Erdő Péter húga sportot űz a törvényszegésből

Publikálás dátuma
2017.02.22 06:14
Fülöpné Erdő Mária FORRÁS: AVKF
Fotó: /
Korábban ki nem vett szabadnapjaira hivatkozva fél évre szabadságra ment Fülöpné Erdő Mária, a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Erdő Péter bíboros húga. A gond csak az, hogy a Munka Törvénykönyve ezt nem teszi lehetővé. Az iskola fenntartója, a váci egyházmegye nem nyilatkozik.

Semmiképp sem tűnik törvényesnek, hogy a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) hírhedt rektora, Fülöpné Erdő Mária nyár közepéig szabadságot vett ki. A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint a Munka Törvénykönyve sehol sem biztosít lehetőséget arra, hogy az alább vázolt körülmények között valaki ilyen hosszú szabadságra menjen.

A Népszava január végén számolt be arról, hogy sorozatos botrányai után a váci egyházmegye eltávolította Erdő Máriát a főiskola éléről. Rektori tevékenységének öt éve alatt számos morális és jogi visszásság történt az intézményben, az oktatás minősége és a hallgatók száma évről évre csökkent, több tucat diplomát adtak ki jogtalanul, számos dolgozót, köztük oktatókat is törvénysértő és megalázó módon rúgtak ki. Néhányan pert is indítottak az iskola ellen, úgy tudjuk, három ügy jelenleg is folyamatban van. Születtek jogerős bírósági ítéletek is, ezek mind megerősítették a jogsértéseket. Az iskola sajtónak nyilatkozó dolgozói szerint Erdő Mária diktatórikus légkört alakított ki, családtagjainak pedig jól fizető állásokat biztosított az intézményben.

Erdő Mária távozását az egyházmegye is megerősítette lapunknak, jelezve, a főiskolát a jelenlegi rektorhelyettes vezeti a tanév végéig. A pozíció betöltésére múlt pénteken írtak ki újabb pályázatot, mert a korábbi, amit maga Erdő Mária - a fenntartó egyházmegyét megkerülve - tett közzé, ugyancsak jogellenes volt, több pontban sem felelt meg a felsőoktatási törvény vonatkozó előírásainak.

A rektor eltávolításáról szóló cikkünk megjelenése után az egyházmegye közleményt adott ki, amelyben azt írták: noha már nem Erdő Mária vezeti az intézményt, hivatalosan továbbra is ő a rektor, csak „az évek során felgyülemlett, ki nem vett szabadságára, valamint egészségi állapotára való tekintettel" szabadságot vett ki megbízatása lejártáig, tehát július 31-ig.

„Nem lehet több évre visszamenőleg felhalmozni a szabadságot, ha valaki nem vette ki, akkor az elveszett. A ki nem vett szabadságot meg lehet váltani úgy, hogy a munkáltató azt kifizeti, ám ez csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges" - mondta lapunknak Falusi Andrea munkajogász. Bár a főiskola egyházi, nem pedig költségvetési intézmény, a szabadságolások esetében dolgozóikra ugyanúgy a Munka Törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak. E szerint a 123. paragrafus egyértelműen rögzíti, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Három kivétel lehetséges: az egyik ilyen, ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni, ám ebben az esetben is az ok megszűnésétől számított 60 napon belül rendezni kell a helyzetet.

De a felek akár kollektív szerződésben is rendelkezhetnek arról, hogy a szabadság egynegyedét az esedékesség évét követő március 31-ig lehessen kiadni, kivenni. A harmadik esetben pedig lehetőség van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló olyan külön megállapodást kössön, amelyben rögzítik, hogy az éves rendes szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató. Ám ez nem gyakori, és általában csak olyan cégeknél fordul elő, ahol komoly gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatos működés biztosítva legyen.

A hat hónapnyi szabadság matematikailag sem jön ki. Az alapszabadság ugyanis húsz munkanap, a pótszabadságok pedig életkorhoz kötöttek. „Mivel az érintett hölgy szerintem 45 év felett jár, neki maximum tíz munkanap pótszabadság jár, tehát összesen maximum harminc munkanapja lehet az adott évre. Ha a tavalyi évben egyetlen napot sem vett ki, ami már önmagában jogszabályellenes, akkor is maximum harminc munkanapja van, amely hat hetet jelent, hétvégék nélkül. De ha hozzászámítom az idén július 31-ig fennálló szabadságokat, ami 15 munkanap, akkor se jön ki a fél év" - mondta Falusi Andrea.

Kerestük a váci egyházmegyét is, szerettük volna megtudni, pontosan hogyan oldották meg, hogy Erdő Mária hat hónapos szabadsága ne legyen törvénysértő. Érdeklődtünk arról is, fizetett szabadságról van-e szó (a lapunknak nyilatkozó főiskolai dolgozók szerint igen). Többszöri megkeresésünkre sem kaptunk válaszokat.

2017.02.22 06:14

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33