Ángyán József: Somogyban is földrablás történt

Publikálás dátuma
2017.02.17 17:06
Ángyán József - Népszava fotó/Vajda József
Fotó: /
Semmiféle árverseny nem volt, az árverésre bocsátott állami földek több mint kétharmadát kikiáltási áron vitték el a nagybefektetők – állítja Ángyán József legújabb, a Somogy megyei földprivatizációt összefoglaló jelentésében. Az Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára szerint az sem igaz, hogy a helyben élő családi gazdálkodókhoz került volna a föld, birtokhoz jutott viszont az EU-s pénzből épült vadászházáról elhíresült izsáki polgármester családja.

Ángyán professzor elsőként Orbán Viktor szűkebb pátriájában, Fejérben, illetve a korábban a Nyerges-Simicska érdekkör által preferált Győr-Sopron megyében dolgozta föl a földforgalmi adatokat. Harmadik, Somoggyal foglalkozó összeállítása (Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás) alapján – amelyből a greenfo.hu közölt szemelvényeket – a megye a 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban elárverezett 182 ezer hektár állami földterület közel 7 százalékát adta. Ángyán szerint a tőkeerős árverezők itt is jellemzően kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket - szembetűnő, hogy Somogy megyében a hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint a 12100 hektár elárverezett területből 7200 hektár, az 570 birtoktestből 402 (70 százalék) így került az árverési nyertesekhez.

Somogy megye adatai is igazolják, hogy alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint „árversenyben kialakult piaci áron" jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi licitálás, árverseny csupán a birtoktestek kis hányadának eladása során alakult ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy az elárverezésre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – zömében olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – fogalmazott Ángyán József. Szerinte az is erősítette a birtokpolitikai szempontból káros tendenciát, hogy az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot az egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó nagybirtokosokkal szembeni fellépésre, azaz nem is szálltak be ellenük a licitbe.

Somogy megyében majdnem minden tizedik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár agrárvállalkozók (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Ángyán szerint köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holding-vezetők éppúgy, mint a 6000 hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz multimilliárdos divatdiktátor magyarországi olasz intézői, vagy éppen a Magyar Államtól 8000 hektárt 90 évre bérbe kapó német bankárok cégének német vezetője, illetve magyarországi lakcímmel nem, ám – ausztriai lakhelyén önkormányzati képviselő feleségével közös – magyar céggel rendelkező osztrák állampolgár nyertes árverező.

Sajnos az sem példátlan, hogy politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Így azután nem meglepő, hogy ott találjuk a nyertesek között Kaposvár önkormányzatának fideszes frakcióvezetőjét éppen úgy, mint Izsák – EU-forrásokból saját célra vadászházakat építtető akciójával elhíresült nagybirtokos, vadász, lovas, trafikos és benzinkutas fideszes polgármester fiait is – írta Ángyán. Szerinte a megyére is jellemző, hogy a nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből szemmel láthatóan jószerivel csak azokat a területeket bocsátotta az NFA árverésre, amelyeknek zömét azután az érintett cégek vezetői és azok rokonai illetve strómanjai vásárolták meg, általában ugyancsak kikiáltási áron.

A magánszemélyek esetében Somogyban is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben tulajdonba kapták az állami földeket. -Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit nagyrészt elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik (az olasz Benetton érdekeltségek, a német Braun bankár érdekeltségei, a Határőr Zrt., a Szukics-Maurer vagy a Claessens érdekkörök cégei által bérelt tízezer hektárok) szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá. Mindez azt is jelenti, hogy változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt biztosító – feltételekkel, néha csupán hektáronként 10 forintos bérleti díjért, és akár évtizedeken keresztül használhatják az állami földterületeket, ami konkrétan ellentétes a kormány törvényben rögzített földpolitikájával – szögezte le írásában Ángyán József.

2017.02.17 17:06

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33