GDP;növekedés;kiábrándulás;

2017-02-15 06:21:00

Kiábrándító a GDP-adat - Gyorsul az infláció

A magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2 százalékkal, az utolsó negyedévben azonban csak 1,6 százalékkal növekedett. Az elemzők, közgazdászok és a kormányzat azonban eltérően ítéli meg az adatokat. Még kevésbé értenek egyet az idei gazdasági bővülés mértékében.

Az uniós átlag felett, 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2016-ban, így folytatódott Magyarország felzárkózása. Tavaly az uniós források átmeneti szünetelése ellenére sikerült ezt a növekedést elérni. A bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság - közölte a gazdasági tárca a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb előzetes GDP adatára hivatkozva. A tárca irányítója, Varga Mihály egy nyilatkozatában az elmúlt 3 év átlagosan 3 százalékos GDP növekedéséről is beszélt. A kormányzat érvelésével az a gond, hogy nemcsak mi növekedtünk, de a nálunk fejlettebb gazdaságok is, így Magyarországnak a jelenleginél jóval erőteljesebben kellene növekedni ahhoz, hogy megkezdhesse a felzárkózást - fogalmazott a szaktárca véleményénél árnyaltabban Inotai András közgazdász. Ráadásul a régió gazdaságai 2016-bam a magyar növekedésnél jóval erőteljesebben bővültek.

A tartós növekedéshez elengedhetetlen a beruházások gyarapodása, ehelyett tavaly az uniós források híján gyakorlatilag leálltak a nagy infrastruktúrális programok, s a működő tőke sem árasztotta el az országot. Összességében 10 százalékkal estek vissza a beruházások 2016-ban. Emellett egy nagyon erős egyoldalú függés alakult ki az autógyártástól, ami a járműipar hullámzásának teszi ki Magyarországot. A KSH elemzéséből az is kiderült, hogy a múlt év negyedik negyedévében éves összevetésben 1,6 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, biztos, hogy a várakozásaiknak megfelelően a növekedés elsősorban a piaci szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A szakember azt is elmondta, hogy a lakossági fogyasztás és a nettó export hajtotta a GDP-t. A beruházások számottevő csökkenése visszahúzta a gazdaságot. Nem segített ezen a kormány tavaly év végi 800- 1000 milliárdos költekezése sem, ez sem volt elegendő a GDP érdemi meglódításához.

Az ipar alig 0,9 százalékos bővülést produkált tavaly, ami lényegében stagnálásnak felel meg. Az építőipar pedig 18,8 százalékos zsugorodásával lehúzta a GDP-t. Németh Dávid szerint az idén sokkal nagyobb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat. Ez nagyjából megegyezik az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett téli előrejelzésében közölt értékkel.

A kormányzat viszont jóval merészebben álmodik nagyot, és erre az évre 4,1, míg jövőre 4,3 százalékos GDP növekedéssel számol. A kincstári optimizmus egyik pillére, hogy a kabinet szerint a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől. Kétségtelen, hogy rekordot ért el a kivitelünk, de ennek egyik oka, hogy alacsony volt az import, részben az energiahordozók árzuhanása miatt - jegyezte meg Inotai András. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy elmaradtak a beruházások. Így ez is visszafogta az importigényeket. Önmagában a behozatal lefaragása egyáltalán nem jelent automatikusan előnyt - figyelmeztetett a közgazdász.

A kiemelkedő exporteredmények pedig döntő részben a hazánkban letelepedett autógyáraknak, főleg német anyacégek leányainak köszönhető. Ám egy autóipari krízis, egy pénzügyi válság miatt visszaeső kereslet, vagy az Európában megjelenő Kínában gyártott autók nyomán jelentős kapacitásfelesleg keletkezhet, s nem tudni, hogy ekkor hol fognak az anyacégek kapacitásokat megszüntetni. Az is rontja a képet, hogy a magyar kivitelben viszonylag csekély a magyar hozzáadott érték. Az autógyárak az utóbbi időben már nagyrészt kiviszik a profitjukat és kevéssé forgatják vissza Magyarországon.

