költségvetés;Navracsics Tibor;Tállai András;áfacsökkentés;

2017-01-04 06:24:00

Az adócsökkentés színe és visszája

Elégedett önmagával Tállai András. Az adóügyekért felelős nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azzal büszkélkedett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) teljesítette 2016-os költségvetési bevételi tervét. Az idei esztendőben azonban sokkal nehezebb dolguk lesz az adótisztviselőknek. A tárca számításai szerint az idei adócsökkentések hatására összességében 580 milliárd forint lesz az éves bevételkiesés, ami az éves GDP 1,5 százaléka.

Magyarországon az OECD statisztikái szerint a hatodik legmagasabb az úgynevezett adóék, az a mutató, amely megmutatja, hogyan aránylik a munkát terhelő összes adó és járulék a munkaadó által kifizetett teljes munkaköltséghez. A túladóztatás mértéke 2016-ban 48,2 százalékos volt, és a nagy garral beharangozott idei adócsökkentések után is csak valamivel 46 százalék feletti mértéket sikerül elérni. A helyzet továbbra is annyira súlyos, hogy azt még Tállai András tegnapi sajtótájékoztatóján sem hallgathatta el. A kormány minimális célként azt tűzte ki, hogy elérjük a Visegrádi 4-ek átlagát. Ez már csak azért sem lesz könnyű - vélik a szakértők -, mert az élet nem áll meg másutt sem, így amíg mi felzárkózunk, addig a partnerországok maguk is csökkentik az adóékjeiket. A munkabéreket terhelő adók közül korántsem a tavaly 16 százalékról 15 százalékra mérsékelt személyi jövedelemadó a legtekintélyesebb, a többi járulék mértéke ennél sokkal nagyobb mértékben esik a latban. Ez az oka annak, hogy a már említett adók jelenleg az OECD-átlag másfélszeresére rúgnak!

Az általános adóterhelés egyébként nálunk 39 százalékos, amely az idei adócsökkentéseket követően - a tervek szerint - 38 százalékos lesz. Az alacsonyabb adó nem csak az adóalanyok jobb közérzete miatt lényeges, hanem az évről évre romló versenyképességünk javítása miatt is.

Felülbírálhat a piac

Ehhez azonban az szükséges, hogy az elhatározott adócsökkentések maradéktalanul végrehajthatók legyenek, illetve a kormányzat által kitűzött hatásukat el lehessen érni. Márpedig ez koránt sincs így. Tállai András is elismerte, hogy a tavaly januárban végrehajtott áfamérséklés a sertés tőkehúsok áfájánál, 27-ről 5 százalékra, vagyis 18 százalékponttal mindössze három hónapig volt eredményes, előbb kis mértékű drágulás következett be, majd 2016. második félévére már ismét olyan árak alakultak ki, mintha nem is csökkent volna az adó mértéke. Az élő sertés felvásárlási ára, több mint 400 forintra drágult, ami 100 forinttal volt több volt, mint az áfacsökkentés időszakában. (Jellemző módon a szakma a magasabb árat sem tartja magasnak.) Ennek előzménye az volt, hogy az orosz piac gyakorlatilag megszűnt, viszont helyébe belépett a kínai export, így ennek hatására megnőttek a felvásárlási árak. Azonban ez a helyzet megváltozott. Tállai András tegnapi sajtótájékoztatóján is utalt arra, hogy Kínában megszigorodtak a környezetvédelmi szabályok, így visszaesett az exportunk, csökkent Magyarországon a sertésállomány. Egy mázsa sertés ára 131 euróról 160 euróra növekedett. Az államtitkár abban reménykedett, hogy az áremelkedés megállt. Vagyis kiderült, hogy az élelmiszeráfa-csökkentést a piaci változások könnyűszerrel felül tudják írni.

Lesz áfakommandó?

A nemzetgazdasági államtitkár szerint olyan áremelkedés, amely az áfamérséklést is felülírja a most alacsonyabb áfakulcsba sorolt baromfinál és tojásnál és a tejágazatban nem fordulhat elő. A baromfiágazat számára egyébként az áfacsökkentés miatt az idei év sokkal jobban kezdődik, mint a tavalyi. A mostani lépés ugyanis korrigálta azt a versenyelőnyt, ami tavaly bekövetkezett a sertés tőkehús javára - nyilatkozott Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Más vonatkozásban viszont Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaköz Szervezet és Terméktanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a szakmaközi szervezet korábbi javaslata a fogyasztói tejek - a friss, az esl és az uht - áfa-csökkentésére vonatkozott, amiből most csak a friss tej áfája mérséklődött. Márpedig ez sokat elvesz a mostani áfacsökkentés súlyából Mélykúti Tibor ugyanis beszámolt arról, hogy a magyar fogyasztók évente mintegy 150-160 liter tejnek megfelelő tejterméket fogyasztanak átlagosan, amelynek ugyanakkor csak mintegy 20 százaléka a friss tej, a fennmaradó 80 pedig az esl és az uht kategóriába tartozik. Emiatt fontos lenne ezek áfa-csökkentése is már az idén vagy jövőre. Emellett a terméktanács szorgalmazza még a túró és tejföl áfájának a csökkentését is, mivel ezeket gyakorlatilag kizárólag magyar alapanyagból állítják elő.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára is kijelentette, hogy a kormánynak az az érdeke, hogy az élelmiszeráfa-csökkenés, illetve az annak köszönhető alacsonyabb árak hosszú távon fennmaradjanak, ezért a mérséklés hatását a tárca ellenőrzi. (Ennek módszere azonban nem ismert.) Nagy István véleménye szerint a tavalyi áfa-csökkentés hatásával a termelők, a kereskedők és a vásárlók is elégedettek voltak. A sertéságazat éppen válságban volt, amikor az áfa-csökkenés bekövetkezett, aminek hatására emelkedett a sertés tőkehús fogyasztása.

