MNB;közpénz;jegybank;Matolcsy;jutalmak;Andy Vajna;Eximbank;

2017-01-06 19:10:00

Titkokat rejtegetnek a minisztériumok?

Az ellenzéki képviselők gyakorta kapnak semmitmondó, vagy éppen támadó választ a kabinettől, ha írásban teszik fel a kérdéseiket. Mesterházy Attila stábjának most több száz oldalt kell kielemeznie, az MSZP-s politikus ugyanis tucatnyi kérdésére kapott választ minden tárcától. Bangóné Borbély Ildikó elmondta, bár a kormány egyre elzárkózóbb, azért megvannak a módszerek az információszerzésre.

Alaposan megdolgoztatta a tárcákat Mesterházy Attila, akinek most több száz oldalnyi választ kell kielemeznie stábjával. Az MSZP-s politikus ugyanis több mint száz írásbeli kérdést küldött tíz minisztériumnak. Többek között a szerződésekről, a telefonköltségekről és az utazási költségekről érdeklődött. A Ház legelhivatottabb kérdezője (tavaly csaknem 1700 egyéni indítványt adott be) lapunknak elmondta, a dokumentumokat pénteken kezdték el feldolgozni, és reményei szerint a jövő héten már részletesen be tud számolni a válaszokról.

Mesterházy itt szóban kérdez FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Mesterházy itt szóban kérdez FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Általánosságban annyit már látni, hogy titkolózóbbak a minisztériumok, mint korábban voltak, sok esetben csupán olyan válasz érkezett, hogy a vonatkozó dokumentumokat megtaláljuk az interneten. Így nehezebb lesz az adatok összegzése, mivel nincs egységes dokumentum, külön-külön kell összeszedni az anyagokat - mondta a politikus. Mesterházy úgy látta, vegyes hangvételű válaszok érkeztek az egyes tárcáktól: Szijjártó Péter például nem volt túl informatív, csupán egy-egy mondattal válaszolt.

A külügyminiszter mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem foglalkozott sokat a válasszal. Mesterházy külön kiemelte Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodáját, amely nemhogy alig ad ki érdemi információkat, de egyenesen személyeskedő, kioktató válaszokat ad a kérdésekre. Például a kommunikációs költségeket firtató kérdésre Dömötör Csaba államtitkár azt írta: tavaly július és december között 7,2 milliárd ment el ilyen célokra, "az összeg messze eltörpül ahhoz a 84 milliárd forinthoz képest, amit a baloldali kormányok költöttek kommunikációs célokra 2002 és 2010 között. Furcsának tartom, hogy egy olyan párt képviselőjeként használja a propaganda szót, amely nyomtatott kiadványban riogatott a külhoni magyarok ellen". Mesterházy ezzel kapcsolatban azt mondta, a jövő héten hasonlóan személyeskedve fog válaszolni Dömötörnek. A propagandaminisztériumnak pedig azt üzente: ne sértődjenek meg, ha valaki kérdez.

Mennyből a jegybank
Messze a jegybanknál volt a legbőkezűbb a Jézuska az állami szervezetek közül, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis dolgozóinak átlagosan több mint 650 ezer forintot adott év végén. Mindez nehezen derült ki, ugyanis a Magyar Nemzet még az ünnepek előtt küldte el kérdéseit Matolcsyéknak. Kiderült, MNB csaknem 260 millió forintot osztott szét 400 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” dolgozója között. Közülük 322-en voltak nem vezető beosztásúak, ők 175 millió forinton osztozhattak, vagyis nettó 543 ezret vihettek haza pluszban. A vezetők közül 78-an kaptak bónuszt, csaknem 1,1 millió forintot fejenként. A jegybank válaszában azt írta: sem Matolcsy, sem a jegybank alelnökei nem kaptak prémiumot. (Az MNB elnöke 5 milliót, az alelnökök 4,5 milliót keresnek havonta, plusz félmilliót kapnak béren kívüli juttatásként.)

A szocialista politikus leszögezte: újra benyújtja az adott tárcához azokat a kérdéseket, amelyekre nem kapott kielégítő választ. Tapasztalata szerint ugyanis "ha nem áll le az ember, előbb-utóbb már nincs más választás, ki kell adniuk", így szerezte meg például a földművelésügyi tárcától azokat a Kazahsztánnal kapcsolatos, gyakorlatilag hasztalan tanulmányokat, amelyekért a tárca 35 milliót fizetett. Mesterházy úgy látja, a kormányzat a semmitmondó, hasztalan válaszokkal csupán az időt akarja húzni, hátha megunják az ellenzékiek a kérdezősködést. Hasonlóan vélekedett egy másik rutinos kérdező, Bangóné Borbély Ildikó is, aki 638 tavalyi kérdésével a negyedik a képviselői rangsorban. A szocialista politikus leggyakrabban a hajléktalanokról és a gyermekétkeztetésről faggatta a tárcákat, "így tudtam meg például, hogy a kormányzat minden ígérete ellenére még mindig nincs megoldva a szegény gyerekek szünidei étkeztetése". A képviselő szerint még akkor is van értelme az írásbeli kérdéseknek, ha a tárcák gyakorta semmitmondó, elutasító válaszokat küldenek: "legalább egy eszközünk van még, és megpróbálhatjuk úgymond becsapni a minisztériumokat". Ugyanis az a módszer, hogy ugyanazt a kérdést több minisztériumnak is elküldik, és ha azok nem egyeztetnek a válaszról, nem figyelnek oda a munkatársak, akkor gyakorta adnak ki többletinformációkat.

Az LMP-s Ikotity István sem fogja feladni. A képviselő tavaly 658 kérdést tett fel, s elmondása szerint nem fog leállni, a lehető legtöbb információt igyekszik megtudni a kormányzattól. "Emellett persze vannak más parlamenti műfajok is, például ha nem kapok egyértelmű választ, akkor megkérdezem ugyanazt napirend előtt, vagy azonnali kérdésben, hiszen közérdek, hogy információkat adjanak" - mondta. Ikotity sajnálatosnak nevezte, hogy Orbán Viktorék egyre gyakrabban titkolóznak, kevésbé adnak nyílt válaszokat.

Közpénz nélküli Vajna-hitel
Furcsa lenne, ha politikus napi szinten döntene arról, hogy az állami Eximbank milyen hitelt ad, vagy milyen hitelszerződést köt - válaszolta Szijjártó Péter arra az írásbeli kérdésre, miként jutott Andy Vajna kezére a TV2. A jobbikos Sneider Tamásnak válaszul a külügyminiszter azt is leszögezte, csak akkor szól bele az állami pénzintézet hitelügyleteibe, ha az összeg 20 milliárd forint felett van. Ismert, a filmügyi kormánybiztos 6,7 milliárd hitelt kapott az eredetileg exportfinanszírozást célzó állami banktól az azóta kormányhirdetésekkel is felhizlalt kereskedelmi tévé megvásárlására, s még 1,2 milliárdnyi kölcsönt a működési költségekre. Ám Szijjártó szerint a pénzintézet "teljesen piaci alapú, teljesen piaci árazású" hitelt adott, aminek "semmi köze nincsen semmiféle közpénzhez" - egyébként annak idején lapunk is hasonló választ kapott mind a banktól, mind a külügytől. Ugyanakkor ismert, tavaly novemberben az Eximbank jelentős mennyiségű közpénzhez jutott, 45 milliárd forinttal tőkésítette fel az állam, az indoklás szerint azért, mert " jelentős hitelkihelyezésekről döntött a bank az elmúlt időszakban".