Összességében az a legfőbb probléma, hogy az évente az unióból a magyar GDP 3-4 százaléka jött és jön be, s ennek alig látni nyomát a bruttó hazai termékben. Kijelenthető, hogy rendkívül rossz hatékonysággal használta fel a kormányzat. Nem termelő, gazdaságserkentő, a versenyképességet javító beruházásokra költötte, hanem gyakran presztizs projektekre, amelyek fenntartása viszi és nem hozza a pénzt. Még egyszer nem jut Magyarország 22 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz - mondta Inotai András.

Beindult a pénzromlás
A várakozásoknak megfelelően 2,3 százalékos volt a januári infláció, szemben a tavaly decemberi 1,8 százalékkal. Az elemzők értékelése szerint a lakossági fogyasztás bővülése folyamatosan érezhető az árakban, az áfacsökkentés azonban nem jelent meg mindenhol. Az idén várhatóan 2,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció.
A KSH adata valamelyest felülmúlta a 2,2 százalékos piaci várakozásokat - közölte Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 15,2 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi szinthez képest. Az üzemanyagok áremelkedése így önmagában 1,1 százalékponttal növelte az inflációt. Eközben ugyanakkor az egyes termékköröket (főként alapélelmiszereket) érintő áfacsökkentések ennek hatását mérsékelték. Az élelmiszerek ára így is 1,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, melyben az idényáras zöldségek, gyümölcsök drágulása is érezteti hatását, illetve az éttermi szolgáltatások esetében nem érzékelhető az áfacsökkentés.
Az idén januárban életbe lépett áfacsökentés a baromfihús esetében érvényesült a leginkább. Ezzel szemben a tojásnál és a tejnél csak 30 százalékban épült be az árakba az alacsonyabb áfa.
Az éttermi étkezésnél nem látszik az áfacsökkentés - értett egyet elemzőtársával Németh Dávid. Legalábbis a nem előfizetéses éttermi étkezés havi szinten 0,4 százalékkal drágult. Nagyjából ugyanolyan mértékben, mint a januárt megelőző hónapokban. Az internet esetében részben átmehetett az áfacsökkentés, de még nem lehet pontosan látni ezt a hatást. A tartós fogyasztási cikkek árszintje viszont a 2016 januári szinthez képest 0,4 százalékkal csökkent.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy az energia-összetevőben jelentkező negatív bázishatás márciustól enyhülni kezd, és ennek hatására a tizenkét havi magyarországi inflációs ütem valamivel 3 százalék alatt stabilizálódik.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni gazdaságelemző részlegének közgazdászai az idei év további szakaszára sem valószínűsítik, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció átlépné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célszintjét. A ház 2017 egészére 2 százalékos átlagos inflációt vár.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői az idei első negyedévre 2,8 százalékos éves összevetésű átlagos inflációval számolnak. Ez jóval meghaladná az MNB jelenleg érvényes előrejelzését, amely 2,2 százalékos első negyedévi átlagos éves inflációt valószínűsít. Ha a jegybank prognózisa valóban túl enyhének bizonyul, akkor óhatatlanul felvetődik a monetáris szigorítás kérdése, de legalábbis a jelenlegi enyhítés megszüntetése.
Az elemzők üdvösnek tartják a gyorsuló inflációt, hiszen jelenleg a banki betétek a kezelési költségek levonása után már veszteséget termelnek. Az inflációt gerjesztheti a kötelező béremelés és annak tovagyűrűző hatása, a bértorlódás feloldása is.
Az infláció függ a fogyasztói kosár összetételétől is. Az elmúlt időszakban például az lakásbérleti, illetve az újlakás vásárlási árak meredeken emelkedtek, s ezek nem szerepeknek a statisztikai fogyasztói kosárban.