Pekinget újra ellepte a szmog

Ismét szmog uralja a kínai fővárost. Szürke, köhögést előidéző füstköd jelent meg az év első napján Peking felett. A fényreklámok és a toronyházak is eltűntek a szürkeségben. A látótávolság néhány száz méterre csökkent. A helyiek életét öt évvel rövidítheti meg a levegő katasztrofális minősége.

Ismét vészes méreteket ölt a szmog Kínában. Az amerikai nagykövetség szerint a 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű, szálló porszemcsék koncentrációja a normálérték hússzorosát érte el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírása szerint ez nem haladhatja meg a 25 mikrogrammot négyzetméterenként. Ehhez képest Peking egyes részein 500 mikrogrammot mértek. Más városokban sem sokkal jobb a helyzet, összesen 24 sok milliós településen figyelmeztettek a károsanyag magas koncentrációjára.

A kínai vezetés régóta próbál megküzdeni a problémával, ám csak részsikereket ért el. A szakemberek a kialakult helyzetért elsősorban a széntüzelést teszik felelőssé, s hozzáteszik, hogy mindehhez a jelentős autóforgalom és a komplex éghajlati viszonyok, a hideg is hozzájárul.

A környezetszennyezés a hetvenes évek óta jelent súlyos problémát Kína számára, amikor mind nagyobb összegekkel támogatták az iparosítást. A Világbanknak már egy 1997-es jelentése is rámutatott a gondra. A dokumentum szerint több százezer légzőszervi megbetegedés oka a szmog. A jelentés kiemelte, sok folyó vált szennyezetté, ezért átfogó környezetvédelmi intézkedések elfogadására lenne szükség.

A figyelmeztetés ellenére Peking nem vette igazán komolyan a problémát, továbbra is az iparosítást helyezte előtérbe, ezt mindennél, az egészségnél is fontosabbnak tartotta. Pedig hazai felmérések is azt bizonyították, nagy a baj. 2003-ban a Kínai Környezetvédelmi Tervező Akadémia egy egyébként nyilvánosságra sosem hozott jelentésében 300 ezerre becsülte azok számát, akik évről évre a szmog következtében halnak meg. Két évvel később kínai környezetvédelmi szakértők is közzétettek egy jelentést, amely már 380 ezer halottról tett említést, s arról, hogy 2020-ig már az 550 ezret is elérheti a halottak száma.

Joseph Kahn és Jim Yarley 2007-ben a New York Timesban megjelent hosszú elemzésben azt írta, a környezetszennyezés már olyan méreteket ölt, hogy az egyik legsúlyosabb kihívássá vált a kommunista párt számára. A cikkben pontokba szedték, miért is nevezhető egyenesen tragikusnak a helyzet. A környezetszennyezés következtében a rák lett az első számú halálozási ok. Félmilliárd ember maradt egészségügyi szempontból tiszta és megbízható ivóvíz nélkül. A cikk még a 2008-as pekingi olimpia előtt készült, s megemlítették, hogy különféle elektronikus „csodafegyverekkel” tisztítják meg az égboltot a világjátékok idejére. Két amerikai újságíró e kutatást követően, 2008 áprilisa és 2014 márciusa között is átfogóan vizsgálta a levegő minőségét Pekingben. Megállapították, hogy az ott eltöltött 2028 napból mindössze 25 napon volt tiszta a levegő.

Az 560 millió városlakónak mindössze egy százaléka szippanthat be az Európai Unió normái szerint is tiszta levegőt. A városok nagy részét „toxikus szürke lepel” veszi körül. Továbbra is sok gyermek veszti életét az ólomszennyezés következtében. A parti szakaszokon a halászat lehetetlenné vált, mivel teljesen elalgásodott a víz.

Az első számú gond a széntüzelés. Kína manapság nagyjából annyi szenet éget el, mint a világ többi országa összesen: a globális szénfogyasztás 47 százaléka esik az országra. A feltörekvő Kína energiatermelése 2000 óta több mint megháromszorozódott, a szén felhasználása pedig évente kilenc százalékkal nőtt.

2012-ben annyira riasztóvá vált a helyzet, hogy a fővárosban és környékén mintegy száz gyárat le kellett állítani a rossz minőségű levegő miatt, a szolgálati gépkocsik harminc százalékát pedig nem használhatták. Később 180 ezer régi autót vontak ki a forgalomból és további 450 gyárat állítanak le. (A kínai benzinben 15-szörös a kén aránya az Európai Unióban megengedett szinthez képest.)

A széntüzelés jelentősebb visszafogása elengedhetetlen lenne, ám a kormányzat szerint ez nem következhet be egyik napról a másikra. Problémát jelenthet ugyanis, ha nem sikerül időben pótolni a szenet alternatív energiaforrásokkal, vagy esetleg, azok nem válnak be úgy, ahogy arra számítanak, és ez energiahiányt idéz elő. A szénipar ellenállása sem lebecsülendő. Sok tartományban lényegében a szén az egyedüli energiaforrás, és a politikusok között is jócskán akadnak támogatói. Bár az elmúlt években, ha kis mértékben is, de csökkent az országos szénfogyasztás, a nemzeti szén egyesület számításai szerint 2020-ra 4.8 milliárd tonna körül lesz.

