Egyházügy fedő alatt

Publikálás dátuma
2017.01.03 06:05
Gáncs Péter és Orbán Viktor az Országházban, 2016. december 10-én FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY
Fotó: /
Az egyházügyi törvény új verziója a mai napig késik. Nem véletlenül. Ha egy európai törvényt alkotnának, akkor kevésbé tudná Orbán Viktor a függőségi viszonyt fenntartani – fogalmazott lapunknak Ceglédi Zoltán, miután kiderült: a kormányfő hirtelen fogadta Gáncs Pétert, az evangélikus egyház vezetőjét. Arról nincs információ, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe. Az viszont biztos, hogy a „bíráló” püspökök hirtelen elhallgattak.

Erős jelzést küldött Orbán Viktor az evangélikus egyháznak. Ez az egyház ítélte el a menekültek megbélyegzését, a kvótanépszavazási propagandát, a korrupciót és a szegényekkel való bánásmódot is. Fabiny Tamás püspök korábban azt mondta: nevetségesnek tartja, hogy a keresztény Európa fölött azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, be sem tennék a lábukat a templomba. Az Orbán-kormány a bírálatokra válaszul leállította, befagyasztotta az állami támogatásokat. Az utóbbi évben összesen csaknem 2,5 milliárd forintnyi támogatást vonhattak meg az egyháztól. Mások szerint a büntetés csupán a 100 millió forintot érte el – írta az Index. Abban a lap minden forrása egyetértett, hogy az evangélikusok jelentős összegektől estek el váratlanul. Lázár János kancelláriaminiszter egy október végi Kormányinfón például 150 milliárdos állami forrást helyezett kilátásba a katolikusoknak és a reformátusoknak, de az evangélikusokat nem említette a kedvezményezettek között.

Ebben a helyzetben bibliai csodának tűnt, hogy Orbán Viktor kormányfő hirtelen fogadta Gáncs Pétert, az egyház vezetőjét december 10-én. A szűkszavú MTI jelentésből csak annyi derült ki, hogy a miniszterelnök megígérte: az állam támogatja az egyház templomépítéseit és hogy kórházat is működtethessen. Arról nincs információ, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe. Az viszont biztos, hogy a „bíráló” püspökök hirtelen elhallgattak.

„A mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában. (...) A törvényjavaslat szövegében semmifajta garancia nincsen arra nézve, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeket az egyházak megkapnak szociális, oktatási és egyéb célra, azokat arra is fogják használni. (...) igenis nagyon könnyen előfordulhat, hogy folyó költségvetési eszközök híján, vagy annak szűkében az egyházak rákényszerülhetnek – akár a legjobb szándékuk ellenére is –, hogy bizonyos ingatlanokat, amiket most tulajdonba kapnak, eladjanak, vállalkozásba vigyenek, más funkcióra használjanak, mint ami annak eredeti funkciója volt, például oktatási, egészségügyi célra. Ebből pedig az államnak az a kötelezettsége fog fakadni, hogyha az oktatási, szociális kapacitása az államnak lecsökken, azt pótolni kell, méghozzá pótlólagos költségvetési kiadások bevonásával, kórházakat kell majd építeni, meg iskolákat kell építeni abban az esetben, ha az egyház ezeket eladta, értékesítette, más célra használja” – fogalmazott Orbán Viktor 1991. július 4-én a parlamentben.

Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – ezt már 2013-ban mondta a kormányfő, miután megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek felújításáról. Orbán sokat változott a politikában töltött évei alatt, kormányra kerülése előtt elmondott parlamenti felszólalásai alapján az álláspontja rengeteg témában alakult át gyökeresen, sokszor a világnézetétől teljesen függetlenül.

Osztogatás
A Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéje kapta a legnagyobb támogatást az év végi pénzosztásban: összesen 14,3 milliárd forint fejlesztési támogatást – derült ki a Magyar Közlönyből. A nagy nyertesek listáján egyébként is az egyházak szerepelnek elől, az egri egyházmegyén túl tízmilliárd feletti támogatást kap még a Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete (10 455 millió) és a Magyar Katolikus Egyház – Szeged-Csanádi Egyházmegyéje (13 100 millió) is.

A Fidesz és elnöke a liberális eszméktől és politikai gyakorlatról először csak lassan, majd az 1994-es országgyűlési kudarcuk után egyre nagyobb léptekkel sasszéztak a jobboldali, konzervatív politikai irányzatok felé. A párt politikai irányváltása szükség szerint együtt járt a történelmi egyházakhoz, a vallásokhoz való viszony változásával is. 1994 és 1998 között Orbánék kiépítették kapcsolataikat a keresztény egyházakkal. Kormányra kerülésükkor, 1998-tól támogatták a templomok felújítását, kiegészítették a lelkészek fizetését. Orbán részt vett nagyobb vallási szertartásokon, körmeneteken, a Szent Koronát elszállíttatta a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országházba, majd meg is úsztatták a Dunán. A református Orbán Viktor pálfordulását a katolikus egyház kitüntetésekkel is honorálta. 2002 őszén az esztergomi székhelyű Szent István Alapítvány elsőként neki adományozta a Szent István díjat, amelyet a helyi Bazilikában vehetett át. 2004-ben megkapta a Pápai Nagy Szent Gergely Nagykeresztjének civil fokozatát.

