok. Az idei esztendő bebizonyította, hogy a magyar feldolgozóipar teljesítménye elsősorban a gépkocsigyártás függvénye, de például a 100 százalékosan magyar, állami tulajdonban lévő győri Rába Zrt.-n ez sem segített, az első háromnegyed év nettó pénzügyi eredménye a megelőző esztendő azonos időszakához képest csaknem 82 százalékkal mérséklődött.

Nagyon bízik a kormányzat a lakásépítkezések növekedésében, és úgy látják, hogy ennek pozitív hatása lesz az egész építőiparra. A Népszava ezzel kapcsolatos felvetésére, hogy a lakásépítések részaránya nem meghatározó az építőiparban, a pénzügyekért felelős államtitkár azt válaszolta, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán megkötött magas szerződésállomány ad okot az optimizmusra. (A KSH októberi adatai ezt még nem igazán tükrözik, ugyanis az októberi - egy évre visszatekintő - adatok szerint az épületekre kötött szerződések mindössze 0,2 százalékkal növekedtek, vagyis stagnáltak, ugyanakkor az átadott épületek száma 54,2 százalékkal mérséklődött.) Szakértők szerint az építőipar siralmas állapotán csak az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális, közlekedési beruházások segíthetnek. Még a gomba módra szaporodó sportlétesítmények hatása sem látszik, hiszen az ágazat teljesítménye egy év alatt 19,8 százalékkal zuhant, az októberi adatok szerint.

Az államtitkár ennek ellenére kitart amellett, hogy a megemelt 2017. évi 4,1 százalékos gazdasági növekedési ütem teljesíthető, sőt a 2018-as 4,3 százalék is. Mindezt arra kívánják alapozni, hogy az uniós kifizetések felfutásával megkezdődnek a gazdaságfejlesztési beruházások, ez pedig erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.

Száműznék a készpénzt a boltokból

Szinte a teljes, 2,4 milliárd forintos állami támogatási keretet lekötötték a kibocsátók (bankok), amelyből jövőre 30 ezer darab új POS-terminál telepítése valósulhat meg - mondta Hornung Ágnes. De van még tér a növekedésre, hiszen már 220 ezer darab online pénztárgép van a boltokban, és csak 100 ezer darab POS-terminál. A várható növekménnyel együtt is még mindig csak alig több, mint a pénztárgépek felénél lehet majd kártyával fizetni. (A programot a szakma "készpénzgyilkos" jelzővel illeti.)

A kormány mindenesetre 105 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves keretösszegét, ezzel a 2017-ben megjelenő, gazdaságösztönző pályázati keret több mint 2430 milliárd forintra emelkedett - derült ki Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár ugyancsak tegnapi nyilatkozatából. Összesen 114 pályázati felhívás jelenik meg. A foglalkoztatás további javítására több mint 60 milliárd forint többletforrás jut jövőre és 10 új felhívás jelenik meg a GINOP keretében. Rákossy beszámolt arról is, hogy egy új turisztikai pályázati felhívás is megjelenik, amely a turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztését fogja segíteni közel 21 milliárd forinttal.

Kerülik a nyugdíjkérdést

Van egy évek óta húzódó - Hornung Ágnes feladatkörébe tartozó - társadalmi probléma, amelyről kormányzati körökbe ritkán esik szó, ez a nyugdíjrendszer tartós finanszírozásának megoldatlansága. Az államtitkár még az ősszel úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon biztos a nyugdíjrendszer, amelynek alapját az állami nyugdíj adja, a rendszer kiszámítható és stabil, ezt pedig - érvelése szerint - az öngondoskodás egészíti ki. Az kétségtelen tény, hogy 2017. január 1-jétől eltörlik a kamatjövedelmet terhelő, 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Ez lépés már csak azért is indokolt volt, mert egyrészt a minimális kamatokból is lefaragott, ami mérsékelte a háztartások megtakarítási kedvét, másrészt ennek az ehónak semmi köze nem volt az egészségügy finanszírozásához, vagyis olyan járulékot szedtek, ami szolgáltatás nyújtásával nem járt.

A nyugdíjrendszer évek óta magával cipelt problémáin az kamat-eho eltörlése aligha segít. Hornung Ágnes már korábban kifejtette: az állami pillér stabilitását alátámasztja, hogy a nyugdíjasok száma nem változott érdemben az elmúlt öt évben, továbbá hogy a kifizetések az inflációt követik, amely jelenleg alacsony. Hozzájárul a rendszer stabilitásához a nyugdíjkorhatár kitolása is. Mindezek által biztosított, hogy az állami pillérből mindenki megfelelően részesüljön - vélte az államtitkár. Ez a derűlátó kijelentés azonban egy rejtett korrekció, ami azt követően hangzott el, hogy Hornung Ágnes a Pénztárszövetség konferenciáján még azt mondta, hogy az állami nyugdíjrendszer szerepét a jövőben csökkenteni kell, és ennek helyét a kiegészítő nyugdíj-megtakarítási formáknak kell fokozatosan átvenniük. Mindebből világosan kiderül: a kormányzatnak nincs szilárd elképzelése arról, hogy mit is kezdjen a nyugdíjrendszer jövőjével, pedig a gond egyre súlyosabb ugyanis a 62 éven felüliek 2,2 millióan vannak, miközben a statisztika 4,37 millió foglalkoztatottat tart nyilván, és a termékenységi ráta - bizonyos kormányzati intézkedések ellenére - jobb években stagnál, de inkább romlik.