Peking nem örül a pápa közeledésének

Publikálás dátuma
2017.01.10 06:31
A pápa nem adja fel, továbbra is gesztusokat tenne Pekingnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fotó: /
Egyelőre nem fogadta nagy lelkesedéssel Kína Ferenc pápának azt a törekvését, hogy jelentősen javítsák a Szentszék és a világ legnépesebb államának viszonyát. Peking egyházügyi hivatalának vezetője, Vang Zuan reményét fejezte ki, hogy a Vatikán „lépéseket tesz” a viszony javításáért, „rugalmasságot” tanúsít és pragmatikusan viszonyul a kérdéshez – idézte a politikust az Újkína hírügynökség. Vang ezt akkor közölte, amikor a katolikus egyház képviselőivel találkozott a kínai fővárosban.

Ferenc pápa megválasztása óta egy sor lépést tett a Kínához való közeledésre. Tisztában van azzal, hogy a Vatikán „keleti nyitásában" az igazi áttörést az jelentené, ha a Szentszéknek sikerülne normalizálnia kapcsolatát Kínával. 2014 közepén a La Repubblica napilap felvetette a lehetőségét annak, hogy a Dél-Koreába repülő pápa gépe Korea felé menet leszállhat Pekingben. A lap abból indult ki, hogy Ferenc egyik példaképe az országban missziós tevékenységet folytatott jezsuita, Matteo Ricci (1552-1610).

Peking az 1949-es kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Az ország kiutasította a külföldi szerzeteseket, s betiltotta a vallási szertartásokat.

Kína a hatvanas években két feltételt szabott a viszony normalizálására: a Szentszék „ne avatkozzon be Kína vallási ügyeibe", és a Vatikán az egy Kína-politikához tartsa magát. Ám a Szentszék változatlanul egyike azon 23 államnak, amely de facto a 23 milliós Tajvant ismeri el Peking képviselőjeként.

A konfliktus másik oka: Peking nem fogadja el, hogy a Vatikán nevezi ki a kínai püspököket. Kína ezért létrehozta a saját katolikus egyházát, a Hazafias Egyletet, ami az egykori magyarországi békepapsághoz hasonló. Becslések szerint 8-10 millió tagja lehet mind ennek, mind pedig az ellenzékben működő, Vatikánhoz hű egyháznak is. Pontos számot azonban lehetetlen meghatározni, elképzelhető, hogy ennél valójában sokkal népesebb a katolikus közösség. A Vatikán mindenesetre úgy véli, hogy Ázsia jelenti a katolicizmus jövőjét. Dél-Koreában, ahová 2014 augusztusában Ferenc pápa személyesen is ellátogatott, valamint Vietnamban is igen sokan térnek át a katolikus hitre.

2007-ben is történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok normalizálására, többek között Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárnak köszönhetően is, de az igazán nagy áttörés mégis elmaradt.

Korábban derűlátó jóslatok is megjelentek a Szentszék és Kína viszonyának javulásával kapcsolatban. E vélekedések szerint 2013-tól Ferenc pápává, valamint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárrá és elnökké választásával elvileg új helyzet állt elő. Már Ferenc pápa megválasztását követően is óvatosan bizakodó cikkek jelentek meg a kínai-vatikáni viszony jövőjéről. A közeledés folyamata azonban minden vártnál lassabban halad.

Belátható időn belül nincs is reális esély a Szentszék és Kína viszonyában való áttörésre. David Gisset, a China Europe International Business School Kína-szakértője a Huffington Postban két éve írt cikkében azonban úgy vélte, hogy több okból sem elképzelhetetlen a holtpontról való elmozdulás. Peking eleve kétkedőbben tekintett az európai egyházfőkre, ám Ferenc argentin származása nyitottabbá teszi Kínát.

Másrészt a pápa jezsuita, és a rendje a múltban többször próbált hidat képezni Kína és Európa között. Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) és Loyolai Szent Ignác (1491-1556) is történelmi ázsiai missziókban vett részt, a kínai hittérítő tevékenység legfontosabb alakja pedig Alessandro Valignano (1539-1606) volt. Mindenesetre az ő ténykedésük révén sem sikerült csökkenteni a kínaiak kereszténységgel szembeni bizalmatlanságát.

Biztató gesztusok ide vagy oda, a nagy fal mind a mai napig áll a Szentszék és Kína között. Nem túl kedvező jel a közeledés folyamatában, hogy két hete részt vett egy a Szentszék által kiközösített főpap két - Peking által elismert - új püspök szentelésén.

