Közpénzen épül Tállaiék szállodája

Nem adták ki lapunknak a mezőkövesdi sportszálló dokumentumait, pedig a létesítményre a Tállai András elnökölte helyi focicsapat rengeteg közpénzt kapott. Maga a NAV-elnök korábban azt tanácsolta a sajtónak, menjenek el a Borsod megyei településre, ott meg lehet tekinteni a szerződéseket. Nem lehetett. Viszont tudjuk: a sporthotel többe kerül, mint a Zsóry FC stadionja.

Hiába fogadtuk meg Tállai András tanácsát és mentünk le Mezőkövesdre, hogy kikérjük az adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesdi Zsóry FC által építtetett sportszálló szerződéseit, dokumentumait.

Menekül a sajtó elől?

Tállait már hiába keresnék szokásos hétvégi "falujárásán", ugyanis miután a 444 újságírói a hetekben a NAV-elnök nyomába eredtek, már nem teszi közzé programját a Facebookon. Így sajnoscsak utólag értesülhetünk egy-egy falunapról, vérnyomásmérő-átadásról vagy iskolai menza megtekintésről. Arra is esélytelen rákérdezni a NAV-elnöknél, miért kap két adótanácsadó cégtől összesen havi félmilliót "szerkesztésért" ahelyett, hogy az adóhatósági szaklapok főszerkesztését beépítették volna a milliós államtitkári fizetésébe.

Ugyanis a klubszékházhoz, stadionhoz érve már a portán sem jutottunk túl: két úr kérdezte, miben segíthetnek, előadtuk, hogy Tállait követve ide jöttünk az iratokért, egy illetékessel szeretnénk beszélni. Egy "már megint az a kurva sportszálló" felkiáltás után megérkezett egy fiatalabb, magát sajtómunkatársnak mondó melegítős úr is.

Vele sem jutottunk előrébb, mivel a szálló ügyében nem mondhatott semmit, az "illetékes, aki ezzel foglalkozik" éppen elutazott. Pedig az adóügyi államtitkár januárban azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy helyben megtekinthető a készülő sportszálló költségvetési terve. Ugyanakkor a riporter nem tudta minden kérését feltenni Tállainak a sajtótájékoztatón, mivel amikor azt fejtegette: miért került a tervezett háromszorosába, 1,4 milliárdba a sportszálló, s miből finanszírozzák a szükséges önrészt, válasz helyett az államtitkár szólt egy beosztottjának, aki egyszerűen kivette a mikrofont az újságíró kezéből.

A vonatkozó, többütemű közbeszerzés harmadik részének eredménye nemrég jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, ami egy 910 millió forintos szerződést hozott a többi pályázatot is megnyerő Penta Industry Kft.-nek. A vállalat korábban 396 millióért vállalta a munkát. Ugyanakkor ezt a szerződést később módosították, mert Tállaiék rendeltek még egy szintet az épületre, ez 469 millióra tornázta fel az árat. Így a sportszálló drágábban épül meg, mint a Mezőkövesd 5000-es 1,25 milliárdos stadionja. Az ingatlant, amely egyébként egy korábbi állami kemping területe 60 millió forintért vették meg.

A városháza FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Ágaskodó toronydaru

A mezőkövesdi lepattintás után sem adtuk fel, újból kikértük az adatokat, s ha nem kapjuk meg őket, perre megyünk, hiszen - példaként - a felcsúti akadémiát a múlt héten kötelezte a TAO-pénzekhez köthető szerződéseinek kiadására a bíróság másodfokon is. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány esetében nagyjából 5-6 milliárd forintnyi beruházásról van szó. A Fővárosi Ítélőtábla azért kötelezte a felcsútiakat az adatok közreadására, mert az alapítvány közhasznú, s ilyen tevékenysége végett nyilvánosan kell működnie. A mezőkövesdiek esetében inkább a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletére hivatkozhatunk: eszerint a TAO-felajánlás közpénznek minősül, ezért felhasználásának nyilvánosnak kell lennie.

Tállai András FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A Tállai elnökölte fociklubtól az építkezés felé vettük az irányt. Az ágaskodó toronydarunak hála a jövendőbeli sportszállót viszonylag könnyen megismertük a fürdőnél, bár az a GPS szerint nem azon a címen található (Bazsarózsa utca 2. - a szerk.), amit az iratokon, pályázati anyagokon megadtak. Vélhetően a munkásokat értesíthették, hogy valaki jön a "tévéből", egész bizottság fogadott bennünket, az állványzatról nem túl szívélyes megjegyzéseket kaptunk - szerintem édesanyám azóta is csuklik. A munkálatok lassan a végső stádiumhoz közelednek, már a külső szigetelést csinálják. Arról nem szól a fáma, mikor adják át a sporthotelt, de vélhetően már tavasszal üzembe állhat a létesítmény a többi környékbeli szálloda mellett. Ugyanakkor meg kell jegyezni: ahhoz képest, hogy egy csaknem másfél milliárdos épületről beszélünk, igen kicsinek tűnik.

Ha a Zsóry FC-nek magának kellett volna kifizetnie az 1,4 milliárdot, igen nehéz helyzetbe kerülne: legkevesebb 45 ezer forintért kellene kiadni egyetlen szobát az év mind a 365 napján ahhoz, hogy két év alatt megtérüljön a befektetés - ebben az összegben nincsenek benne az alkalmazottak bérei, és a rezsi.

Tállai csapatát sokak szerint joggal nevezhetjük a magyar futballtámogatási rendszer állatorvosi lovának.

Államkassza helyett a sportba

Az Orbán-kormány egy 2011-es törvénymódosítással tette lehetővé, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. Tehát lényegében a TAO-felajánlások "közpénz jellegűek", hiszen a milliárdos összegektől az államkassza esett el, a Mezőkövesdhez hasonló "futball-fővárosok" javára.

A Mezőkövesd még a felcsúti Puskás Akadémiánál is jobb példa a TAO-támogatások aránytalanságára, s az ész nélküli költekezésre, hiszen bár messze Orbán Viktor kedvenc falujának csapata kapta a legtöbb ilyen jellegű támogatást az utóbbi időben, ott legalább folyik akadémiai képzés is, ellentétben Mezőkövesddel.

Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerint a támogatásokkal főképp az utánpótlás nevelést ösztönöznék, Tállai csapata így is több mint 770 milliónyi TAO-pénzt kapott tavaly, Felcsút után a legtöbbet (Mészáros Lőrinc klubja csaknem 3 milliárdot költhetett el). Ugyanakkor Mezőkövesden akadémia híján saját nevelésű játékos sem nagyon fordul meg az első csapatnál, s az MLSZ úgynevezett "fiatal szabályának" sem nagyon felelnének meg, amely a pénzelosztáskor preferálja azokat a klubokat, amelyek 20 év alatti, magyar játékosokat is pályára küldenek. Ilyen játékos jelenleg nincs az NB1-es csapat keretében.

Arról nem is beszélve, hogy az idegenlégiósokról szóló korlátozásokat sem mindig tartják be: a szabályok szerint egyszerre csak 3 nem magyar játékos lehet a pályán, Mezőkövesden mégis gyakran 5-6 külföldi lép pályára, mivel szerb és román focisták idő közben magyar állampolgárságot is szereztek - emlékeztetett az Index. A TAO-pénz nagy részét a csapatot üzemeltető cég sport- és rekreációs központok építésére fordították, azaz a sportszállóra, egy sporttáborra és bérbe adható sportpályákra. Tehát gyakorlatilag - a bíróság szerint is - közpénzből építettek a vállalatnak bevételt hozó létesítményeket.