Brüsszel;Lázár János;Politico;paksi bővítés;

2017-02-23 06:03:00

Brüsszelből nézve is rejtélyes Lázár útja

Immár az európai sajtó érdeklődését is felkeltette Lázár János utólag is meglehetősen körvonalazatlannak tűnő keddi brüsszeli látogatása. A tegnapi Népszava után most a Politico is igyekezett tisztázni a rejtélyesnek nevezett vizit részleteit, de a tényfeltáró szándékú írás inkább csak a homályt fokozta. Mint a lap emlékeztetett rá, a miniszterelnökséget vezető Lázár a múlt héten bejelentette: a kormány sérelmezi, hogy az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a paksi bővítési óriásberuházást, ezért Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az illetékes biztosokkal, és áttörést érjen el az engedélyezésben. Csakhogy az ügy első számú felelőse, Margrethe Vestager versenyjogi biztos kedden egyáltalán nem tartózkodott a belga fővárosban. A lap szerint Lázár terveiben szerepelt egy találkozó a bővítést pártoló bizottsági tagok közé tartozó Günther Oettingerrel, valamint Navracsics Tiborral is, de a biztosok nyilvánosan hozzáférhető heti naptárában nincs nyoma ilyen találkozónak.

A Bizottság szóvivője mindenesetre biztosította a Politico munkatársát, hogy Oettinger nem befolyásolja sem a Paks 2 nukleáris projektet, sem pedig az uniós források felhasználásával kapcsolatos OLAF-vizsgálatot. A kijelentéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Günther Oettinger energiaügyi biztos volt a bővítésről szóló magyar-orosz szerződés aláírása és brüsszeli befogadása esetén, jelenleg viszont formálisan semmi köze a paksi üzlethez (bár tavaly bizonyíthatóan Magyarországon járt egy olyan időszakban, amikor a projekt engedélyezése átmenetileg felgyorsulni látszott, méghozzá az Orbán-kormánynak dolgozó lobbista, Klaus Mangold magángépén), ám a támogatásokhoz - mint a költségvetési ügyekért felelős biztosnak - áttételesen esetleg lehet köze. A Politico azt feltételezi, hogy a Lázár-látogatás másik oka épp az említett OLAF-vizsgálat tárgya, a 4-es metró beruházása lehetett, amelynek szabálytalanságai miatt Magyarország 228 millió eurónyi uniós támogatás visszafizetésére kényszerülhet. A lap szerint az Orbán-kormány eddig a csalás elleni ügyészség egyetlen eljárásában sem mutatott a mostanihoz hasonló együttműködési készséget, ami aligha független attól az igyekezettől, amellyel az előző, szocialista kormányokra igyekeznek rátolni a 2014-ben, már jócskán Orbánék alatt véget ért projekt teljes felelősségét.