Büntethető vagy sem a hálapénz?

Ismét levélben fordult az igazságügyi miniszterhez Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (RESZASZ) elnöke jelezve: nincs tovább, Trócsányi László tegye egyértelművé, büntethető vagy sem az utólag elfogadott hálapénz.

Büntethető vagy sem a hálapénz elfogadása – évek óta tisztázatlan a magyar jogrendben. A hálapénzzel kapcsolatos jogi szabályozás az elmúlt időszakban többször is változott. 2002-ben például előírták, hogy már akkor is bűncselekményt követ el az orvos, ha az előre nem ígért és nem is kért pénzt utólag teszik a zsebébe, amit aztán nem ad vissza. Ez a szabályozás egy évig élt, 2003-ban Bárándy Péter, akkori igazságügy-miniszter kezdeményezésére korrigálták, onnantól ismét nem minősült vesztegetésnek az előre nem kért pénz utólagos elfogadása sem. Ez a helyzet változott meg 2013. július elsején, az új Btk. hatálybalépésekor: akkortól ismét szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek számít a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása.

Egy másik jogszabály a munka törvénykönyve viszont megengedte a hálapénzt. Az ellentmondásra még 2014-ben, egy szakmai konferencián Gellér Balázs jogász hívta fel a figyelmet, amely után a Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György kormányzati állásfoglalást kért a hálapénz elfogadhatóságáról, illetve a Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyészhez fordult.

A szakmai szervezetek kérésére az Igazságügyi Minisztérium egy, 2015 márciusában közzétett egy korrekciót az épp parlament előtt lévő tervezetébe. Ebben még az szerepelt, hogy az egészségügyi dolgozó, ha utólag fogad el hálapénzt a betegtől, akkor nem követ el bűncselekményt. Ezt a megfogalmazást akkor mind a Magyar Kórházszövetség, mind jogászok ismét kifogásolták, mondván: ha a parlament ebben a formában fogadja el a javaslatot, akkor a hálapénzt elfogadó orvos – az adott helyzet értelmezésétől Új módosítás meg nem született azóta sem.

Így most a hatályos büntetőjogi szabályozás nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének. A hálapénz büntetőjogi megítélésének rendezése tehát továbbra is jogalkotói beavatkozást igényel.

Dénes Tamás, a RESZASZ elnöke szerint bizalomra adhat okot, hogy az utóbbi időben a kormány több intézkedésével egyértelművé tette, hogy a jövő egészségügye csak hálapénzmentes lehet. Erre példaként említi, hogy a rezidens ösztöndíjak pályázati feltételei közé beemelték a hálapénzmentességet, illetve elkezdődött a hálapénzmentes, extra szolgáltatások vásárlására teret adó szülészetek elindítása.

A fiatal orvosok érdekvédelmi szervezete egyebek mellett négy kérdésre vár választ Trócsányi László minisztertől, így például arra, hogy a Legfőbb Ügyész által kezdeményezett jogszabály-módosítás után milyen lépéseket tett tárcája a jogi helyzet rendezése érdekében? Mikorra várható a Minisztérium által előkészített jogszabály-módosítási javaslat, valamint az mikor kerül az Országgyűlés elé előterjesztésre? Miniszter Úr álláspontja szerint mikorra várható a hálapénz minden formájának a tiltása?