A szén elégetése 500 millió kínai életéből öt és fél évet vesz el – derült ki az egyesült államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémia lapjának (PNAS) két évvel ezelőtti felméréséből. Hiába szólítják fel a lakosságot a maszk viselésére, ez legfeljebb csak ideig-óráig hatékony. A kis védőruha már annyira természetessé vált az eltelt években, hogy a legkülönfélébb mintázatúakat lehet viselni.

Szennyezett a vízkészlet

Kínában 2,711 köbkilométerre becsülik a vízkészlet mennyiségét. Ennek 65 százalékát a mezőgazdaságra, 23 százalékát az iparra fordítják, 12 százalékát pedig a háztartások használják fel. Az Állami Környezetvédelmi Adminisztráció (SEPA) egy 2006-os jelentése szerint az ország folyóinak 60 százaléka szennyezett kisebb-nagyobb mértékben, annyira mindenképpen, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Egy másik felmérés ugyanakkor 70 százalékos szennyezettségről tett említést. Még tragikusabb a helyzet a városokban, ahol a felszín alatti vizek kilencven százalékban szennyezettek. A China Daily egy 2007-es cikke szerint a műtrágyázás is hozzájárul a szennyezéshez. Legalább egy magyarországnyi termőterület vált teljesen használhatatlanná Kínában, ezen a területen a folyóvíz is szennyezetté, életveszélyessé vált. További 1300 négyzetkilométernyi területet szinte teljesen megsemmisített a szemét.

Csong Nan-san, a Kínai Orvosi Szövetség elnöke néhány éve figyelmeztetett arra, hogy a rossz légminőség óriási veszélyt jelent a társadalomra. Rámutatott, a tüdőrák, illetve a kardiovaszkuláris betegségek száma fokozatosan növekszik, a gyárak által kibocsátott káros anyagok, a kipufogógáz és a dohányzás miatt. Mint mondta, bár felvilágosító programokkal próbálnak rámutatni a veszélyekre, még hatékonyabb programokra lenne szükség a kormányzat részéről.

A légszennyezettség az utóbbi években akkora méreteket öltött, hogy a kormányzat igyekezett úgy tenni, mintha ennek oly sok pozitív hatása lenne. 2013 végén központi televízió, a CCTV nyomán a Global Times című angol nyelű lap a szmognak a harcászatban betöltött „segítő szerepére" tért ki egy honlapján megjelent írásában. A lap úgy fogalmazott, hogy az befolyásolja ugyan az emberek mindennapi életét és egészségét, a harcmezőn azonban a védekezést segítő eszközként szolgálhat. A légszennyezés a rakétairányító rendszerek működését is befolyásolhatja - vélekedett a lap, s utalt arra, hogy a koszovói háború alatt a jugoszláv hadsereg gumiabroncsokat égetett, és azok füstjét használva próbálta a NATO légicsapását kivédeni, az öbölháborúban pedig homokot vetettek be a látás akadályozására.

Kétmilliárd gyerek él füstködben

Világszerte kétmilliárd gyermek él súlyosan légszennyezett területen - derült ki az UNICEF friss jelentésből. Az ENSZ gyermekalapja szerint a naponta mérget belélegző gyerek közül a legtöbb India északi részén és a környező országokban él, a vegyszerek károsíthatják tüdejüket, agyukat és más létfontosságú szerveiket. Dél-Ázsiában 620 millió, Afrikában 520 millió, Kelet-Ázsiában, főleg Kínában további 450 millió gyerek szív be nap mint nap mérgeket a levegővel. Évente pedig 600 ezer, ötévesnél fiatalabb kisgyerek hal meg a szennyezett levegő okozta megbetegedésekben.

Az UNICEF a légszennyezettséget elemző műholdfelvételek és a demográfiai adatok összevetéséből vezette le a jelentésében szereplő adatokat. A kétmilliárdból 300 millió gyermek olyan súlyosan szennyezett levegőt kénytelen belélegezni, melyben a káros anyagok koncentrációja több mint hatszorosan haladja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által lefektetett egészségügyi határértékeket. Például Újdelhiben, ahol sokan szemétégetéssel próbálják magukat melegen tartani, harmincszorosan haladja meg a levegő károsanyag-tartalma a WHO által megszabottat.

„Amikor iskolába megyek reggel, általában nagyon nagy a szmog. Néha, amikor átmegyek az úton, nem tudom megmondani, hogy a lámpa zöld vagy piros. A szmogtól kapar a torkom" - mondta a szervezet munkatársainak egy mongol kislány.

Az UNICEF jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a mérgező levegő a gyerekeknek sokkal jobban árt, mint a felnőtteknek, mert ők kétszer olyan gyorsan lélegeznek, viszont ideg- és immunrendszerük sérülékenyebb.

A két írás nagy visszhangot váltott ki a kínai internetezők körében, akik közül sokan úgy fogalmaztak: nem tudják, sírjanak vagy nevessenek. A cikkeket több újság élesen bírálta, s azok ellen a több mint félmilliárd felhasználót jegyző, rendkívül népszerű Sina mikroblogon is élesen kikeltek a kommentelők.

Veszélyes a helyzet itthon is

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt. Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát.

A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

12 településen - Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron - az egészségtelen a levegő minősége.