Dagad az orbáni palotaterv

Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.

Orbán dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök "közismerten puritán berendezésű", ma Debrecenben található dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki, így "semmilyen különleges beruházásra nincsen szükség" - közölte a hétvégén Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára amiatt kényszerült magyarázkodásra, hogy a kabinet egyik utolsó tavalyi intézkedésével újabb 3,9 milliárd forintot adott a Miniszterelnökség várbeli épületének "egyedi belsőépítészeti kialakítására". Tuzson az ezt követő sajtóhírekre úgy reagált: a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú vagy abba kerülő bútorokkal kívánják berendezni, a Miniszterelnökség hivatalának bútorzatával kapcsolatban pedig semmilyen döntés nem született.

Ezzel szemben Lázár János már tavaly nyáron többször nyilatkozott elképzeléseiről, például arról, hogy miféle grafikákat látna szívesen a budavári Karmelita kolostor mellékhelyiségeiben. A kancelláriaminiszter megelőlegezte az orbáni hivatal berendezésének nagy költségeit is, noha korábban egy kormányinfón azt is állította: "a miniszterelnök úr a legkevésbé tartozik azok közé, akik urizálnak".

Valójában a miniszterelnök és kormánya azóta végképp nem garasoskodik az adófizetők pénzével, ha új hivataláról van szó. A 2017-es költségvetésbe betervezett összeggel ugyanis immáron csaknem 21 milliárd forintot szán az egykori Karmelita kolostor átépítésére, illetve a mellé felhúzott új épületre a kabinet, s - mint közismert - a miniszterelnökségi épület rekonstrukciója csupán az első lépése a budai Várnegyedről szőtt, orbáni álmok megvalósításának. A nem urizáló miniszterelnök ugyanakkor mert nagyot álmodni, hiszen csupán a Karmelita, a 200-250 főt befogadó, 12 ezer négyzetméteres épület berendezésére szánt összeg alapján négyzetméterenként 1,6 millió forint jut majd.

Titkolóznak vagy bizonytalanok?

Hogy pontosan mire megy el a pénz, azt persze nem tudni, ami nem is lehet meglepő annak ismeretében, hogy az építkezés részleteit terrorveszélyre hivatkozva titkosították. Valójában ráadásul még azt sem tudjuk, mikor költöznek, pontosan a kormányapparátusból kik, és mennyiért. Munkatársunk október végén járt az építkezés helyszínen, ahol továbbra is minden el van kerítve, a helyszínen senkit sem lehet felfedezni - még építőmunkásokkal sem sikerült szóba elegyedni. Éppen ezért a Népszava kérdésekkel fordult a beruházásért felelős, tavaly szűkkörű sajtóbejárást szervező Miniszterelnökséghez. Lázár tárcájánál arról érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség gyorsan reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon - írták. Később telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: néhány nap alatt készülnek el a kifejtett, pontos válaszukkal. Amikor azonban hosszas késlekedést követően végül megérkezett a "várt" válaszlevél, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak.”

A kancellária Lázár többször hangoztatott érvét vette elő ismét, miszerint Kövér László házelnök döntése értelmében van szükség egyáltalán az egész hercehurcára, "Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek."

Az adófizetőknek igen drága, s nyilván valóban magyarázatra szoruló költözködésnek, nem az okát firtattuk, hanem a részleteire voltunk kíváncsiak. Éppen ezért, miután a kabinet újabb, idevágó pénzügyi döntést hozott, megismételtük a szakmai részletek iránt érdeklődő kérdéseinket. Csakhogy, úgy tűnik, az utóbbi két hónapban sem kristályosodtak kis a részletek a kancellária számára, hiszen szó szerint megismételték október végi válaszaikat.

Annyi biztos, hogy drága lesz

Érdemi válaszok és az elköltött adóforintokkal történő elszámolás hiányában továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy a jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése, s mindez csupán töredéke a budai Várnegyed átalakítási költségeinek.

Eredetileg persze a Karmelita kolostor felújítására 2014-ben még ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány 2016 nyarán döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a budai Vár más, de kapcsolódó részeinek rekonstrukciójára. A kabinet még tavaly februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére is egymilliárd forintot, s ehhez jött az újabb, 3,9 milliárdról szóló átcsoportosítás. A Karmelita-projektre ráadásul 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a kolostor felújításának költsége meghaladja a 25 milliárd forintot, s ez még korántsem a végösszeg.

