Brutálisan nekiment a civileknek a rezsibiztos

Nem ijednek meg, tovább dolgoznak a civilek, miután ismét Soros György, illetve a magyar származású, Amerikában élő üzletember által támogatott szervezetek kerültek a kormánykommunikáció terítékére. A fideszes rezsibiztos, Németh Szilárd alpári stílusban, ráadásul az érvénytelen októberi népszavazásra hivatkozva "takarítaná ki" az országból a törvényesen működő, nem közpénzből gazdálkodó civileket.

"Nem tudjuk pontosan mit tervez a kormány a civilek ellen, de nem ijedtünk meg a legfrissebb nyilatkozatoktól. Továbbra is azért fogunk harcolni, hogy megvédjük ügyfeleinket és minden magyar állampolgárt a hatalom túlkapásaival szemben" - közölte Facebook-oldalán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután a Fidesz-alelnöke a Soros György által támogatott hazai civil szervezetek "eltakarításáról" beszélt.

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

Németh Szilárdot ugyanis tegnap arról kérdezték, hogy hírek szerint törvényjavaslat készül a civil szervezetek vezető tisztségviselőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről. Kedden a brit Guardian is írt arról, hogy Magyarországon kormányzati offenzíva kezdődhet azon - főként jogvédelemmel foglalkozó - civil szervezetek ellen, amelyek külföldi támogatásban részesülnek. Németh ezzel kapcsolatban az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott: "a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött".

Szerinte például megengedhetetlen, hogy "ezerrel támadják" ezek a szervezetek az "illegális bevándorlással" kapcsolatos kormányzati álláspontot. "Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége Donald Trump amerikai elnökké választásával" - mondta, alátámasztva ezzel a fentebb idézett Guardian-cikket, amely szintén azt állította: Trump hatalomra kerülésével az amerikai külügy már nem fog ezen szervezetek mellé állni. A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban Németh Szilárd kijelentette: minden ilyet támogatni fognak, hiszen "a tervezet célja, hogy tisztán lássunk".

A Hír Tv felvétele egyébként még azt is megmutatta, amikor Németh a civilek eltakarításának igényét azzal magyarázta: "az emberek ezt megszavazták, ráadásul megerősítették egy népszavazáson, előtte persze egy nemzeti konzultáción is, ezt nem hagyhatjuk."

Noha a rezsibiztos kijelentése nem tekinthető példátlannak, a szocialista Szakács László mégis kikérte magának, a frakcióvezető-helyettes szerint ugyanis Németh szavai a diktatúrákat idézték. "A civil nyilvánosságot így csak elnyomó rendszerek szokták fenyegetni. Németh Szilárd kijelentése az önkényes hatalmi arrogancia nyílt és brutális megnyilvánulása volt. A szocialista párt szerint magát demokratának valló politikus ilyet nem ejthet ki a száján, Németh Szilárdnak vállalnia kell szavainak következményét: távoznia kell a közéletből!" - írta Szakács, arról ugyanakkor nem ejtve szót, hogy valójában a Fidesz semmilyen módon nem vetette fel korábban a civilek vegzálását, népszavazás és nemzeti "konzultáció" sem volt ebben a témában.

Ráadásul ez az egész ötlet nem új, ahogyan a Soros György, valamint az általa és más, a liberális demokrácia, a nyílt társadalom eszméi mellett elkötelezett közéleti szereplők, valamint akár államok (mint Norvégia - a szerk.) által támogatott civil szervezetek vegzálása sem.

Megint a civilekből csinálnak bűnbakot FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Miután 2014 tavaszán már fellángolt a kormányzati vádaskodás, s gyűlöletkampány az akkor Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott, civil szervezetek, illetve a kormányzást leggyakrabban kritizáló "piszkos 13-akra" való utalásról is kiszivárogtak információk, a kedélyek már-már lenyugodni látszottak azzal, hogy a kabinet által indított vizsgálatoknak sem lett az érintettek elmarasztaló következménye. Ám 2015 tavaszán megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti Korrupcióellenes Program elfogadásáról szóló kormányhatározat. Eszerint a kormány a civil szervezetek átlátható működése érdekében tanulmányozná a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint megvizsgálná a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit. A feladat az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt adott, méghozzá 2015. szeptember 30-ig kellett vizsgálódnia e kérdéskörben a humán tárcának.

