Nagyobb növekedést vár Brüsszel Magyarországtól

A kormány előrejelzésénél kisebb mértékű, ám korábbi jóslatait meghaladó növekedést jósol Magyarországnak a következő két évben az Európai Bizottság (EB) a hétfőn közzétett téli gazdasági előrejelzésében. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése kitér mind az Unió egészére, mind az egyes országokra.

Magyarország esetében az idén 3,5, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít az EB. (Novemberben még 2,6, illetve 2,8 százalékos növekedést jósolt az előttünk álló két évre.) A tavalyi esztendőre - egy nappal az előzetes adatok napvilágra kerülése előtt - 1,9 százalékos növekedést várt a brüsszeli testület. (A hazai statisztikai hivatal ugyanis ma közli a 2016. év negyedik negyedéves GDP-adatait. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a tavalyi utolsó negyedévében 2, az év egészében átlagosan 2,1 százalékos lehetett a GDP-növekedés.)

Az utóbbi négy év növekedési mélypontja főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje is. A brüsszeli adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.

Az EB szerint a következő időszakban várhatóan élénkülni fognak a beruházások, ahogyan a bérmegállapodások nyomán erősödő bérkiáramlás miatt a háztartások fogyasztása is, ami a várakozások szerint 2017-ben és 2018-ban is a növekedés hajtóereje lehet. A bérnövekedést fokozza a már több szektorban megjelent munkaerőhiány is.

Az uniós intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog Magyarországon, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,2 százalékra, majd 2018-ra 3,1 százalékra ugrik a hazai kereslet növekedése nyomán, ekkor már átlépi a jegybank 3 százalékos célját.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt az idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig még mindig 71,2 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.

Az Európai Bizottság javított az euróövezeti és az egész Unióra vonatkozó növekedési előrejelzésén is, az idén az euróövezeti GDP 1,6 százalékkal, 2018-ban pedig 1,8 százalékkal emelkedik, míg az EU egészében az idén és jövőre is 1,8 százalékos növekedés várható. A brüsszeli értékelés szerint az Uniót javuló növekedési és foglalkoztatottsági kilátások jellemzik, ám Donald Trump jövőbeli gazdaságpolitikája, illetve a Brexit azonban továbbra is fontos kockázati, bizonytalansági tényező.

A 28 tagország idei növekedési rangsorát Románia vezeti 4,4 százalékkal, Luxemburg és Málta gazdasága, valamint Magyarország előtt. A sort Olaszország zárja egy százalékos bővüléssel.