Ismert tény, hogy a Karmelita maga csupán Orbánnak és a Miniszterelnökség bizonyos vezetőinek, valamint a heti rendszerességű kormányüléseknek otthont adó épület lesz, s önmagában a költözés is újabb tetemes kiadásokkal is jár majd, hiszen nemcsak könyvtárat kívánnak kialakítani az egykori Budai Táncszínház "romjain", hanem Lázár és csapata már további - tavaly nyáron vázlatosan bemutatott - terveket is megálmodott a Karmelita környezetéről. Így például a kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emlékezetes, hogy emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező ingatlan tetejét, meg is nagyobbítják az épületet, de a kancellária "egyszerű hivatalnokai" számára ez, illetve az azzal szemben található - szintén felújított - volt Honvéd Főparancsnokság nem is lesz elegendő, a több száz fős állomány számára más épületekre is szükség lesz. A Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel a Miniszterelnökség számára, ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben, s a jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a kancellária a Várba, közvetlenül a választások előtt.

Terjeszkedő tervezgetés

Eközben a decemberi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztérium költöztetésére és az ehhez szükséges beruházásokra újabb 15,014 milliárd forintot különített el a kormány a 2018-as költségvetésből, miután 2014 óta számos idevágó rendelkezést hoztak, s összességében tízmilliárdokat költöttek el tervezésre, ingatlanvásárlásra és a megkezdett rekonstrukciókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözik, a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az ingatlant is. Utóbbira már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben, ez a korábbi tervek szerint 3,8 milliárdba került volna (nem tudni, a két összeg egymáshoz adódik-e, vagy sem - a szerk.). Az épületben mindenesetre most a Magyar Nemzeti levéltárnak van nagy raktára, ennek a kiköltöztetésére még 246,2 milliót rakott félre a kormány.

Eközben a Belügyminisztériumnak (BM) az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatt található épületeket alakítják majd át, egyelőre nem ismert, mekkora költséggel. A belügy teljes apparátusa ugyanis csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák. A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet - mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani -, végül mégsem költöztetnek el. A BM által jelenleg használt ingatlanokat - a kormányhatározat szerint - értékesítik vagy más módon hasznosítják.

A három tárca áttelepítésének összköltségét ugyanakkor növelhetik még a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. Az elsőként kipaterolt Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül. Valójában ráadásul a kormány három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csaknem 200 milliárd forintból - a Hauszmann-terv keretében - teljesen felújítja a Várnegyedet. A tavaly tavasszal, még L. Simon László alapkőletételével útjára indított várlovarda-felújítás 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj majd, a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint.

Határ a csillagos ég

Az Orbán-dolgozószoba csinosítására és berendezésére adott csaknem 4 milliárdot a hazai műtárgypiac árai alapján nem lesz könnyű elkölteni - írta a HVG nemrég. Magyarországon ugyanis a bútorokkal foglalkozó egyik legnagyobb, Falk Miksa utcai galéria, a Darius Antiques legértékesebb darabja jelenleg például egy 2,5 millió forintot kóstáló, Mária Terézia korabeli szekrény. Biedermeier (szakértők szerint a jómód szimbóluma) komódot már 400 ezerért forintért is vásárolhatna majd Orbán. A Pintér Galéria online akciójának legdrágább tétele egy 3,1 millió forintos, védett, szecessziós irodabútor.

A patinás Nagyházi Galéria utolsó katalógusában pedig alig találni milliós összeg feletti XVIII-XIX. századi bútort - írták, kifejtve: a hazai piac szűkössége miatt a megálmodott belsőt két éve közgyűjteményekből akarták megvalósítani, ám kiderült, hogy ehhez ki kéne söpörni a múzeumokat. A kormánynak túl snassz lett volna, holmi replikákkal berendezni az új birodalmat - ezt el is utasították -, így Orbán Viktor hat teremből álló dolgozószobáját külföldi aukciókon kell majd feltölteni.

Itt viszont a határ már a csillagos ég: a bécsi Dorotheum árverésén 18 millióért kelt el egy barokk szekrény, de a Sothebys londoni, New York-i aukcióin egy XVI. Lajos korabeli japán ébenfa szekrényre már kétmilliárd forintot is el lehet verni a hivatal berendezésére szánt közpénzből.