Így adózunk 2017-ben

Publikálás dátuma
2017.01.02 06:20
Az áfacsökkentés miatt olcsóbbak és kelendőbbek lesznek a baromfi udvar lakói Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Idén is jelentős mértékben változtak a béren kívüli juttatások szabályai, emellett a társasági adó kulcsa és néhány alapvető élelmiszer, valamint a vendéglátói és internetszolgáltatások áfája mérséklődött, emellett az eho-befizetési kötelezettség csak a banki befektetéseknél szűnt meg, hogy csak néhányat említsünk a 2017-re vonatkozó, számos törvénycsomagban megbúvó változásokból.

Az idei adóváltozások közül kiemelkedik és szinte mindenkit érint az élelmiszerek áfacsökkentése. A baromfihús, baromfi belsőség, valamint a friss tej (tehát az UHT nem!) és a friss tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken a 2016. évi 27 százalékról. Az internet-előfizetések valamint az éttermi szolgáltatások áfakulcsa pedig 27-ről 18 százalékra változik, igaz ez utóbbi olyan ellentmondásosan, hogy ennek értelmezése még hónapokig témát ad könyvelőknek és az adóhatóságnak. (2018-tól egy újabb áfacsökkentéssel már csak 9 százalékos terhet fizetnek majd a forgalmuk után a vendéglátósok, ugyanis az akkortól 5 százalékos áfa mellé elvben 4 százalékos idegenforgalmi fejlesztési hozzájárulás is társul.)

A most januártól érvényes csökkentésnek 7, egy évre rá pedig – a tavalyi évhez képest – 14,2 százalékos ármérséklést kellene eredményeznie, ám a hozzáértők szerint az éttermek nem fognak változtatni az árakon. A teher mérséklődése beépül az árrésbe, amitől a kormányzat a szektor fehéredését és a bérek növekedését várja. A vendéglátásban ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt csökken az áfa: a munkahelyi étkeztetésben és a menzákon továbbra is 27 százalékos lesz, emellett az éttermekben is csak a helyben készített és fogyasztott ital és étel kap alacsonyabb kulcsot, tehát a bort 27, a fröccsöt viszont 18 százalékos áfával lehet majd kínálni. A kiszállított, vagy elvitelre becsomagoltatott étel is 27 százalékos áfával adózik.

Adókedvezmény önellenőrzéssel

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő idén. Fontos változás, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséhez 2017. évben megteendő adóelőleg-nyilatkozatokon a kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét kötelező feltüntetni, ugyanakkor a magánszemélyeknek nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha magzatra tekintettel már a várandósság időszakában érvényesítettek családi kedvezményt és a gyermekük megszületik.

Módosult az első házasok kedvezménye. Az arra jogosultak a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül feltétel nélkül érvényesíthetik azt, ami azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosultságot nem szünteti meg, ha a házasságkötést követően a magzatra, vagy a gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá valaki. Ez a kétségtelenül kedvező módosítás a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, így a már beadott 2015. évi bevallások önellenőrzéssel helyesbíthetők.

Csalóka kata

A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lett, ezzel összhangban az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó is egységesen 9 százalékra mérséklődhet. Ezzel uniós értelmezés szerint az adóparadicsomok közé sorolta magát Magyarország. A kisvállalati adó kulcsa a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökkent és enyhültek az adózási forma választásának feltételei is. A kata esetében duplájára emelkedett az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Ezzel kapcsolatban az M1-nek nyilatkozó Angyal József okleveles adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki katázik, arra figyeljen, hogy a 8 millió forintos bevételi határ fölött elveszti az alanyi adómentességét, tehát valójában eddig van értelme ennek az adófajtának.

Sokakat érinthet, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásra nem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017-ben 7110 forint lett.

Rossz hír a dohányosoknak

Január elsejétől online pénztárgéppel kiállított nyugtát kell adniuk a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak is.

