Budapesti olimpia - Közel a visszalépés

Publikálás dátuma
2017.02.17 21:50
Harmincegy dobozban szállították az íveket a Fővárosi Választási Irodához FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Erősen túlteljesített a Momentum Mozgalom: miközben körülbelül 138 ezer hiteles szignóra van szükség a népszavazás kiírásához, számításaik szerint több mint negyedmillió aláírást adtak le tegnap. A kormány máris hátrál, és a fővárosra tolnák az olimpiai rendezésének ügyét, pontosabban az esetleges kudarcot. Sőt, Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte, ha tényleg csak rajta múlik, akkor Budapest már szerdán kiszállhat a pályázatból.

Üdvrivalgásban és tapsban törtek ki a Momentum Mozgalom szimpatizánsai, aktivistái a Városház utcában, a Fővárosi Választási Irodánál, amikor pénteken, nem sokkal dél után Fekete-Győr András, a civil szervezet elnöke bejelentette: 266 ezer 151 aláírás gyűlt össze az olimpiarendezés ügyében kezdeményezett helyi népszavazás támogatására. Fekete-Győr az aláírások leadáskor rögtön üzent is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Fidesznek és Tarlós István főpolgármesternek: óriási mulasztás volt, hogy nem kérdezték meg az embereket arról, akarnak-e olimpiát. Most pedig - tette hozzá - a Fidesz részéről már gyávaság és árulás lenne, ha a népszavazást megpróbálná ellehetetleníteni, vagy visszavonná a pályázatot.

Korántsem véletlen, hogy a Momentum Mozgalom elnöke már a Fidesz és a kormány hátrálásról beszélt. Világossá vált ugyanis, hogy a kormánypárt elkezdte a fővárosra tolni az ügyet. Elsőként Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető pendítette meg még csütörtökön, hogy a pályázatot Budapest adta be, így sem a kormánynak, sem a Fidesz frakciónak nincs ráhatása az ügyre. A Népszava szerette volna megtudni, hogy Orbán Viktor mit gondol a sikeres aláírásgyűjtésről, de a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan nem válaszolt megkeresésünkre. A hvg.hu pénteki információ szerint azonban a Fidesz frakcióülésén, zárt ajtók mögött Orbán azt mondta: "nem a Fidesznek vagy a kormánynak, hanem Budapestnek kell reagálnia, hiszen nem a párt vagy a kormány, hanem Budapest pályázott a 2024-es rendezésre." Minderre pénteken Kósa ismét ráerősített: "egyértelműen a fővárosnál pattog a labda", "nem mi vagyunk az urai az ügynek", hiszen a játékok megrendezésére a főváros jelentkezett. Mindez persze csak formailag igaz, hiszen a Fidesz, a kormány és maga a miniszerelnök is mindvégig saját ügyként menedzselte a pályázatot.

A kormányzat rapid álláspont-váltására gyorsan reagált, Tarlós István is. A főpolgármester előbb azt mondta: "ha összegyűlt a megfelelő számú aláírás az olimpiai népszavazás kiírásához, akkor személy szerint erősen el fogok gondolkozni, hogy vissza kell-e vonni a pályázatot." Hozzátette: "én ugyan úgy gondolom, hogy a város fejlesztésének biztosan jót tenne az olimpia. Ám egykor én is vezettem népszavazást és el tudom fogadni, hogy vannak párhuzamos igazságok." Tarlós azért az ellenzéknek is odaszúrt: "akik ma elkezdték verni a dobokat, azok másfél éve még erősen megszavazták az olimpiát. Hogy a fenében van ez?" Nem sokkal később azonban az Indexnek már ennél keményebben fogalmazott. Kijelentette, hogy ha a Momentum aláírásgyűjtésének sikere után a kormány tőle várja el, hogy lefújja az olimpiai pályázatot, akkor ő megteszi ezt a lépést. Jelezte ugyanakkor, hogy előbb azért beszélne a miniszterelnökkel és Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével. Ha utána úgy látja, hogy "tényleg így van, és mindenki visszalép, és mindenki rá néz, akkor ő ki fogja mondani, amit kell, és szerdán beviszi a fővárosi közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot"- idézte a hírportál a főpolgármestert.

A Tarlós által remélt egyeztetést hamar megtartották: a távirati iroda jelentése szerint a miniszterelnök és főpolgármester már tegnap "hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról". Részleteket nem közöltek, csak annyit: "jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a helyzetet. Ezt követően - még szerda este, de legkésőbb a csütörtöki nap folyamán - Orbán Viktor és Tarlós István újból találkoznak, és megvitatják a további szükséges teendőket".

