Kimúlik a Fidesz legsötétebb lenyúlása

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. lezárja az utóbbi évek legellentmondásosabb értékpapírjának, a Letelepedési Magyar Államkötvényenek (LMÁK) az értékesítését. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében még lesz lehetőség. Az ÁKK arra hivatkozva döntött így, hogy kedvezőbbre változott az ország pénzügyi helyzete a 2013-as indulás óta. Az ellenzéki pártok kárfelmérést sürgetnek.

Lényegében az elmúlt ősz óta a kormány lebegtette a letelepedési kötvénynek a jövőjét. A pontot az i-re az ÁKK csütörtöki közleménye tett fel. A szervezet a letelepedési kötvényeket egyszerűen LMÁK néven besorolta az olyan magyar állampapírok közé, mint a Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) vagy a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), mintha az egy ezektől alig különböző, az államadósság finanszírozó értékpapír lenne. Pedig az az LMÁK, amelynek vásárlására már csak 2017. március 31-ig van lehetőség merőben más, mint az ÁKK egyéb - egyébként a maguk szerepét évtizedek óta megfelelően betöltő - állampapírjai.

Mondhatni álságos az ÁKK közleménye az LMÁK kivezetéséről. Azt írják, hogy "a kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett az ország számára. A több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfél milliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon. A valóság ezzel szemben az, hogy egy minden ízében gyanús konstrukció ebben a formában megszűnik.

A letelepedési kötvény nálunk másképp működött, mint más országokban, itt egy szűk kör gazdagodott belőle, másutt befektetésre volt jó

A lényeg ugyanis az, amit Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy fogalmazott meg, hogy "aggodalomra ad okot, hogy a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők engedélyét laikus politikusok adták ki." Véleménye szerint a program beszüntetése ugyanolyan átláthatatlan lesz, mint egész működése.

Egyébként lapunk újból kikérte az NGM-től és a kancelláriáról a letelepedési kötvényprogram hasznáról készült minisztériumi jelentést, de a mai napig még nem kaptuk meg. Erről ugyanis Lázár János kancelláriaminiszter tett említést egy írásbeli kérdésre küldött válaszában. A jelentés létéről egyébként korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszámolt.

A program 2013-ban Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjének bábáskodásával indult el - idézte fel a kezdeteket lapunk érdeklődésére Szakács László. Az MSZP frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság tagja emlékeztetett arra, hogy a törvényjavaslatot Rogán egyéni képviselőként adta be a gazdasági bizottsághoz, amelynek akkori elnöke ugyancsak a kormánypárti politikus volt. A törvény szerint tartózkodási, később letelepedési engedélyt az az Európai Unión kívüli külföldi állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy ő vagy a cége legalább 300 ezer euróért letelepedési államkötvényt vett. Így szabadon mozoghatott a schengeni országok között is.

Ez az eljárás egyébként bevett gyakorlat a világ számos országában - mondta Szakács László, például az Egyesült Államokban vagy Új-Zélandon is. Filozófiája pedig nem más, minthogy azok az országok, amelyek vonzzák a külföldi betelepülőket, bizonyos gazdasági befektetésekért cserébe letelepedési lehetőséget nyújtanak külföldieknek, amely feljogosíthat - hosszabb távon - az állampolgárság megszerzésére is. Az így keletkezett devizabevételt természetesen az állam finanszírozására fordítják.

Magyarországon azonban a lényeg elsikkadt különböző mesterkedések révén - mondta az ellenzéki politikus. A kötvényeket értékesítő cégeket a gazdasági bizottság jelölte ki, lényegében kormány instrukciói alapján. Ezek hatalmas extraprofit zsebelhettek be a közvetítésért, amelyen a magyar állam a jutalékokon 8 milliárd forintot bukhatott. A közvetítő cégek döntő többsége magyar hátterű offshore cég, némelyiket frissen alapították a törvény elfogadása előtt. Kétséget kizáróan a nyertesek Rogán Antal, illetve Habony Árpád ismeretségi körébe tartoznak. Nem kötötték ki, hogy a kötvény vásárlóinak kötelező ingatlant venniük Magyarországon, valamint vállalkozást alapítaniuk, s ennek révén munkahelyet létesíteniük.

A letelepedési kötvények megszüntetése nem elég: minden forinttal el kell számolni - írta közleményében az MSZP. Az ellenzéki párt indítványozza, hogy valamennyi kötvényforgalmazó cég vezetője számoljon el az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, hány milliárd forintot kaszáltak Rogán Antal törvényének köszönhetően. Az elszámoltatás eredményét az adóhivatalnak is ellenőriznie kell, és ha az érintett cégekről kiderül, hogy offshore módon működve nem fizettek adót, a letelepedési kötvényből származó "pofátlanul magas haszon 75 százalékát különadóként fizessék be a magyar államkasszába". A szocialisták szerint "a letelepedési kötvénynek nevezett kormányzati korrupciót nem szabad elhallgatni, az urizáló fideszes elitnek minden forinttal el kell számolnia!"

Az Együtt, az LMP és a Párbeszéd is külön-külön hasonló értelmű közleményben reagáltak a letelepedési kötvény megszüntetésének hírére.

Csak a közvetítők nyertek az ügyleten

Pintér Sándor belügyminiszter szerint, eddig 4247 kötvényt jegyeztek le a közvetítő cégek. A belügyminiszter azt mondta, hogy tavaly december 15-éig a családtagokkal együtt összesen 12736-an kértek letelepedési engedélyt, de közülük csak 10233-an kapták meg azt. Elsősorban kínaiak, oroszok voltak a nagyobb vevők.

A közvetítő cégek a legolcsóbb árazással számolva 97,5 milliárd forintos bevételre tettek szert. Minden egyes kötvényen 23 millió forintot kerestek. A vevő a kamathoz csak részben jut hozzá, mert azt a közvetítő cégeké lesz, úgy hogy a közvetítők kötvényenként mintegy 9 millió forintot keresnek. A “magyar modell” olyan, hogy kizárólag a közvetítő cégek járnak jól, viszont a magyar állam vagyis az adófizetők buknak rajta.