Csakhogy mindez valamiképp elsikkadt, s az uniós (nem létező) menekültkvóta ügyében kiírt, majd elbukott népszavazás kormányzati médiakampányában került csak elő ismét a civilek vegzálása, hiszen tavaly májusban Lázár János bejelentette a migrációval kapcsolatosan, hogy "titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását", noha a kancelláriaminiszter később mindezt nem tudta bizonyítani, ahogyan arra sem volt hajlandó magyarázatot adni, honnan volt tudomása az állítólagos titkosszolgálati jelentések tartalmáról. A tegnap is megszólaló Németh Szilárd szeptember végén azt mondta, Soros szervezett hálózati rendszert működtet a magyar kormány migránspolitikájával szemben, és ezzel "komoly nemzetbiztonsági érdekeket sért". Már akkor szorgalmazta, hogy a szakszolgálatok vizsgálják a Soros alapítványától támogatásban részesülő magyar civil szervezeteket.

A boszorkányüldözést most a kormány tavaszi törvényalkotási terve indította meg, amely megismétli a korrupcióellenes stratégiában szereplő mondatot jogalkotási feladatként. Majd múlt pénteken a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt és a Civil Összefogás Fórumot elnöklő Csizmadia László - aki egyúttal a civil szervezeteknek jutó állami támogatásokat osztó Nemzeti Együttműködési Alapot is irányítja - megjelentetett egy, Németh Szilárd szavaival lényegében szó szerint megegyező publicisztikát a kormány napilapjában.

A tervezett hadjáratot először a Policy Agenda elemzése szúrta ki, ennek alapján pedig a Vasárnapi Hírek arról írt, mindez lehetőséget teremthet majd arra, hogy "a nyilvánosság előtt cincálják szét" a civileket. Tegnap pedig a brit Guardian cikke jelent meg, amely szerint a magyar civil szervezetek pontosan arra számítanak, hogy a magyar állam lesújt rájuk az idén, Donald Trump beiktatása után. "Úgy tűnik, Orbánnak nagyobb tere lesz arra, hogy végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amik szembemennek a demokráciával és a jogállammal" - értékelte a helyzetet Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a lapnak. Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Guardiannek azt mondta: szervezete folytatja munkáját Magyarországon, de elismerte, hogy a magyar helyzet az egész EU tesztje lehet. A cikk arra is emlékeztetett, a civil szervezeteknek Oroszországban mentek neki a magyarhoz hasonló módon.

Átláthatóak

A hatályos civil törvény már ma is meghatározza a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet fogalmát, amely azokra a szervezetekre értendő, amelyeknél az államháztartás központi alrendszerétől kapott támogatás (tehát nem ideértendő az önkormányzati vagy nemzetközi támogatás) valamely költségvetési év vonatkozásában összességében az éves költségvetési támogatások tekintetében az 50 millió forintot meghaladják. Az ilyen szervezet vezető tisztségviselője már ma is vagyonnyilatkozat-tételre köteles, hiszen közpénzekkel gazdálkodik. De a nem közpénzből gazdálkodó civil szervezetek esetében is szigorú szabályok vannak érvényben, hiszen az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet, az adományozásról szóló beszámoló, illetve az 1 százalékos felajánlásokról szóló beszámoló valamennyi ilyen alapítvány, egyesület esetében kötelező. Mindennek a Soros alapítványa által támogatott civilek minden egyes évben eleget tesznek, tételesen felsorolva támogatásaikat, illetve azok forrását. Ezzel szemben a kormány álciviljeinek honlapján máig csupán támogató szervezetek, majd pedig magánszemélyek névsora szerepel, így nem tudni, hogy valójában milyen összegű és eredetű pénzügyi forrásokhoz jutnak. Ráadásul az utóbbi években már az is kiderült, hogy az állami források felett őrködő "civil" tanács nem minden esetben pártatlanul járt el.