Bérkommandók vegzálhatják a cégeket

Publikálás dátuma
2017.02.07 06:00
A nagy vállalatoknak könnyebb végrehajtani a béremelést FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrizteti majd a kormány a cégeket, hogy betartják-e a kötelező béremeléseket - jelentette be tegnap Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. A legtöbb hazai kis és közepes vállalkozás (kkv) számára a "kötelező" béremelés is nehezen elviselhető terhet jelent, az azon felüli keresetjavítást pedig még csak tervezik.

Ismét bérkommandók járhatják az országot, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a cégeket, betartják-e a munkaadók, munkavállalók és a kormány között tavaly novemberben kötött megállapodásban rögzített kötelező béremelést. Cseresnyés Péter államtitkár hétfői tájékoztatóján elmondta, az első negyedév a tapasztalatai, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken - így például, ha szükséges a bértámogatáson - gondolkodni.

A szaktárca idén 8-9 százalékos bruttó béremelkedést prognosztizál, vagyis már a kormány is arra számít, hogy nem várható 11 százalékos bruttó béremelkedés a versenyszférában az év első kilenc hónapjában. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban 2 százalékpont helyett nem lesz 2,5 százalékpontos szociális hozzájárulás csökkentés a vállalkozók számára.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) még a tavalyi bérmegállapodás előtt többször is arra figyelmeztetett, hogy ez a nagy mértékű béremelés sok veszélyt rejt magában. Egyebek mellett növelheti a feketemunka arányát, de a színlelt szerződések is megszaporodhatnak, s jó néhány vállalkozás tönkremehet - mondta a Népszavának Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára. Ezek a gondok elsősorban vidéken, az alacsony átlagkeresetet fizető nagy élőmunka igényes kkv-knál jelentkezhetnek. Az ellenőrzések fókuszba állítása azt jelzi, hogy a kormányzat is sejthette, ebből a béremelési hullámból még baj lehet - tette hozzá a főtitkár.

Nagy kérdés az is, hogy a félmillió hazai vállalkozást hogyan, milyen szempontok alapján kik ellenőrzik majd és egyáltalán, lesz-e elegendő ellenőr. Ha esetleg sok szabálytalanságot tárnának fel az ellenőrzések, azon is el kellene majd gondolkodni, hogy megvannak-e a feltételei a bérmegállapodás teljesítésének- vetette fel Dávid Ferenc. A versenyszférában 1 millió 28 ezer embert érint a kötelező béremelés és kétharmaduk a magasabb kategóriába tartozik. A vállalkozások az előző év mérlegének , az elfogadott üzleti terv ismeretében döntenek a kötelező béremelés fölötti szinteken az esetleges további emelésről. Kényszerhelyzetben lesznek, mert a nyugat-európai bérek, de már a szlovák, cseh, lengyel bérek is jócskán felülmúlják a magyar átlagkereseteket. A munkaerő elszívó hatás már a régióban is erősödik.

A kötelező béremeléseket a legtöbb vidéki üzletben is megadták a dolgozóknak, de van ahol inkább - legalábbis papíron - a részmunkaidős foglalkoztatással igyekeznek megoldani a bérköltség növekedést. Fél év múlva derülhet ki, hogy hány helyen kellett a létszámot csökkenteni, boltot bezárni, a részmunkaidős foglalkoztatást növelni - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

A nagyobb vállalkozások, láncok számításai szerint a növekvő forgalomból ki tudják gazdálkodni a béremeléseket, a cafeteriát és számukra a társasági adó 9 százalékra, illetve a szociális hozzájárulás 5 százalékos csökkentése is jelentős tehercsökkenést jelent. A kötelező béremelés fölött a nagyobb cégek is 30-35 ezer forintot tettek rá a bérekre. Mást nem is nagyon tehettek, mert továbbra is erős a fluktuáció a kereskedelemben, eléri a 40-60 százalékot is, és nem állt meg az elvándorlás sem. Főleg Nyugat-Európába mennek a szakemberek, ahol átszámítva átlagosan 100 ezer forinttal több az átlagbér.

Igazán nagy bajban a vidéki kis boltok vannak, ahol nem lehet a forgalmat növelni és az adó, illetve járulék csökkentés nem egyenlíti ki a bérköltség növekedést. A hátrányos adottságú régiók kistelepülésein pedig egyre több a konténer bolt, és a bolthelyettesítő árukiszolgáló autó.

Az érdekképviseleti szervezetek a láncok többségével megegyezett a kötelező béremelés fölötti mértékekről, de a Tesco és a Metro esetében ez még várat magára és a jelek szerint az Auchannál is lehetnek még az év közben bérviták.

Négykarikás bérvita
A győri Audi gyárban tegnap is folytatódtak a tárgyalások a béremelésről a munkáltató és a szakszervezetek között. Az Audi a múlt hét közepén tett új bérajánlatot: 2017-re, és jövőre is 30-30 ezer forintos alapbéremelést kínált. A munkáltató emellett az idei cafeteriakeretet 600 ezer, a jövő évit pedig 620 ezer forintban határozta meg. Az ajánlat szerint a munkavállalók januárig visszamenően mind az alapbért, mind a béren kívüli juttatást megkapnák. A szakszervezet azonban az idén és jövőre is 40-40 ezer forintos alapbér-emelést kért, a cafeteria-csomagról azonban már megegyeztek.

 Lemaradásunk alig csökkent

Nemcsak nominálisan, hanem vásárlóerő-paritáson számolva is az egyik legalacsonyabb a magyar nettó bér - az Eurostat 2015-ös adatai alapján. (Az elmúlt esztendőről ilyen összesítés még nem történt.) Bő egy esztendeje átlagos éves jövedelem Magyarországon 6702 euró volt, ezzel csak Litvániát, Romániát és Bulgáriát előztük meg. Aligha vigasztal bárkit is, hogy amíg a a nettó bért figyelembe véve a visegrádi négyek átlagához képest 33 százalékos volt a lemaradásunk, addig a vásárlói paritásnál "csak" 29 százalékos.

Igazából azonban az az érdekes, hogy a nyugat-európai bérekhez viszonyítva hogyan is állunk. Ha csak Ausztria átlagbéreihez viszonyítva végzünk összehasonlítást, akkor megállapítható, hogy a szomszédos országban 4,2-szor többet keresnek, mint a magyarok, vásárlóparitáson viszont 2,5-szer élnek olyan jól, mint mi.

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza - mondta Cseresnyés Péter államtitkár. Vagyis évi mintegy 600 euróval, azaz a különbség alig mérséklődött, hiszen más országokban is voltak béremelések.

Szerző
2017.02.07 06:00

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50