Milliókkal bírságolják a TV2-t a hajléktalanos riport miatt

Publikálás dátuma
2017.02.10 13:54
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Összesen 5,5 millió forint bírságot szabott ki, valamint a jogsértésről szóló közlemény közzétételére kötelezte a TV2 médiaszolgáltatóját a Tények hajléktalanokról szóló, emberi méltóságot megsértő és kirekesztő riportja miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a legutóbbi ülésén - írja az NMHH közleményében.

A közleményben emlékeztetnek, hogy három bejelentés – a Párbeszéd Magyarországért Párt, az Utcajogász Egyesület és egy magánszemély beadványa – alapján indított eljárást a Médiatanács a TV2 tavaly novemberi, hajléktalanokkal foglalkozó riportja ügyében, és megállapította, hogy a televízió figyelmen kívül hagyta az emberi méltósághoz való jogot azzal, hogy a riport a hajléktalanokat deviáns, elszigetelt kisebbségként egyoldalúan, sematikusan ábrázolta. A szerkesztő olyan megalázó kifejezéseket használt, amelyekkel megbélyegezte a hajléktalanokat. Mindez alkalmas volt arra, hogy a riport elősegítse, felerősítse a velük kapcsolatos torz vélekedéseket, előítéleteket, sztereotípiákat a közvéleményben, és olyan képet festett, mintha ezek a társadalom többsége számára elfogadottak lennének.

Az emberi méltósághoz való jogot védő és a közösségek kirekesztését tiltó törvényi szabályok megsértése miatt a Médiatanács a csatorna médiaszolgáltatóját összesen 5,5 millió forint bírsággal sújtotta. A Médiatanács a jogsértésekről szóló közlemény közzétételére is kötelezte a televíziót ezzel a szöveggel: „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa megállapította, hogy a TV2 csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt. médiaszolgáltató a 2016. november 7-én sugárzott Tények című műsorszám „Bűz és mocsok az aluljárókban” riportjában megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartását előíró, valamint a közösségek kirekesztését tilalmazó törvényi rendelkezéseket. A riport – lealacsonyító kifejezéseket használva – megbélyegzésre alkalmas képet vázolt a hajléktalanokról; olyan emberekként ábrázolta őket, akik elítélendően viselkednek, a többségi társadalmat puszta létezésük is zavarja.”

A közleményt három napon belül a Tények című műsor elején, az átlagos néző számára a közlemény elolvasására elegendő időtartamban kell közzétenni – és egyidejűleg fel is olvasni –, valamint a www.tv2.hu és a www.tenyek.hu honlapok nyitóoldalain elhelyezni úgy, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen egy héten át folyamatosan - írta az NMHH.

A Médiatanács az emberi méltóság megsértése kapcsán nem a műsorszámban szereplő személyek személyiségi jogainak védelmében, az egyéni jogsérelmek megléte ügyében járhat el, hanem annak megállapítására jogosult, hogy a médiaszolgáltató tiszteletben tartja-e műsoraiban az emberi méltóságot az egyes társadalmi közösségekre vonatkozóan. Az emberi méltóság értéke azáltal sérül, ha a nézők olyan véleményeket hallhatnak, amelyek szerint ez az érték nem egyenlő, általánosan érvényesíthető vagy korlátozható. A testület ezért akkor léphet fel az emberi méltóság alapvető értékének védelmében, ha a sérelem veszélyezteti a közérdekű igényérvényesítést, a demokratikus nyilvánosságot. A Médiatanács hangsúlyozza, hogy nem a feldolgozott témát önmagában, hanem annak módját, tartalmát és a közönségre gyakorolt lehetséges káros hatását vizsgálta. A Médiatanács tartózkodik a társadalmi problémák bemutatásának, kiváltképp azok választott hangnemének tabusításától, de leszögezi, hogy a médiaszolgáltatók a médiaműfajtól, a témák feldolgozási módjától függetlenül kötelesek tiszteletben tartani az emberi méltóságot.

A hajléktalanok ellen uszító riport közlése után Iványi Gábor - akinek több éves nyilatkozatát játszották be az anyagba, és erről nem is értesítették őt - lapunknak úgy fogalmazott: "legalább egy-két éve adtam utoljára interjút a TV2-nek, az új klientúrával biztosan nem álltam szóba, s eztán sem fogok. „Nem is az zavar, hogy a nevemen szeplő esik egy ilyen riport kapcsán, hanem az, hogy a műsorkészítők ennyire aljas módon rúgnak bele védekezésképtelen emberekbe” - hangsúlyozta az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője.

Szerző
2017.02.10 13:54

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45