Megszólalt a MOB elnöke is; Borkai azt mondta, a MOB "a szakmai oldalt képviseli", arról dönteni azonban, hogy Budapest továbbra is megrendezné-e az olimpiát, a Fővárosi Önkormányzat jogosultsága.

Miközben a Fidesz és a kormány máris politikai és kommunikációs kármentésbe kezdett, a Momentum még csak most lendülne bele igazán. A sikeres kampány után a mozgalom - amelynek vezetői már korábban bejelentették, hogy a szervezet párttá alakul - országjárásra készül. Minden megyeszékhelyre elmennek, szeretnék megismerni a helyi problémákat, kialakítani a "cselekvés helyi köreit". Fekete-Győr András ezzel kapcsolatban azt mondta: "ne hagyjuk magunkat eltiporni, nem szabad félni. Foglalkozzunk a közös problémákkal, fogjunk össze, csatlakozzatok hozzánk. A sikeres kampányra utalva hozzátette azt is: ezek az aláírások jelentik az új kezdetet.

Megint megretten a hatalom az "erőtől"
Minden olyan alkalommal, amikor a Fidesz erővel találta szembe magát, megfutamodott. A legvalószínűbb, hogy most is ez fog következni - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzőjét arról kérdeztük, hogy a kormánypárt mit léphet a Momentum sikeres aláírásgyűjtésére válaszul. Juhász szerint, ha 266 ezer aláírás összegyűlt - amely brutális szám -, akkor elég egyértelmű, hogy a népszavazás a Fidesz vereségével végződne. Így a szakértő nem számít arra, hogy Orbánrék beleállnának az olimpiai vitába. "Megpróbálnak nem beszélni az olimpiáról, kilépni belőle. A fővárosra hárítás ennek az első lépése" - vélekedett Juhász, aki szerint most nagyobb a Fidesz problémája, mint az internetadó belengetésénél volt. A mostani gyűjtés ugyanis egy deklaráltan ellenzéki politikai mozgalomnak a zászlóbontása, így hiába szeretne nagyon menekülni a hatalom, nem tudják teljesen elkerülni, hogy ne reagáljanak a Momentumra. Úgy tűnik velük számolni kell - mondta a szakértő.


Informálisan befolyásolhatja a NOB döntését

"Ez egy magyarországi folyamat, és a NOB ezen a ponton nem kommentálja" - reagálta lapunk megkeresésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek sajtóosztályát megkérdeztük arról, befolyásolja-e a döntéshozatal folyamatát, ha egy pályázó városban ilyen sok aláírást gyűjtenek össze, majd esetleg népszavazást tartanak az Olimpia-rendezésről. Arról is érdeklődtünk, az elbíráló bizottság figyelembe veszi-e a közhangulatot a pályázó városban, illetve lehet-e emiatt akár pontokat is veszítenie.

"A NOB figyelembe veszi a társadalmi támogatottságot a döntésben, de ehhez független és teljesen titkosan kezelt közvélemény-kutatást végeznek" - mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint azonban, ha most kialakul egy olimpiaellenes hangulat, az hatással lehet majd a NOB titkos kutatására, ami viszont már súlyosan latba esik a rendező ország kiválasztásánál. Pontosan azt sem lehet tudni, hogy a kutatást mikor végzi a nemzetközi szervezet, az eddigi gyakorlatok alapján a döntés évében szokták. Ha lesz népszavazás, az informálisan hatással lehet a NOB-ra, de a hivatalos döntéshozatalba csak a saját közvélemény-kutatásuk számít bele - hangsúlyozta a szakértő.

Mikor szavazhatunk?
A több mint negyedmillió aláírás megszámolására és hitelesítésére 45 nap áll a választási iroda, illetve a választási bizottság rendelkezésre. Ha minden érintett testület, szervezet felpörög, és a feljelentők is visszafogják magukat, akkor - legalábbis az Index számításai szerint - akár már nyár elején megtartható lenne a népszavazás. Sőt, a Momentum májust is el tud képzelni, de erre nagy esély nincs, mivel az összes szereplő hatékony és gyors munkájára lenne szükség, nem beszélve a bírósági procedúrákról. Valószínűbb - és erre a Civil Összefogás Fórum szóvivője már utalt is -, hogy több Fidesz-barát személy vagy szervezet jogorvoslati kérelmet nyújt be, és ha minden testület kihasználja a jogszabályban rendelkezésére álló időt, akkor a nyár végére, szeptemberre, de akár októberre is tolódhat a szavazás időpontja. Ez azért lenne érdekes, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpia helyszínéről. Vagyis könnyen megeshet, hogy a NOB-döntés utánra írják ki a népszavazást, amikor okafogyottá válhat az egész procedúra.



Szerző
2017.02.17 21:50

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32