S éppen ez a legnagyobb gond. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy kinevezze a főpapokat, miközben ez a jog a pápát illeti meg. A helyzet azonban nem reménytelen. Kínában jelenleg 110 püspök szolgál, ebből 30-at csak a Szentszék, nyolcat csak Kína, hetvenet viszont mindkét fél elismer. A vita nem is a 30 főpapról folyik, hanem elsődlegesen a Hazafias Egylet szerepéről. „Ez a legnagyobb probléma” – közölte Jeroom Heyndrickx belga szerzetes, a Vatikán kínai bizottságának tagja, aki folyamatosan nyomon követi a tárgyalások menetét. „Egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy Kína hajlandó lenne engedni a Hazafias Egylet ügyében” – fejtette ki. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a katolicizmust a saját elképzelései szerint értelmezzék.

A Vatikán azonban mindent elkövet azért, hogy a tárgyalások ne szakadjanak meg. Két héttel ezelőtti üzenetében kifejtette, hogy a kínai katolikusok lelkesen várják a „pozitív jelzéseket”, amelyek a „kölcsönös bizalom” irányába mutatnak.

A Szentszék törekvései nemcsak Kína egyelőre nem nagy befogadókészsége miatt szenvedhet hajótörést. A Vatikánhoz hű katolikusok sem szívesen látnának nagy egymásra borulást, mert egyszerűen nem bíznak Pekingben. Éveken át üldözték őket, s nem hiszik azt, hogy a kínai kormány egyik napról a másikra képes lenne változtatni eddigi attitűdjén. Pei Ronggui, egy 81 éves volt nyugalmazott püspök, aki a Szentszék által elismert katolikus egyház tagja, nem fűz nagy reményeket a jövőhöz. „Kínában nincs esély egy független katolikus egyház létezésére, mert az állam alapelvei ellentétesek az egyházéval” – mondta el a főpap a Reuters hírügynökségnek. Peit 1989-ben munkatáborba hurcolták, s négy éven keresztül tartották itt fogva. A Tienanmen téri vérengzés esztendejében a Szentszékhez hű egyházra is kemény képpel csapott le a rezsim. „A kínai kormánynak meg kell változnia. Amennyiben nem változik meg, a pápa sem egyezhet ki vele” – vélekedett a főpap.

Joseph Zen Ze-kiun bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke egyenesen úgy foglalt állást, nem javasolja, hogy a pápa Kínába utazzon. A katolikus püspökök ugyanis „Kína rabszolgái", s Peking párbeszéd helyett a látogatás manipulálására törekszik.

Mint mondta, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. Kifejtette, a pekingi vezetés megtagadja a püspököktől a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket. Egy másik, a Reutersnek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot: egy rossz megállapodás kapcsán a katolikusok úgy éreznék, hogy a Szentszék becsapta őket.

A Vatikán azonban nem akarja könnyen feladni terveit. Ferenc pápa jelentősen megerősítette a diplomáciai vonalat azzal, hogy trónra lépésének évében, 2013 októberében a vérbeli diplomatát, Pietro Parolint nevezte ki államtitkárnak, aki vérbeli reálpolitikus módjára próbál evickélni a külpolitika útvesztőiben. A Szentszék szerint nem lehet a kínai történéseket sem csak feketének vagy csak fehérnek leírni. Ráadásul ha az egyházi vezetés nem törekedne kiegyezésre, azzal éppen a katolikusoknak ártana.

A másik gond az, hogy Vatikán Tajvant ismeri el Kína képviseleteként. Igaz, ha a Szentszék csak azt az okot látná az áttörés útjában, akkor alighanem nem késlekedne a diplomáciai váltással sem.

2017.01.10 06:31

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38

Orbán Montenegró elnökével találkozik

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:17

Fotó: MTI/EPA/ BORIS PEJOVIC
Hétfőn a montenegrói elnökkel vacsorázik, kedden Dusko Markovic kormányfővel tárgyal Orbán, aki épp csak visszatért izraeli látogatásáról.
Hivatalos látogatásra Montenegróba utazik hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, este pedig munkavacsora során találkozik Milo Djukanovic elnökkel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A kormányfő kedden Podgoricában megbeszélést folytat Dusko Markovic miniszterelnökkel és Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbánnak sűrű napjai vannak, hiszen csak nemrég ért haza Izraelből, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval, és sokak nemtetszése ellenére ellátogatott a Jad Vasem holokauszt múzeumba – emiatt még néhány tüntetővel is szembe kellett néznie. Montenegróban valószínűleg barátibb fogadtatásra számíthat, hiszen a 600 ezres országban komoly kereskedelmi és diplomáciai partnernek tekintik Magyarországot. A virágzó kapcsolatokat az Index korábbi összefoglalója mutatta be – a cikk szerint Montenegró legnagyobb bankja, a Crnogorska Komercijalna Banka ad Podgorica is magyar kézben van, az ország legjobb szállodája, Herceg Noviban található Sun Resort szálló pedig Mészáros Lőrinc tulajdona. 
2018.07.23 10:17
Frissítve: 2018.07.23 10:39