Amelyik egyházat nem tudták zsarolni, azt egyszerűen megszüntették. Nem lehet mondani ugyanis, hogy Iványi Gábor nagy hasznot húzott volna abból 2010 óta, hogy ő eskette annak idején Orbán Viktort és Lévai Anikót, és a házaspár két legidősebb gyerekét is ő keresztelte meg. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET), - amit Iványi vezet -, az egyházügyi törvény 2011-ben megfosztotta egyházi státuszától. Ezt nem hagyta annyiban a MET, előbb az Alkotmánybírósághoz fordult, az meg is semmisítette az egyházi törvény első változatát. A második verzió tovább szigorította az egyházzá válás feltételét, az Ab részben ezt is megsemmisítette, és kimondta, hogy a MET és további mintegy hetven egyház jogállását vissza kell állítani. Aztán elmentek a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is, ahol szintén az ő igazukat erősítették meg. A magyar kormány viszont felülvizsgálatot kért. Az így „nem egyházakká váló korábbi egyházak” az adók egy százalékát sem gyűjthetik.

Ceglédi: folyamatos kampány
Orbán Viktor erősen épít a keresztény egyházra a propagandában és azon dolgozik, hogy a nem kifejezetten neki kampányoló egyházak az egyházügyi törvény okozta függőségi viszony miatt legalább kritikusak ne legyenek – fogalmazott lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint ugyanakkor ezt a területet sem tudja teljesen lefedni, a TASZ által megtámadott és nemzetközi fórumokon sikerrel megsemmisített egyházügyi törvény új verziója a mai napig késik. Hiszen, ha egy európai törvényt alkotnának meg, az után kevésbé tudná Orbán a függőségi viszonyt fenntartani – mutatott rá Ceglédi, hozzátéve: az időbeli tényező is fontos. 2017-re fordulva nagyon kevés ideje maradt Orbánnak arra, hogy a konfliktusokat megélje, végigvigye. 2017 őszén el kell indítani a hivatalos kampányt - most is folyamatos kampányban élünk, de ekkortól deklaráltan is kampány lesz -, ahol már sokkal nagyobb lesz a konszolidációs igény – vélekedett a szakértő. Ceglédi szerint, akivel Orbán le akar számolni, vagy akit most megpróbál domesztikálni, az arra számíthat, hogy a miniszterelnök vagy meglátogatja, ha pedig nem, akkor a TEK-et, a Kehit, vagy hasonló szervezeteket küld rájuk.

2017.01.03 06:05

Mutyirejtegetéssel és jövedelemvágással búcsúzik az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Utoljára ül össze ezen a héten a parlament, ám mielőtt a honatyák elmerülnek a szabadságban. elfogadják a költségvetést, megvédik magukat a sajtótól, illetve lezúzzák a hajléktalanokat.

Pintér sándor egymagában

A honatyák nemcsak azt szavazhatják meg, miképp lehet elrejteni a gyanús ügyleteket, hanem azt is, miképp lehet intézni őket. A fideszes többség a héten felhatalmazza Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egymaga döntse el: milyen EU-n kívüli cég terjeszkedhet Magyarországon. A hivatalos verzió szerint persze ezzel a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetéseket akarja a kormány semlegesíteni. 

Szerző
2018.07.16 07:30
Frissítve: 2018.07.16 07:30

Miskolci választás: a népnek járda kell, nem demokrácia

Publikálás dátuma
2018.07.16 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes jelölt nem állt szóba a miskolciakkal, mégis győzött, nem is kis arányban. A kamujelöltek feleslegesnek bizonyultak, egy átlag választó szerint azt kell nézni, kinél van a kassza kulcsa.
- Vörös ördög! – így legyintett egy idős, amúgy vörösre festett hajú asszony a miskolci győri kapui városrészben, Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti plakátjára. - Ráadásul bozontos szakálla van, kiráz tőle a hideg, sose szavaznék egy ilyen emberre! – folytatta. Kiderült: amúgy nem is szavazhatna, mert épp a két szavazókörzet határán lakik, de már a túloldalon, nem a 12-esben, ahol azért tartottak vasárnap időközi önkormányzati képviselői választást, mert a posztot korábban betöltő fideszes Hubay György tavasszal bekerült a parlamentbe.

Az eredmény

Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott. 