Másképp szól az uniós szabály

A legnagyobb zűrzavar azonban január első napjaiban az éttermi (vendéglátóipari) áfacsökkentés körül alakult ki. Nem véletlen, hogy a NAV-nak erről külön állásfoglalást kellett kiadnia, amely néhány ponton nincs összhangban az uniós áfa-direktívával: nehéz például megmagyarázni, mitől lesz olcsóbb a sült kolbász a plázákban, mint a piacokon - írta az Adó.hu. Az alapeset az, hogy a 18 százalékos áfa alá tartozik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom. Viszont ebbe nem tartozik bele a munkahelyi étkeztetés, és így a "menüztető" helyekkel szemben hátrányba kerülnek a munkahely által biztosított szolgáltatások - írta az adózási szakportál. Erre tegnapi sajtótájékoztatóján Tállai András úgy reagált, hogy a jogszabályokat be kell tartani. Az államtitkár Mesterházi Attila szocialista képviselőnek adott írásbeli válaszában így fogalmazott: “az áfakulcs-csökkentéssel érintett kör meghatározása során figyelemmel kellett lenni a költségvetési mozgástérre is, amelyből kifolyólag az Országgyűlés döntése alapján kialakított kedvezményes kör további kiterjesztése jelenleg nem várható …”.

Az EU közös áfa-direktíva végrehajtási rendelete értelmében az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Továbbá, az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Ennek lényege, hogy a teljes ügylet során a szolgáltatási rész legyen túlsúlyban és nem a termék ára.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalása szerint azonban legalábbis ellentmondásos - írta a napi.hu. Eszerint ugyanis nem szolgáltatásnyújtás valósul meg "az étel, és helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy "körbefutó deszka" biztosított - jellemzően ide tartoznak például a lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé kocsiból történő értékesítései". Mindezzel szemben a NAV szerint "szolgáltatásnyújtás történik például a plázák éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdó használatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja".

 Forintban mérhető változások

Idén Tállai András bejelentése szerint 580 milliárd forinttal javul a hazai vállalkozások helyzete az adóváltozásoknak köszönhetően, ami a tervezett GDP 1,5 százaléka. Felidézte, hogy január 1-jétől 5 százalékponttal, 27-ről 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó. Ez egy hatéves folyamat kezdete, amely időszak alatt a munkáltatói adó több mint felével, 15,5 százalékponttal mérséklődhet.

A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklése idén 380 milliárd forint forrást hagy a vállalkozások kasszájában, a 2018-as további 2 százalékpontos mérsékléssel együtt a náluk maradó összeg már 540 milliárd forintra nő.

A minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékkal emelkedett január 1-jétől, és megállapodás született arról is, hogy 2018-tól további 8, illetve 12 százalékos emelkedés jön. A hat évre szóló bérmegállapodás lényege, hogy a reálkeresetek a következő hat évben 40 százalékkal növekedjenek Magyarországon. A szaktárca emellett 2017-re 4,1, 2018-ra pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedést tervez – ismertette.

A további adócsökkentések közül kiemelte, hogy társasági adó egységesen 9 százalékra csökken, ami 147 milliárd forint megtakarítást hoz az érintett több mint 400 ezer társaság és mintegy 150 ezer egyéni vállalkozó számára. Hangsúlyozta, ezzel a magyar vállalkozói adókulcs lett a legalacsonyabb Európában, amitől komoly befektetési hatásokat várnak.

A kis- és középvállalati (kkv) körben a kisadózók tételes adójának (kata) összeghatára 6 millióról 12 millió forintra emelkedett. 2016 decemberében 175 ezer katás vállalkozó volt, 2017-től – vélhetően a kedvezőbb feltételek hatására – 205 ezren választották ezt az adózási formát.

Jelentős könnyítés az áfa alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése is - jelenleg 583 ezer vállalkozás van ebben a körben.

A kisvállalati adó (kiva) az eddigi 500 millió forint helyett 1 milliárd forint árbevételig, és az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, és mindaddig a kiva hatálya alatt lehet maradni, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a százat. A kiva kulcsának 16-ról 14 százalékra csökkentése 3,5 milliárd forint megtakarítás az érintett körnek. A kivát közel 6,5 ezren választották.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kata és a kiva adózási formát év közben is választani lehet.

A munkaerő-mobilitást segítendő is több döntés született, amelyek révén mintegy 9 milliárd forintot fognak megtakarítani a vállalkozások.

Az egészségügyi hozzájárulási adó (eho) 27 százalékról 22 százalékra való mérséklésével további 5 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások. A cafetéria adóterhe összességében 49,8-ról 43,66 százalékra mérséklődik.