Majdnem összefogás a zuglói választás előtt

Publikálás dátuma
2017.02.10 06:07
Ellenzéki tabló hiányzókkal FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Bár a személyéről már a múlt héten megegyeztek, csak tegnap mutatták be a zuglói időközi választás baloldali jelöltjét, Bitskey Bencét. Nincs azonban teljes ellenzéki összefogás mögötte: négy ellenzéki formáció indul a Fidesz jelöltjével szemben.

Az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd összefog, közösen állít jelöltet az április 23-ai zuglói időközi választáson - jelentették be a pártok képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon, amelyen a Párbeszéd zuglói polgármestere, Karácsony Gergely mellett megjelent Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Molnár Csaba, a DK alelnöke és Tóth Csaba szocialista képviselő is. A három párt az Összefogás Zuglóért Egyesülettel kiegészülve Bitskey Bencét indítja, aki a nemzet színészének, a néhai Bitskey Tibornak az unokája, Zuglóban született, ott is él, és jelenleg az önkormányzat egyik cégénél civil kapcsolatokkal és rendezvényszervezéssel foglalkozik.

„Az előző választáson a körzetet szintén közös jelölt nyerte, most ugyanolyan, vagy talán még jobb esélyekkel indulhatunk” – fogalmazott a Népszavának az újdonsült jelölt, aki mögött azonban nem teljes az ellenzéki összefogás. A Fidesszel szemben ugyanis az MSZP-DK-Párbeszéd-Összefogás Zuglóért Egyesület mellett külön indul a Civil Zugló Egyesület-Együtt páros, az LMP és a Liberálisok. A helyi felmérések alapján a polgármester által támogatott MSZP-DK-s jelölt a legerősebb, ám a választás olyan körzetben lesz, ahol az összefogás 2014-ben csak 7 szavazattal tudott győzni. Hiába "csak" időközi választásról van szó, a tét nagy: ha a Fidesznek sikerül megnyernie a szocialista körzetet, akkor többségbe kerül a zuglói képviselő-testületben. (Jelenleg 9 fideszes, 8 baloldali, plusz a párbeszédes Karácsony Gergely és egy-egy LMP-s, jobbikos és Civil Zugló Egyesület képviselője tagja a testületnek.) Karácsony azt javasolta, tartsanak előválasztást, hogy az időközi választáson valóban csak egy jelölt álljon a Fideszével szemben. Szerinte erre lenne elég idő, hiszen március 6-án indul el a hivatalos jelöltállítás. „Az LMP-nek, a Liberálisoknak és a Civil Zugló Egyesületnek kell eldöntenie, hogy nekik az a fontos, hogy megmutassák magukat, vagy pedig nem is a Fidesz ellenében indulnak, hanem az ellenzék megosztásáért” – fogalmazott a zuglói polgármester. Bitskey lapunknak azt mondta, neki már nem feladata közeledni az LMP-hez, vagy más pártokhoz, hiszen ezek „lejátszott körök”.

A Fidesz Szatmáry-Jähl Angélát indítja ő Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő édesanyja, korábban is indult a körzetben.

„Pontosan az zajlik, amire számítani lehet, átfogó ellenzéki megállapodás a 2018-as választás előtt nem születik” – értékelt a Népszavának a Political Capital választási szakértője. László Róbert szerint a választási rendszer valamiféle együttműködésre kényszeríti a feleket, de ennek nem feltétlenül kellene úgy működnie, mint 2014-ben, amikor mindenhol közös jelölt indult egy nagy közös listán. „Amíg nem dőlnek el az erőviszonyok, a pártoknak mások az érdekei. Az előttünk álló hónapokban mindenki a maga módján próbálja a saját pozícióját erősíteni, hogy minél megkerülhetetlenebb legyen a későbbi tárgyalásokon” – vélekedett a szakértő, hozzátéve: az egyéni jelöltek megtalálása 2014 előtt nem működött, terepmunkát nem végeztek, hanem tárgyalóasztal mellett döntötték el, hogy ki hol induljon. László Róbert szerint ez volt a vereségük egyik oka. Épp ezért a választási szakértő úgy látja: kulcsfeladat a megfelelő jelöltek megtalálása. László szerint megfordulhat a logika: nem a pártok fogják majd jelölni a jó vagy rossz jelölteket, hanem a jelöltek mögé kell beállniuk a pártoknak.

2017.02.10 06:07

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45