vendéglátás;béremelés;NAV;áfacsökkentés;

Elillanhat az áfacsökkentés

Január elsejétől 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik a baromfi, a tojás áfája, illetve a friss tej 18 százalékos forgalmi adója is erre a szintre süllyedt. A vendéglátás közterhe pedig 18 százalékra zsugorodik. Igaz, jelentős korlátozással. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, az áfa lefaragásának hatása akár átmeneti is lehet, egyes területeken el is maradhat.

Akár 30-40 milliárd forint is az emberek zsebében maradhat az idei áfacsökkentések nyomán, legalábbis a kormány állítása szerint. A szakemberek azonban árnyalták a képet. Ráadásul az áfa csökkentés hatása már rövid távon is elenyészhet, így ez a pénz nem az emberek, hanem a termelők, kereskedők pénztárcáját hizlalhatja.

Természetesen azt senki sem vitatja, hogy a 27, vagy a friss tej esetében a 18 százalékos áfa 5 százalékra nyesése visszaszoríthatja a feketekereskedelmet, hiszen 5 százalékért már nem nagyon éri meg kockáztatni.

Az alacsonyabb árakat csak akkor tarthatja a kereskedelem, ha nem változik az alapanyag, illetve az átadási ár - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Aki máris előkapta az okos telefonját, hogy kiszámolja, a 22 százaléknyi áfa lefaragása után mennyibe kerül majd a baromfi hús, a tojás, vagy mennyivel kevesebbet számolhat a főúr a vendéglátás forgalmi adójának 9 százalékos mérséklését követően. Az élelmiszerek esetében a 22 százalékos csökkentés a kifüggesztett decemberi árból visszaszámolva valójában 17, míg a vendéglátásban a 9 százalék csak mindössze 7 százalékot ér. Ám még ez sem a "végeredmény".

A most olcsóbbá váló élelmiszerekkel könnyen úgy járhatnak a vásárlók, mint a sertéshússal. Annak az áfáját tavaly vágta vissza a kormány szintén 5 százalékra. A fogyasztók mégsem sokáig örülhettek az olcsóbb karajnak, lapockának, tarjának. Az orosz embargó okozta sokk lecsengésével leapadtak az európai raktárkészletek. A nemzetközi piacon emelkedtek az árak, s ezek maguk után húzták a hazai árakat is.

A nyers tej a boltokban olcsóbb lesz, de nem tudni, mikor kezd el csökkenni az áfahatás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A nyers tej a boltokban olcsóbb lesz, de nem tudni, mikor kezd el csökkenni az áfahatás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Hasonló mozgásra lehet számítani a madárinfluenza megszűntével a baromfihús esetében is. Az export kényszerű felfüggesztése miatt jelentős készletek halmozódtak föl. Ha ezeket "leszívja" az újra induló kivitel, és feljebb kúszhatnak az átadási árak, akkor a kereskedők is rákényszerülhetnek, hogy emeljék a fogyasztói árakat - említette Vámos György. A tej felvásárlási ára elsősorban a nemzetközi piac hatására is várhatóan tovább emelkedik, ami szintén erodálhatja az áfacsökkentés egy részét.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelés tovább faraghat az áfacsökkentés előnyös hatásain. A feldolgozók, kereskedők ugyanis a béremelések költségeinek legalább egy részét az áfacsökkentésből kénytelenek előteremteni.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége üdvözli az áfacsökkentést, hiszen a régióban a versenytársakhoz képest hazánkban volt a legmagasabb az ágazatot sújtó forgalmi adó. Igaz, ez a hátrány csak mérséklődik az áfacsökkentéssel, de nem szűnik meg. A vendéglátás 2018-tól válhat versenyképessé, amikor egy újabb lépcsőben a a szektor áfája is 5 százalékra zuhan.

A fogyasztói árakban aligha fog meglátszani a 9 százalékos áfacsökkentés, hiszen nem is ez volt a cél, hanem az, hogy az így keletkező többlet jövedelemből a vállalkozók a béreket tudják emelni - jegyezte meg a szövetség alelnöke, Könnyid László. Az ágazatban ugyanis magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. A fővárosban, Nyugat-Magyarországon, a Balaton környékén kevesebben dolgoznak minimálbérért, mint Kelet- és Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon, vagy az Alföldön - tette hozzá a szakember. Amiben nincs nagy különbség, az az égető munkaerőhiány. Ennek egyik oka éppen az, hogy a vendéglátásban, a szállodaiparban a bérek 26-30 százalékkal elmaradnak a magyar átlagkeresetektől. Korábban ugyan a keleti, északi országrészben kevésbé volt súlyos a szakemberhiány, de mára ott is lámpással kell keresni a megfelelő embert. A nyugat-magyarországi régióban, a Balatonnál pedig tavaly nyáron már szinte válságos helyzetek alakultak ki a munkaerőhiány miatt.

A vendéglátás áfacsökkentése azonban meglehetősen bonyolultra sikeredett. Az adóhatóság 6 oldalas iránymutatást adott ki, amelynek az értelmezése még a szakemberek számára sem mindig egyszerű. A lényeg, hogy a melegkonyha alapkövetelmény, de a szolgáltatás csak akkor tartozik a 18 százalékos áfakörbe, ha a vendég a helyben készült ételt, illetve nemszeszes italt asztalnál ülve az étteremben felszolgálva fogyasztja el. A népszerű lángososok, lacipecsenyések, büfék továbbra is 27 százalékos áfával számolnak. Ott, ahol elvitelre is van lehetőség, a helyben, felszolgálással, ülve elfogyasztott ételeket, üdítőket 18, az elvitelre szánt fogásokat 27 százalékos áfával számolják el. Ezt a vállalkozó az online kassza megfelelő beállításával tudja megoldani - említette a szövetség alelnöke.

Akik kimaradtak...
A nagy áfacsökkentő kampányból kimaradt az üzemi és a közétkeztetés. A munkahelyi ebéd, vagy az iskolai, óvodai, bölcsődei étkeztetés is maradt a 27 százalékos általános forgalmi adó körben. Ez azért is furcsa, mert ebben a szegmensben az áfa 18 százalékra csökkentése összesen legföljebb 11-12 milliárd forintos bevételkiesést jelentett volna. Ez jelentéktelen tétel, ha figyelembe vesszük Varga Mihály gazdasági miniszter év végi nyilatkozatát, amiben arra a kérdésre, hogy miből fedezik a kisvasutak és stadionok építését és egyéb beruházásokat, azt válaszolta, hogy a költségvetés jól áll van ezekre a célokra pénz. Nagyjából 600 milliárd forint elköltéséről beszélt. A munkahelyi étkeztetés talán jogalkotói figyelmetlenség miatt maradt ki - vélte Gál Pál Zoltán a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januárban elkészíti a munkahelyi és a kereskedelmi étkeztetésre vonatkozó szakmai kategóriák besorolását. A versenyhátrány már így is jelentős a munkahelyi étkezdék kárára, de az idei 9 százalékos különbség jövőre további 13 százalékkal növekszik - figyelmeztetett a szövetség elnöke. Így például egy irodaházban található étkezde tulajdonosa, bérlője 22 százalékkal fizet magasabb áfát, mint a szomszéd utcában található vendéglős.