B.P.;
vizes világbajnokság;FINA;Duna Aréna;uszodaátadás;
2017-02-22 06:50:00
Vizes vb - Uszodaátadás csúsz(tat)ásokkal
Bár az építési költségek a pályázat benyújtásához képest megháromszorozódtak, az átadás pedig egy hónapot csúszott ahhoz képest, amit Magyarország a rendezés átvállalásánál ígért, az illetékesek öndicséretétől hangos sajtóeseményen adták át a július 14-30. között megrendezésre kerülő vizes világbajnokság központi helyszínét, a budapesti Duna Arénát.
„Ez a nap az összefogásról, a magyar tehetségről és az ígéretek betartásáról szól, mindenki kivette belőle a részét, az új Duna Aréna felépítése megmutatta, hogy mire vagyunk képesek, ha összefogunk - mondta Fürjes Balázs, aki szerint "az adott szó megtartása ezekben a napokban kicsit felértékelődik Budapesten". - A Duna Aréna rekordidő alatt, világszínvonalon, költségkereten belüli felépülése megmutatta, hogy a magyarok összefogása, párosulva a magyar tehetséggel, igenis csodákra képes." Óriási kár, hogy Fürjes Balázs több tényre nem emlékszik pontosan: a Duna Aréna 25 milliárd forintért épült fel, a pályázat benyújtásakor 2013-ban 8 milliárd volt a tervezett építési költség. Ezt Vígh László kormánybiztos mondta 2014. február 11-én azon a sajtótájékoztatón, melyen bemutatták a vizes komplexum terveit. Itt hangzott el az is, hogy fél évvel a vb rajtja előtt befejeződnek a munkálatok, a rajtig azonban kevesebb mint öt hónap van hátra.
Tarlós István főpolgármester beszédében az elmúlt 80 év legnagyobb sportberuházásának nevezte az építkezést, a világbajnokságot pedig a valaha volt legnagyobb magyarországi sporteseménynek, amely igazi kihívás, ugyanakkor "a mai nap is bizonyítja, hogy sikeresen fel tudunk készülni".
Palotának indult, parkolóház lett – a Dagály-uszoda helyén épült Duna Aréna FOTÓ: NÉPSZAVA
Hozzáfűzte, Budapest célja, hogy számokban felülmúlja az elmúlt két vizes világbajnokság eredményeit: 2013-ban Barcelonában és 2015-ben Kazanyban háromezer sportoló vett részt, százezer néző szurkolt a helyszíneken, a televízió-közvetítésekkel pedig közel négymilliárd nézőt értek el. Ezt szeretné most túlszárnyalni a magyar főváros, melynek célja, hogy legalább ötmilliárd emberhez jussanak el a közvetítések.
„Budapest a világbajnokság alatt a legszebb arcát mutathatja, ha el nem rontjuk ezt a saját össze-vissza kommunikációnkkal" - jegyezte meg Tarlós.
A főpolgármester hangsúlyozta, ez a beruházás egy komplex városfejlesztési program része, amely a főváros egészének gyarapodását hivatott szolgálni.
Az ünnepi eseményen rész vett Gyárfás Tamás, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) alelnöke, valamint Cornel Marculescu, a szervezet román ügyvezető igazgatója is.
„Fantasztikus létesítmény, amelybe ha belépek, sokkal inkább az az érzésem, mintha egy stadionban lennék, olyan tágas" - mondta Cornel Marculescu, aki szerint elképesztő, hogy a magyarok milyen gyorsan, idő előtt vitték véghez az általuk vállaltakat.
A Duna Aréna eredeti terveinek - melyeknek semmi közük nincs már a mostani létesítmény végleges formájához - három évvel ezelőtt tartott bemutatója után közleményben tiltakozott a Magyar Építész Kamara az ellen, hogy egy ilyen gigaberuházásnál elmaradt a nyílt pályáztatás. „A magyar építészek többsége és a Magyar Építész Kamara elkötelezett a környezetébe harmonikusan illő, jó minőségű épületek és épületegyüttesek létrejöttében. Ennek feltétele az építész jelenléte a teljes létesítési folyamatban: az előkészítésen, a tervezésen, a megvalósításon és ellenőrzésen keresztül a működési tapasztalatok elemzéséig.
A fenti eredmény létrejöttéből kiemeljük a tervezés munkába adásának módját, amely a hatályos jogszabályok szerint történhet tervpályáztatással vagy közvetlen megrendeléssel. Mindkét mód célja a legjobb terv és a legjobb tervező megtalálása. Ez sikerülhet egyenes megrendeléssel is, de a tervet és a tervezőt a társadalom és a szakmai közvélemény előtt az – elismert szakemberekből álló – bíráló bizottság tervpályázati döntése képes elfogadottá tenni.
Minden olyan esetet szomorúan veszünk tudomásul, amelyekben a megrendelő, különösen komoly, kiemelt beruházások esetén, nem él ezzel a lehető legjobb versenyformával, a pályáztatással” – állt többek között a közleményben.
A Duna Aréna jelképes kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs közösen nyújtotta át a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának, aki válogatott társaival együtt hamarosan birtokba veheti az uszodát. Mint ismert a legismertebb és legelismertebb magyar úszó nem vállalta a szereplést a vb-t népszerűsítő reklámfilmben, ezután elég furcsa, hogy ő „nyitotta meg az uszodát”.
„Ez a mai nap ünnep számunkra, mondhatom az úszók nevében, hogy nagyon örülünk, hogy elkészült a Duna Aréna. A vízfelületi problémáink egyből meg fognak oldódni. Amikor belépünk ebbe a létesítménybe, egyből érzem azt, hogy milyen nagyszerű lesz majd nyáron hazai környezetben versenyezni. Most rajtunk a sor, hogy úgy készüljünk fel, hogy a magyar szurkolók jól érezzék magukat a világbajnokságon" - mondta Hosszú Katinka.
A beszédek után a jelenlévők körbejárták a létesítményt, majd a junior-, felnőtt- és paraúszó-válogatott tagjai felavatták az 50 méteres melegítő medencét: az első két hosszt Bernek Péter, Papp Márk, Novoszáth Tamás, Novoszáth Noel, Papp Bianka, Lavotha Oszkár, Verrasztó Evelyn, Gyurta Dániel, Cseh László és Hosszú Katinka úszta le a Duna Arénában.