Választási pártosodás

Nyakunkon a választási kampány, ennek egyik csalhatatlan jele, hogy új pártok lépnek színre a hazai közéletben. A többség még csak önmagát szervezi, a Momentum Mozgalom azonban már mérhető támogatottságot ért el.

Szinte hetente mutatkozik be új politikai tömörülés, ahogyan a legutóbbi voksolások előtti évben is 23, míg 2014-ben további 4 párt jegyeztette be magát, amit akkor elemzők a megkönnyített jelöltállítással és az ehhez felhasználható kampánypénzek osztogatásával magyaráztak, az ellenzék meg azzal, hogy a Fidesz a választók megtévesztésére pénzelte az új szervezetek létrehozását. A legtöbb azóta megszűnt, most 124 pártot tartanak nyilván a bíróságok, de a listában még nem szerepelnek az idén alakult tömörülések. Pedig megint elindult a választási pártosodás, szinte heti rendszerességgel tűnnek fel új szervezetek.

A napokban juttatta el szerkesztőségünkbe a vállalt feladatait összegző bemutatkozó anyagot a bejegyzés alatt álló Változást Akaró Szavazók Pártja. A VÁLASZ magát demokratikus polgári pártnak tekinti, elnöke az a Katona Andrea, aki tavaly Magyar György ügyvéd helyettese volt a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület programjainak szervezésekor. Hosszan, 28 pontba szedve sorolják terveiket, amelyek végigvezetnek bennünket az Orbán-kormányok demokrácia ellenes lépéseinek kritikáin: szakértő kormányt hoznának létre, helyreállítanák a fékek és ellensúlyok rendszerét, elérnék, hogy a vezetők kiválasztása tudásuk alapján történjen, és ha hibáznak, felelősségre lehessen őket vonni. Szerepel a listában a korrupció felszámolása, a mezőgazdaság újjáélesztése, jó színvonalú és mindenki számára elérhető oktatás, megbízható egészségügy létrehozása, az állam és egyház szétválasztása, sőt az állatok védelme is. Mindezek elérése érdekében az induló párt a közvetlen demokráciára oktatná az embereket, és természetesen indulni akar a következő választásokon. Közben a már említett Magyar György Borz Miklós médiaszakértővel együtt interneten próbálja elérni egy előválasztás lebonyolítását, hogy az indulók felmérhessék valódi támogatottságukat, mert azt látják, hogy az ellenzéki pártok nem jutnak egyezségre a „nulladik fordulóról”. Egyelőre azonban az ő akciójuk sem látszik nagyon sikeresnek.

A VÁLASZ névválasztása nem a legszerencsésebb, hiszen ezen a néven már a 2014-es választáson is indult egy párt, amely azonban összesen 3 képviselőjelöltet tudott állítani olyan általános tervek mellé, mint hogy „emberi és bibliai alapú” kultúrát kell megteremteni. Az első Válasz 2015-ben meg is szűnt, viszont ezen a néven működik egy székesfehérvári egyesület is, érdemes lenne névváltozáson gondolkodnia az alakuló pártnak. Ezt az utat választotta a Nyugdíjasok Pártja 50+ néven szintén bejegyzés alatt álló szervezet is, amelyik hivatalosan január végén bontott zászlót, hogy az idős emberek érdekeit képviselje. Először Idős Demokraták Szövetsége (IDESZ) néven léptek a nyilvánosság elé, de a leendő tagságnak nagyon nem tetszett a Fidesszel vonható párhuzam, úgyhogy még a hivatalos bemutatkozás előtt átváltottak 50+-ra.

Az biztos, hogy ezeket a pártokat komolyabban kell venni, mint az év első jelentkezőjét a pártlistára. A január 10-én színre lépett magyar Hacker Párt ugyanis saját weboldalán bevallja, hogy a bíróságon nem is regisztráltatta magát. Az ország első digitális pártja céljának tekinti az oktatás megreformálását; a személyiségi és szabadságjogok védelmét; a fiatal generációk modern jövőképének kialakítását. A névtelenségüket őrző szervezők azt mondják „senki nem tagja egyik mai pártnak sem, nem áll mögöttünk Soros György és nem támogat minket senki”.

A bujkáló párthoz hasonlóan ma még keveset lehet tudni a várhatóan február 17-én Londonban megalakuló Európai Alternatíva Pártról is. A külföldön élő magyarok érdekeinek képviselőjeként teljes választójogot követelnek az „élhetetlen körülmények miatt külföldön munkát vállalni kényszerült” magyar állampolgároknak. Egyablakos online ügyintézést kérnek, az évente hazaküldött 1000 milliárd forintjuk fejében azt várják a kormánytól, hogy alapítson a nagy magyar kolóniákban: Londonban, Brüsszelben, Bécsben magyar iskolákat és teremtsen valós hazatérési lehetőséget számukra. S akkor még nem beszéltünk az olimpia-népszavazás aláírásait gyűjtő Momentum Mozgalomról, amely már bejelentette, hogy az akció után párttá alakul. A szervezet eddigi működésével máris elérte, hogy a Medián szerint a biztos szavazók 2 százaléka mögöttük áll.

Biztosak lehetünk benne, hogy az idén hosszú lesz az újonnan létrejövő kis pártok listája, ahogy az előző választás előtt is. Becsületes célokért indulnak, de attól még szabdalják az ellenzéket és ez a kormánypártoknak segít, vagyis épp azoknak, akiknek a ténykedése kiváltotta az alakuló szervezetek tagságának tiltakozását.