Noha „csak” egy mezei képviselői posztról beszélünk, olyan plakáterdő fogadott a Diósgyőr alatti városrészben, mintha legalábbis a polgármesteri székért indult volna harc. A Bársony János úti szavazókörbe sorra érkeztek az emberek, zömmel idősebb párok, akik templomba menet vagy onnét jövet álltak meg voksolni. Az adatok szerint azonban a részvételi arány már délelőtt alatta volt a korábbiaknak, de „érzetre” is magasabb volt egy kicsit, mint például a józsefvárosi időközi polgármester-választás 23 százalékos aránya.  - Egy fecske nem csinál nyarat, pláne erre az egy évre, ami hátravan a következő választásig, de azért eljöttünk. Szerettük az előző képviselőt, mert ő kezdte el a Számozott utcák felszámolását. Azt várjuk el az utódjától, hogy ezt folytassa – mondta egy idős asszony, aki nem csinált titkot abból, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjére, Nagy Ákos ügyvédre szavaz. Őt egyébként – panaszolták többen is - hiába várták személyesen lakossági fórumokra, jellemzően szórólapokon „üzent” a helyieknek. A nyomortelep-felszámolási program folytatása például az egyik erős ígérete volt: a zömmel cigányok lakta Lyukó-völgy és a problémákkal terhelt Számozott utcák ölelésében lévő városrészben a romák megregulázásának ígérete helyben legalább annyira kézenfekvő kampányüzenet volt, mint a nagypolitikában a „migráncsozás”.  Persze egyéb fegyverarzenál is felsorakozott ezen a látszólag csekély jelentőségű időközin. Miután kiderült, hogy indul a voksokért Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti humorista, felbukkant a jelöltek között egy másik Erdei Sándor nevű férfi, aki Nyékládházán él. A lista két utolsó helyén így két Erdei Sándor szerepelt, akiket 2013-ban megváltoztatott választási törvény miatt becenévvel vagy ragadványnévvel sem lehetett megkülönböztetni, így pusztán a születési évszámuk segíthetett az eligazodásban. Az „ál-Erdei” amúgy egy percet sem kampányolt Miskolcon, hasonlóan a másik kamujelöltnek számító, a keresztnév-azonosság miatt megosztó ongai Molnár Zsolt fideszes aktivistához, aki egy hangfelvétel szerint arról beszélt: a párt agytrösztjében, Kubatov Gábor közreműködésével döntöttek az indulásáról. Szavai szerint azért vetettek be minden eszközt, hogy Miskolcon ne ismétlődhessen meg az, ami Hódmezővásárhelyen.  A győri-kapui utcákban sokan csak legyintettek, amikor szóba hoztuk ezeket a trükköket. - Olyan mindegy, ki lesz a képviselő, bohóckodik itt mindegyik, de változni úgysem változik semmi – mondta egy középkorú férfi, aki épp az autóját szerelte. Itt lakik, de nem ment el szavazni, nem érdekli, ki lesz a képviselő. Akadt, aki szerint most azt kellett nézni, kinél van a kassza kulcsa, a mostani világban ellenzéki politikusnak ugyanis legfeljebb a szája járhat, de semmilyen beruházást nem tud hozni. A nép nem hülye – mondták - tojik a demokráciára, az esélyegyenlőségre, meg az egyéb hangzatos kifejetésre, az érdekli, hogy ki csináltatja meg a járdát, és ki intézi el, hogy kettővel több hinta legyen a játszótéren.

Országszerte voltak kisebb helyi szavazások

Hat településen tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap.     • Az észak-baranyai Ágon az előző polgármester lemondása miatt kellett szavazni, de valódi döntési helyzetben nem volt a falu 152 választásra jogosult lakója, hiszen egyetlen jelölt indult a megméretésen.     • A Zala megyei Vaspörben is vezetőt kerestek a településnek, miután előző polgármesterük márciusban meghalt. Itt két független jelölt közül választhattak a helyiek, a 309 arra jogosult felnőtt.     • Veszprém 8. számú választókörzetében is ketten indultak, itt helyi képviselőt kerestek lemondás miatt. Egy Fidesz-KDNPs jelölttel szemben az LMP egyik tagja állt ki megméretni magát.       • Miskolc 12-es körzetében kísérte a legnagyobb figyelem a választási előkészületeket. Riportunk is ott készül, ahogy számtalan cikk szólt arról az utóbbi hetekben, hogy a FIDESZ-KDNP a legprimitívebb trükköktől sem riadt vissza, hogy a választókat összezavarja. Nem lehet tudni, miért nem hitték el, hogy Hódmezővásárhely egyedi eset volt, az emberek megtanulták az alapvető szabályt: pénzt csak az kap, aki beáll a sorba. Lapzártánkig csak annyit lehet tudni, hogy nagyjából 25 százalékos részvétel mellett a kormánypártok jelöltje elvitte a szavazatok 75 százalékát.      • Sopron 1-es választókerületében négy jelölt szállt ringbe egy képviselői helyért. Helyi pártviták sorozatán keresztül jutottak el a voksolásig.     • Borsodban, Hernádbűdön az egész képviselő-testület lemondott, tegnap mind a négy tagot újra kellett választani. Nyolc induló volt, néhány korábbi arc is jelentkezett. 

2018.07.16 06:30
Frissítve: 2018.07.16 06:30