Idén ismét drágul a cigaretta, a jövedéki adó emelése miatt egy doboz ára 15 forinttal emelkedhet, miközben a sodort dohány csomagja ennél nagyobb mértékben, 56 forinttal drágulhat – még így is feleannyiba kerül majd, mint a cigaretta. Nem járnak jól azok sem, akik elektromos eszközökkel fogyasszanak nikotint: a töltőfolyadék után is kell jövedéki adót fizetni, vagyis itt is drágulás jön. Az uniós kötelező adótartalom elérése miatt sorozatban három alkalommal megy fel a dohánytermékek ára.

Az első lépésre tavaly szeptemberben került sor, a második most januárban jött, és idén szeptemberben követi ezt a harmadik – végül a cigaretta húszszálasra bővülő csomagjának az ára 1300 forint közelében is lehet. Az idén tavasszal életbe lépő jövedéki szabályok nyomán azonban a cigarettán nem adójegy, hanem zárjegy lesz majd, ezzel lekerül a papírszalagról az ár, így az adóemelések azonnal jelentkezhetnek, a raktáron lévőt is a változásokkor drágábban kell adni, szemben a korábbi gyakorlattal.

Béren kívül

A béren kívüli juttatások (cafetéria) szabályozásánál jelentős változásokkal kell megbarátkozniuk mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. A kép vegyes, a kedvezőnek tűnő készpénzelem ellenére egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a összességében a Fidesz-kormányzat arra törekszik, hogy előbb-utóbb beépítse a bérbe és megszüntesse a cafetériát. Ha ez megtörténik, akkor az igazi vesztesek azok lesznek, akiknek munkáltatójuk eddig sem nyújtott béren kívüli juttatásokat, így náluk nem várható emiatt nőnek majd a bérek.

A jelenlegi adómentes juttatások köre tegnaptól kibővült. Most már köztehermentesen adhatók a munkavállalók részére a sportrendezvényekre adható belépők, és ugyanez vonatkozik - értékhatár nélkül - a sportlétesítmények használatára is. Ugyancsak adómentes lett az óvodai, bölcsődei ellátás támogatása, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatása, sőt az albérleti támogatás is, idesorolták a védőoltásokat, valamint a védőeszközöket is, ami alatt feltehetően a szemüveget értették. A kulturális rendezvényekre évi 50 ezer forintot lehet a cafetériára fordítani.

A fiatalabb munkavállalók közül nyilván sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, mely 2017-ben a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett lesz adható, hiszen kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon – fejtette ki a véleményét a változásokról H. Nagy Dániel, a Mazars adótanácsadó és könyvelő cég szenior adómenedzsere. A lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatnia. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

A béren kívüli juttatások sorában viszont vadonatúj elem, az a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, viszont utalványra nem váltható át. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyszférában dolgozók 2017-től az évi 450 ezer forintos úgynevezett rekreációs keretösszegből legfeljebb 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató cafeteria-rendszere ezeket elérhetővé teszi. (A közszférában dolgozók számára változatlanul évi 200 ezer forint maradt a keret.) Abban az esetben, ha a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi ezeket az összeghatárokat, akkor az ezt meghaladó rész már adókötelessé válik! (Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy az többlet bérjövedelemként válik adókötelessé.)

Érdemes megemlíteni, hogy a béren kívüli juttatásoknál megváltozik az adóalap számítása is. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ez azt jelenti, hogy a közterhek kedvezményes mértéke összesen 34,22 százalékos lesz.

A SZÉP-kártya alszámláira adott juttatás a jövőben háromféle szolgáltatásra adható, szigorúan meghatározott összeghatárig. A szálláshelynél ez a limit évi 225 ezer, a vendéglátásnál évi 150 ezer, a a szabadidős tevékenységnél, pedig évi 75 ezer forint.

Ami viszont kifejezetten kedvezőtlen változás lesz: 2017-ben több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is úgynevezett meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Ezeknél a juttatásoknál is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a számított adóalap után 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Ez összesen 43,66 százalékos közterhet jelent.

Bár a jövő évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, a munkavállalók számára előnyös változás lett, hogy az egyes meghatározott juttatások körébe átemelt és magasabb kulccsal adózó elemek esetében megszűntek az értékhatárok - hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel.

Sokak számára fontos szja változás, hogy a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedik.

Kisebb lesz a bankadó
Idén tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik. A bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.



Szerző
2017.01.02 06:20

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21